Szerződés hatálya

Kérdés: A szerződés hatályának „jelentős” kibővítésére van valamilyen mutató, százalékos meghatározás?
Részlet az állásfoglalásából: […] A szerződés hatályának megváltoztatása vagy jelentős „bővítése” (amely alatt a szerződési időtartam meghosszabbítását értjük) kizárólag szerződésmódosítás keretében valósítható meg. Ehhez azonban a Kbt. 141. §-ában foglalt rendelkezéseit kell figyelembe venni...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 11.

Referencia igazolása

Kérdés: Építési beruházás esetén van-e lehetőség arra, hogy az előírt referenciaigazolást az ajánlattevő más, a szerződés teljesítését hitelt érdemlően alátámasztó dokumentumokkal – például szerződéssel, teljesítésigazolással (TIG), műszaki átadás-átvételi dokumentumokkal – helyettesítse, ha a korábbi ajánlatkérő/megrendelő időközben megszűnt, nem elérhető, vagy más okból nem szerezhető be tőle referenciaigazolás? Ilyen esetben milyen dokumentumok fogadhatók el a referencia és annak műszaki tartalma, mennyisége, valamint szerződésszerű teljesítése igazolására?
Részlet az állásfoglalásából: […] A referenciaigazolásokra vonatkozó rendelkezéseket a műszaki-szakmai alkalmaság körében a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet tartalmazza. A Korm. rendelet 21. § (2) bekezdés a) pont rendelkezése építési beruházás esetére határozza meg, hogy az eljárást megindító felhívás...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 11.

Árlejtés alkalmazása a keretmegállapodás második részében

Kérdés: Helyettesíthető-e a keretmegállapodás versenyújranyitása elektronikus árlejtéssel, azaz kiválhatja-e az újranyitást az árlejtés?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az elektronikus árlejtés uniós rezsimben nem külön eljárástípus, egy beszerzési technika, mely nem helyettesíthet egyes eljárási szakaszokat. A versenyújranyitás lényege egy újraversenyeztetés, melyhez kapcsolódik bírálati cselekmény is. Ezt kezeli nemzeti rezsimben az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 14.
Kapcsolódó címkék:    

Keretmegállapodás második részében becsült érték meghatározása

Kérdés: Költségvetési szervként két évre szóló keretmegállapodást kötöttünk tavaly év végén, a Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja alapján. A keretmegállapodásban a keretmegállapodás keretösszegét is meghatároztuk. Az egyes közbeszerzések során szükség van arra, hogy a konkrét beszerzés becsült értékét megadjuk?
Részlet az állásfoglalásából: […] A becsült érték mint jogintézmény jól mutatja azt, hogy egyes közbeszerzési fogalmak az eredeti szabályozási célon túlmutató, a Kbt.-ben tételesen nem szabályozott módon, más esetekben is szerepet töltenek be, és bár tételes jogi rendelkezés nem mutatható fel, de mégis...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 9.

Opció kikötése

Kérdés: Közbeszerzési keretszerződést szeretnénk kötni árubeszerzési témában, a terméklista 30 termékcsoportból és összesen 120 termékből áll. A teljes mennyiségen belül opciós mennyiséget is szeretnénk megjelölni a szerződésben. Mikor járunk el jogszerűen az opciós mennyiségek meghatározása tekintetében? Vonatkozhat az opció csak bizonyos termékcsoportokra, vagy akár egyes termékekre is?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az opció fogalma a Kbt. 58. §-ában és a 141. §-ában jelenik meg. A Kbt. 58. §-a alapján az eljárást megindító felhívásban kell megadni a közbeszerzés tárgyát és mennyiségét, valamint a szerződéstervezetben foglaltaknak megfelelő mennyiségi eltérést vagy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 12.
Kapcsolódó címkék:    

Szerződéskötési feltétel hiánya

Kérdés: Szerződéskötési feltételekkel kapcsolatban kérdezzük: Már háromszor szólítottuk fel a nyertes ajánlattevőt, hogy küldje meg számunkra a szerződéskötési feltételekkel összefüggő igazolásokat, de minden alkalommal vagy hiányos, vagy hibás iratokat küldött. Hetek óta tart ez az állapot. A kérdésünk arra irányul, hogy hányszor kell még biztosítanunk az igazolás benyújtásának lehetőségét, és mikor köthetünk szerződést a második helyezettel?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 131. § (4) bekezdése alapján az értékelési sorrend szerinti második helyezett ajánlattevővel történő szerződéskötés csak akkor lehetséges, ha a nyertes ajánlattevő visszalépett, és az ajánlatkérő a második helyezett ajánlattevőt az összegezésben megjelölte,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 12.

