Átlátható gazdasági szereplő

Kérdés: Az ajánlatkérőnek az átlátható gazdasági szereplő fogalomnak való megfelelés vizsgálata során kell-e vizsgálnia azt, hogy az ajánlattevő által rögzítettek (tényleges tulajdonos[ok] és tulajdoni arányuk, jogi személyek, vagy személyes joga szerint jogképes szervezet) az ajánlattevő által megadottakkal egyező tartalommal megismerhetők-e az elérhető cégnyilvántartásból? „Az ajánlatkérő által megismerhető és amely tulajdonosi és irányítási viszonyait az ajánlatkérő számára feltárja” mondatrészből következik-e az, hogy az ajánlatkérőnek az elérhető nyilvántartásokban ellenőriznie kell az ajánlattevő által az ajánlatban bemutatott (feltárt) tulajdonosi és irányítási viszonyait, és amennyiben az elérhető nyilvántartásokból nem tudja kétséget kizáróan és az ajánlattevő által bemutatott információkkal egyezően „megismerni” a tényleges tulajdonosokat, abban az esetben köteles tovább tartalmi vizsgálatot folytatni, amelynek során az ajánlattevőtől bekérhet további információkat, pl. felvilágosításkérés keretében? Amennyiben az előző kérdésre adott válasz igen, annak alapján kérdésünk, ha a beérkező felvilágosítás tartalma arra enged következtetni, hogy az ajánlattevő által az ajánlatban bemutatott (feltárt) tulajdonosi vagy irányítási viszonyok nem ellenőrizhetők, vagy nem egyeznek meg az ajánlatkérők által elérhető nyilvántartásokban szereplő adatokkal, abban az esetben az érintett ajánlattevő nem minősül átlátható gazdasági szereplőnek? Átlátható gazdasági szereplőnek minősül-e az a gazdasági szereplő, akinek a tényleges tulajdonosa(i), valamint tulajdonosi és irányítási viszonyai az ajánlatkérő által elérhető nyilvántartásokból (pl. e-cégjegyzék) nem megismerhetőek, de az ajánlat részeként benyújtott ajánlattevői nyilatkozatban teljeskörűen bemutatásra kerülnek a gazdasági szereplő tényleges tulajdonosai, valamint a tulajdonosi és irányítási viszonyai? Amennyiben a tulajdonosi és irányítási viszonyok feltárásához felvilágosításkérés szükséges, az ajánlatkérő az ajánlattevői nyilatkozaton túl kérhet-e alátámasztó dokumentumokat az ajánlattevői állítások igazolására, ideértve pl. hatályos cégokmányokat, tagjegyzéket, alapítói határozatokat vagy szindikátusi szerződéseket, vagy a 2021. évi XLIII. törvény tényleges tulajdonosi nyilvántartásban szereplő adatok kivonatát?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az átláthatósággal kapcsolatos új rendelkezéseket illetően nincs még kialakult joggyakorlat. Álláspontunk szerint azonban az ajánlatkérő kötelezettségei és jogosítványai nem változtak a kizáró ok vizsgálatát illetően arra való hivatkozással, hogy a Kbt. 62. § (1)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 14.

Választható kizáró okok ellenőrzése

Kérdés: Megalapozhatja-e önmagában a munkavédelmi bírságot kiszabó, nyilvános hatósági nyilvántartásban szereplő jogsértés a Kbt. 63. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kizáró ok alkalmazását, vagy az kizárólag a határozat részletes tartalmának, a jogsértés körülményeinek és súlyának vizsgálata alapján dönthető el? Megalapozhatja-e önmagában a környezetvédelmi, illetve hulladékgazdálkodási bírságot kiszabó, nyilvános hatósági nyilvántartásban szereplő jogsértés a Kbt. 63. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kizáró ok alkalmazását, vagy ehhez minden esetben szükséges a határozat részletes tartalmának és a jogsértés súlyának egyedi értékelése? Ezekben az esetekben helyesen jár-e el az ajánlatkérő akkor, amikor a nyilvántartásban szereplő bejegyzés alapján bekéri az érintett hatósági határozatot, és annak tartalma alapján vizsgálja a Kbt. 63. § (1) bekezdés a), illetve b) pontjának alkalmazhatóságát? Vagy a fenti tényállás mellett fel sem merül egyik kizáró ok sem, és okafogyott bármilyen eljárási cselekmény lefolytatása?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdések az alábbi választható kizáró okokra vonatkoznak:„63. § (1) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt alkalmasság igazolásában...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 12.

