61 talált cikk az alanyi hatály kifejezésre

Kérdés: A konzorciumi tag egy GINOP-projektben támogatást kapott. A 255/2014. kormányrendelet 3.1.1. pontjában felsorolt besorolások közül ez a projekt az első két sorban foglalt tevékenységhez kapcsolódik, alapkutatás, ipari kutatás, K+F fejlesztési projekthez nyújtott támogatás. A Kbt. 2017. január 1-jétől hatályos módosítása új kivételi szabályt vezetett be – 111. § v) pont –, mely szerint a törvényt nem kell alkalmazni, a kutatás-fejlesztési és innovációs célú támogatásból megvalósuló beszerzésekre a 2400000-4-tól 24327500-7-ig és 24500000-9-tól 24965000-6-ig tartó CPV-kódok által meghatározott áruk vonatkozásában, amennyiben a beszerzés értéke nem éri el az uniós értékhatárt. Ezek a CPV-kódok a különféle vegyipari termékekre, vegyi anyagokra, vegyszerekre, gázokra, polimer termékekre, oldószerekre stb. vonatkoznak, melyet a kérdés szerinti projektben kb. 20 M Ft értékben kellene beszereznünk. Értelmezésünk szerint, amennyiben a támogatási cél megfelel a fentieknek, akkor nem kellene közbeszerzési eljárást lefolytatni, hanem három árajánlat bekérésével meg lehetni valósítani a beszerzést. Mivel a 111. § v) pontjában nem szerepel az, hogy kizárólag az 5. § (3) bekezdésében foglalt ajánlatkérőkre vonatkozna ez a kivétel, úgy értelmezem, hogy amennyiben a támogatás célja K+F+I, és az adott CPV-kódú termékeket szerezzük be, akkor ez alól a kötelezettek is kivételek. Jól értelmezem a kérdést?

Kérdés: A helyi önkormányzatok alanyaik-e a 459/2016. kormányrendeletnek? Van-e kötelezettségük a helyi önkormányzatoknak az 1 000 000 Ft feletti beszerzéseik esetén, a rendelet alapján három árajánlat beszerzésére?

Kérdés: Klasszikus ajánlatkérőként kell-e alkalmaznom a háromajánlatos eljárást központosított közbeszerzésben, ha saját hatáskörben szerzek be, mert a keretmegállapodást nem tudom használni?

Kérdés: Lehetséges-e, hogy 100 százalékban támogatásból finanszírozott projekt beszerzéseit ún. nemzeti rezsimben kell lebonyolítani? Az EUTAF kifogásolhatja-e a későbbiekben, ha a nemzeti rezsim szabályai szerint ún. összefoglaló tájékoztatót tettünk közzé, és így versenyeztettünk?

Kérdés: Egy beszerzés véleményünk szerint közbeszerzés-köteles, de az ajánlatkérő csak "sima" beszerzési eljárásként hívott fel ajánlattételre. Ezt jeleznünk kell valahol, vagy tegyük meg az ajánlatot?

Kérdés: Mit jelent a Közbeszerzési Hatóságnál nyilvántartott ajánlatkérők státusza? Ki számít önálló ajánlatkérőnek a Kbt. 6. §-ában előírtakon túl? Egy költségvetési szerv esetében, amely több nagy egységből áll (az egységek vezetői kötelezettségvállalónak tekinthetők az egység számára biztosított keret terhére vállalható kötelezettség tekintetében), az egyes egységek bejelentkezhetnek-e külön-külön is ajánlatkérőként? Ha igen, az egybeszámítás a költségvetési szervre vagy az egységekre érvényes? A Közbeszerzési Hatóság hivatalból hogyan tudja például azt ellenőrizni, hogy megfelelő eljárást bonyolított-e le a szerv, vagy a statisztikai összegezésben valamennyi eljárása szerepel-e, illetve jogorvoslat esetén kivel szemben jár el?

Kérdés: Milyen beszerzési lehetőségei vannak egy önkormányzati tulajdonban lévő sportegyesületnek, amely társasági adóból valósítana meg egy hozzávetőlegesen 70 milliós értékű építési beruházást? Ez közbeszerzés-köteles?

Kérdés: Mi módosul a közbeszerzési törvényben 2013-ban?

Kérdés: Cégünk a 100 százalékban állami tulajdonban lévő erdőgazdálkodási zrt.-k egyike, a tulajdonosi jogokat az MFB Zrt. gyakorolja felettünk az állam képviseletében. Nem költségvetési támogatásból működünk, hanem saját gazdálkodási tevékenységünkből eredő bevételeinkből, amelyből az állami költségvetésbe is befizetünk. Beletartozunk-e a Kbt. klasszikus ajánlatkérői közé, vagy csak támogatásból megvalósuló beszerzéseink esetén kerülünk a Kbt. hatálya alá?

Kérdés: Az önkormányzat 100 százalékos tulajdonában álló cég – mint önkormányzati tulajdonú ingatlanok kezelője – a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik, így az általunk kezelt ingatlanok tekintetében a Kbt. szerint kell eljárnunk. Azonban vannak olyan társasházak, ahol csak néhány lakás van az önkormányzat tulajdonában, de mégis a többi – magántulajdonban lévő lakással együtt – az egész társasházat az önkormányzat cége kezeli. Elég széles körű ez az arány, mert van olyan ház, ahol az önkormányzati tulajdonokból van több, de olyan is, ahol például a 30 lakásból 1 vagy 2 lakás az önkormányzaté, a többi magántulajdon, de a társasház kezelését az önkormányzat cége látja el. Továbbá olyan társasház is van, amiben egyetlen önkormányzati tulajdon sincs, csak piaci alapon megszerezte a házkezelést magának az önkormányzati cég. Jól gondolom, hogy ekkor is a Kbt. szerint kell eljárnunk, mert az önkormányzat cége mindenképpen a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik? A cég önkormányzati tulajdonként mindenképpen a közbeszerzési törvény szerint kell eljárjon, függetlenül attól, hogy magántulajdont kezel vagy önkormányzati tulajdont?