Választható kizáró okok ellenőrzése

Kérdés: Megalapozhatja-e önmagában a munkavédelmi bírságot kiszabó, nyilvános hatósági nyilvántartásban szereplő jogsértés a Kbt. 63. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kizáró ok alkalmazását, vagy az kizárólag a határozat részletes tartalmának, a jogsértés körülményeinek és súlyának vizsgálata alapján dönthető el? Megalapozhatja-e önmagában a környezetvédelmi, illetve hulladékgazdálkodási bírságot kiszabó, nyilvános hatósági nyilvántartásban szereplő jogsértés a Kbt. 63. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kizáró ok alkalmazását, vagy ehhez minden esetben szükséges a határozat részletes tartalmának és a jogsértés súlyának egyedi értékelése? Ezekben az esetekben helyesen jár-e el az ajánlatkérő akkor, amikor a nyilvántartásban szereplő bejegyzés alapján bekéri az érintett hatósági határozatot, és annak tartalma alapján vizsgálja a Kbt. 63. § (1) bekezdés a), illetve b) pontjának alkalmazhatóságát? Vagy a fenti tényállás mellett fel sem merül egyik kizáró ok sem, és okafogyott bármilyen eljárási cselekmény lefolytatása?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdések az alábbi választható kizáró okokra vonatkoznak:„63. § (1) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt alkalmasság igazolásában...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 12.

Tervezési szolgáltatások egybeszámítása

Kérdés: Az önkormányzat támogatást kért és kapott az Építési és Közlekedési Minisztériumtól 46.990.000 Ft összegben egy műemlék épület felújításához szükséges tervezési feladatokra. A támogató okirat szerint a támogatás tárgya: Restaurátori kutatások, Építészeti tudományos dokumentáció és értékleltár, Fejlesztési koncepció, Épületdiagnosztika, Építészeti tervezés, Tartószerkezeti tervezés, Szakági tervek, Restaurátori tervek. Jól gondoljuk-e, hogy valamennyi fent megjelölt feladat egybeszámítandó, vagyis a tárgyi épülethez kapcsolódó tervezés (támogatási okirat szerinti) becsült értéke 46.990.000 Ft? A fent leírtakra tekintettel a Kbt. 111. § r) pontja szerinti feltételek teljesülnek-e, azaz alkalmazható a kivételi szabály? Az egybeszámítási szabályokat milyen tekintetben kell alkalmaznunk a tárgyi beruházás (tervezés) kapcsán? Más épületek vagy szélesebb körben építmények (épület és műtárgy) tervezési feladatait is egybe kell-e számolnunk a jelenlegivel, és ha igen, akkor milyen időintervallumban [csak a folyamatban lévőket, vagy az előző év(ek)re vonatkozókat], tekintettel arra, hogy a beszerzés forrása hazai állami költségvetési?
Részlet az állásfoglalásából: […] A becsült érték kiszámítása és a részekre bontás tilalma az egyik legösszetettebb közbeszerzési jogkérdés, amely minden egyes beszerzési igény vonatkozásában egyedi mérlegelést igényel, és az egzakt válasz csak valamennyi érintett beszerzési igény céljának, a beszerzési...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 15.
Kapcsolódó címkék:    

Helyszíni bejárás kötelező jellege

Kérdés: Nemzeti eljárási rend szerinti nyílt közbeszerzési eljárást folytatunk le, ahol nem terveztünk helyszíni bejárást tartani, emiatt az ajánlattételi felhívásunk nem is tartalmaz erre utaló információt. Az egyik érdeklődő gazdasági szereplő kiegészítő tájékoztatáskérésben követeli a helyszíni bejárást arra való indokkal, hogy anélkül nem lehet ajánlatot tenni. Kötelesek vagyunk mégis helyszíni bejárást tartani?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 56. § (6)–(7) bekezdései alapján a helyszíni bejárás a kiegészítő tájékoztatás nevesített formája. Helyszíni bejárás tartására vonatkozó döntés esetén az ajánlatkérő köteles az eljárást megindító felhívásban megadni a helyszíni bejárás időpontját...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 17.

Lehívási kötelezettség keretszerződésben

Kérdés: Cégünk elnyert egy áruszállításra vonatkozó tendert, ahol a szerződésben nem konkrét mennyiség szerepel, hanem egy keretmennyiség. Az ajánlatkérő arról tájékoztatott minket, hogy a várható szervezeti átalakulás miatt nem kívánja lehívni a mennyiséget. Nekünk ez veszteséget jelent. Az ajánlatkérő megteheti, hogy nem hívja le a szerződés teljes mennyiségét?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közbeszerzési szerződésre a Kbt. szabályait és a Kbt. 2. § (8) bekezdése alapján a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.Az ajánlatkérő köteles megadni a beszerzés mennyiségét az eljárást megindító felhívásban, de jogosult a beszerzés mennyiségét oly módon előírni,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 17.
1
2
3
…
52