Számítási hiba vitatása

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként veszünk részt. Az EKR-ben az ajánlatkérő levelet küldött, amelyben azt kéri, hogy számítási hiba miatt javítsuk a felolvasólapon szereplő ajánlati árunkat, az ajánlatkérő megadta a javított értéket is. Átnéztük az ajánlatunkat, de nem találjuk a számítási hibát. Mit tegyünk, hogy az ajánlatunk ne legyen érvénytelen, higgyük el a hibát és javítsuk ki?
Részlet az állásfoglalásából: […] A bírálati cselekmények részeként az ajánlatkérő kötelezettségei közé tartozik, hogy az ajánlatban szereplő számításokat ellenőrizze. A Kbt. 71. § (11) bekezdése alapján a számítási hibát az ajánlatkérő állapítja meg, és az alapadatok figyelembevételével...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 17.
Kapcsolódó címkék:    

Választható kizáró okok

Kérdés: A fakultatív kizáró okok köre mely adatbázisokból ellenőrizhető?
Részlet az állásfoglalásából: […] Kbt. 63. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró okok közül egyedül a c) pont esetében ellenőrizhető az érintett kizáró ok ingyenesen rendelkezésre álló, mindenki számára elérhető adatbázisból Magyarországon, de ez sem jelenti azt, hogy ne kellene azt ajánlatkérőnek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. május 13.

Szakmai önéletrajz és üzleti titok

Kérdés: Nemzeti nyílt eljárást indítottunk, ahol a szakember szakmai tapasztalatát írtuk elő alkalmassági követelményként és a szakmai többlettapasztalatot értékelési szempontként. Az egyik ajánlattevő, amely az értékelési sorrendben a második helyen áll, a szakember önéletrajzát üzleti titokká nyilvánította. Kérdésünk az, hogy nemzeti eljárásban az önéletrajz üzleti titokká nyilvánítható?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az üzleti titok szabályozását illetően nincs különbség az uniós és a nemzeti eljárásrendben indított közbeszerzési eljárások között. A Kbt. 44. § (1) bekezdése tartalmazza az üzleti titokká nyilvánítás szabályait, hogy az ajánlattevő milyen feltételek között...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. március 11.
Kapcsolódó címkék:    

Hiányzó űrlap pótlása

Kérdés: Ajánlatkérőként nyílt közbeszerzési eljárást indítottunk, ahol elfelejtettünk egy űrlapot bejelölni kitöltésre. Lehetséges egy tájékoztató levéllel jelezni, hogy az adott űrlap helyett nyilatkozatot csatoljanak az ajánlattevők?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés két témakört érint, az elektronikus közbeszerzésekre vonatkozó szabályozást és a közbeszerzési dokumentumok módosítását.A Kbt. 41/A. §-a rendelkezik az elektronikus közbeszerzések során az űrlapok alkalmazásának kötelezettségéről. A Kbt. 41/A. § (1)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. augusztus 6.
Kapcsolódó címkék:    

DBR és a feltételes közbeszerzés

Kérdés: Ajánlatkérőként dinamikus beszerzési rendszert szeretnénk felállítani, de feltételes közbeszerzéssel. Dinamikus beszerzési rendszer esetén lehet feltételes közbeszerzési eljárást indítani? Amennyiben igen, úgy melyik szakasz lesz feltételes? Mindegyik ajánlattételi szakasz, vagy csak a részvételi szakasz?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az ún. feltételes közbeszerzés a közbeszerzéstől való visszalépés egyik nevesített esete. A Kbt. 53. § (5) bekezdése alapján a feltételes közbeszerzés lényege, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást eredménytelenné nyilváníthatja, ha egy meghatározott, az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. július 9.

Referencia igazolása

Kérdés: Ajánlattevőként referenciakövetelményt kívánunk igazolni. Az igazolásra felhasználni kívánt keretszerződés nem járt le az ajánlati felhívás feladását megelőzően, azonban ezen keretszerződés keretében teljesítettünk olyan megrendeléseket, amelyek az ajánlati felhívás szerinti követelménynek mindenben megfelelnek, beleértve az időintervallumot is, azaz az ajánlati felhívás feladását megelőzően már teljesítésre kerültek a megrendelések, továbbá a teljesítés kezdő időpontja is megfelelő. A keretszerződés keretében történt részteljesítések felhasználhatók-e a referencia igazolására annak ellenére, hogy a keretszerződés még élő szerződés?
Részlet az állásfoglalásából: […] A szerződés nem keretmegállapodás keretében történik, tehát nem egyedi megrendelésekkel valósul meg abban a formában, hogy az ajánlatkérő elkülönített módon fokozatosan „hívja le” a keretmegállapodásban meghatározott mennyiséget részben vagy egészben. Mivel egy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. május 7.

Összeférhetetlenség tervező bevonása során

Kérdés: Az ajánlatkérő az engedélyes tervek elkészítésére az X Kft.-vel fog szerződni. Az ajánlatkérő ebben a szerződésben nem kívánja előírni a Vállalkozónak azon kötelezettségét, hogy a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő oldalán részt vegyen, tekintettel arra, hogy az X Kft. várhatóan ajánlattevőként részt kíván venni a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban. Annak érdekében, hogy a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban az összeférhetetlenségi szabályok ne sérüljenek, és az X Kft. az eljárásban ajánlattevőként jogszerűen részt tudjon venni; helyesen jár-e el az ajánlatkérő, ha az engedélyes tervek elkészítésére vonatkozó szerződés aláírásakor aláírat az X Kft. kötelezettség-vállalásra jogosult képviselőjével egy olyan kötelezettségvállaló nyilatkozatot, hogy a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásba az ajánlatkérő által bevontan a Kbt. 25. § (5) bekezdése szerinti személyek nem vesznek részt, tekintetükben a Kbt. 25. §-ában foglalt összeférhetetlenségi szabályok nem sérülnek, velük szemben nincsen olyan bármely körülmény, amely a Kbt. 25. §-a szerinti összeférhetetlenséget eredményezhet? Tudomásul veszi, hogy ha az összeférhetetlenség vagy annak kockázata a nyilatkozat megtételét követően merül fel, az érintett személy köteles ezt haladéktalanul bejelenteni az ajánlatkérő részére. Mindemellett az ajánlatkérő ügyel arra, hogy egyik munkavállalója se vonja be semmilyen módon a kiviteli tervek készítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásba az X Kft.-t. Amennyiben a fenti nyilatkozattétel nem megfelelő, és nem biztosítja, hogy az X Kft.-nek az engedélyes tervek elkészítését követően a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban az összeférhetetlenségi szabályok sérelme nélkül részt vegyen, kérjük támogató javaslataikat.
Részlet az állásfoglalásából: […] Az összeférhetetlenségi szabályok 2022. október 11-ét követően jelentősen változtak. Az új összeférhetetlenségi szabályok részletesebbek, szigorúbbak, de egyúttal – néhány kivételtől eltekintve – megdönthető vélelmek is. Az összeférhetetlenségi szabályok...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. március 5.

Hiánypótlási felhívás tartalma

Kérdés: Egy árubeszerzésre vonatkozó nyílt közbeszerzési eljárásban veszünk részt, ahol az ajánlatkérő hiánypótlást küldött ki az egyik ártáblázattal kapcsolatban. A hiánypótlási felszólításban olyan követelményeket ír elő, amiről eddig nem volt tudomásunk. Mit tudunk tenni ebben a helyzetben?
Részlet az állásfoglalásából: […] A gazdasági szereplők a részvételi jelentkezésüket, illetve az ajánlatukat a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kötelesek elkészíteni [Kbt. 66. § (1) bekezdés]. A bírálat során az ajánlatkérő kötelezettsége...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. november 6.
1
2
3
…
10