Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

23 találat a megadott szerződéskötési moratórium tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Mentesülés szerződéskötési moratórium alól nemzeti nyílt, többrészes közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Egy nemzeti nyílt közbeszerzési eljárás két részből áll. Mindkét részre ugyanazon ajánlattevő nyújt be ajánlatot, egyéb ajánlat egyik rész esetében sem érkezik. Alkalmazható-e a Kbt. 131. § (8) bekezdésének a) pontja, azaz mentesülnek-e a felek a szerződéskötési moratórium alól, tekintettel arra, hogy egy-egy részre kizárólag egy ajánlatot nyújtottak be, és nincs más érdekelt fél; vagy ilyen esetben minden ajánlat önálló ajánlatnak minősül, és összességében két ajánlat érkezett az eljárás során, így fennáll a moratóriumi kötelezettség? Változik-e a helyzet megítélése, ha ugyancsak egy-egy ajánlat érkezik minden részre, de azt nem azonos ajánlattevők nyújtják be?
Részlet a válaszból: […]kiindulni.A Kbt. 131. §-ának (8) bekezdése alapján a (6) bekezdéstől eltérően az ott rögzített tíz-, illetve ötnapos időtartam letelte előtt is megköthető a szerződés, ha a nyílt eljárásban - a c) és e) pontban hivatkozottak kivételével -, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban, a hirdetménnyel induló, egy szakaszból álló koncessziós beszerzési eljárásban vagy a 117. § szerint lefolytatott, egy szakaszból álló eljárásban csak egy ajánlatot nyújtottak be - a) pont.Álláspontunk szerint a részek egymástól függetlenek, úgy különösen, hogy akár több részre ugyanaz az ajánlattevő is adhat be ajánlatot, amelyet értelmetlen lenne kumulálni. Figyelemmel a Kbt. részekre vonatkozó általános szabályára, véleményünk szerint nem okoz gondot, hogy külön a 131. § nem részletezi a részek szerepét, azaz részenként kell értelmezni a moratórium értelmezését. Mivel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4635

2. találat: Szerződéskötés időpontjának meghatározása egy, illetve több ajánlat beérkezése esetén

Kérdés: Van-e lehetőségünk arra, hogy a szerződéskötés időpontját eltérően határozzuk meg akkor, ha csak egy ajánlat érkezett, illetve ha több egy adott eljárásban?
Részlet a válaszból: […]célzott volna a különbségtétel. Jelesül, hogy amennyiben a szerződéskötési moratórium figyelmen kívül hagyható az alábbi 124. § (8) bekezdés a) pont szerint, úgy a szerződés teljesítése azonnal megkezdődhet, míg több ajánlattevő esetében erre biztosan nincs lehetőség, szükséges kivárni a moratórium időszakát a szerződés megkötésével.A fentieket tartalmazó 124. § (8) bekezdése
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. május 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3654

3. találat: Szerződéskötési moratórium lejárta munkaszüneti napon

Kérdés: Nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást folytattunk le papír, irodaszer beszerzése tárgyában. Az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezést megküldtük az ajánlattevőknek, és második helyezettet is hirdettünk. A második helyezett ajánlattevő előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, mert szerinte a szerződéskötési moratórium ideje alatt kötöttünk szerződést. Azzal érvelt, hogy miután a 10 napos moratórium utolsó napja vasárnapra esett, így az csak hétfőn járt le, emiatt legkorábban kedden írhattuk volna alá a szerződést. Mi ezzel nem értünk egyet, de mire hivatkozhatunk?
Részlet a válaszból: […]hatvan - nappal meghosszabbodik;- az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni, amennyiben e törvény másként nem rendelkezik, nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig - (5) és (6) bekezdések.A fenti rendelkezésekből következően a szerződést az ajánlati kötöttség ideje alatt kell a feleknek megkötniük, de nem köthetik meg a 10 napos moratórium ideje alatt.Ebből következően a szerződést legkorábban az írásbeli összegezés megküldésének napjától (azaz a következő naptól) számított 11. napon lehet legkorábban megkötni, függetlenül attól, hogy ez milyen napra esik. A moratórium 10 napos időtartama pedig nem lesz hosszabb attól, hogy munkaszüneti napra esik, azaz a 10[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. március 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3603
Kapcsolódó tárgyszavak:

4. találat: Szerződéskötési időpont meghatározásának szempontjai

Kérdés: A szerződéskötés időpontjának van felső korlátja is? Mennyivel lehet az időpont későbbi, mint az összegezés kiküldése, a nyertes kihirdetése? A felhívásban rögzíthetek ehhez képest akár egy fél évvel későbbi konkrét szerződéskötési dátumot is?
Részlet a válaszból: […]nyertes szervezettel (személlyel) - közös ajánlattétel esetén a nyertes szervezetekkel (személyekkel) - kell írásban megkötni a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően;- az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és - a (4) bekezdés szerinti esetben - a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további harminc - építési beruházás esetén további hatvan - nappal meghosszabbodik;- az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni, amennyiben e törvény másként nem rendelkezik, nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig;- amennyiben jogorvoslati kérelmet [137. § (2) bekezdés] vagy kezdeményezést (140. §) nyújtanak be, a szerződést - a (3) bekezdés szerinti esetben a jogorvoslati eljárással érintett részre vonatkozó szerződést - az ügy érdemében hozott vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozat meghozataláig[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. december 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3543

5. találat: Szerződéskötési moratórium értelmezése

Kérdés: A Kbt. 124. §-ának (6) bekezdése szerinti szerződéskötési moratórium megfogalmazása állandóan felvetődő vitákat eredményez, nem egyértelmű, hogy mikor jár le a 10 nap. Nem köthető meg "az írásbeli összegezés megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig". Ez azt jelenti, hogy a lejártáig nem, de a lejárat napján már igen, tehát a 10. vagy a 11. napon köthető meg a szerződés? Tételezzük fel, hogy 1-jén küldjük meg az írásbeli összegzést. Melyik napon köthetem meg a szerződést leghamarabb: 11-én vagy 12-én?
Részlet a válaszból: […]jogszerűen szerződést kötni.Amennyiben 1-jén küldte meg az ajánlatkérő az írásbeli összegezést, a moratórium 2-án kezdődik és 11-ig tart. Tehát leghamarabb 12-én lehet a szerződést megkötni.Fontos jelezni ugyanakkor azt is, hogy a moratórium szerződéskötési tilalommá változik, amennyiben az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését jogorvoslattal támadják. Ez esetben a szerződést a jogorvoslati eljárás lezárásáig, a határozat megküldéséig nem lehet megkötni.A 10 napos moratóriumi időszak egyébként a jogorvoslati határidővel van párhuzamban, azaz azt a célt szolgálja, hogy az ajánlattevő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. július 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3450
Kapcsolódó tárgyszavak:

6. találat: Alvállalkozó felszámolása a szerződésteljesítés ideje alatt

Kérdés: Négy éve közbeszerződési szerződést kötött vállalkozásunk. A teljesítésbe 10 százalékot meghaladó mértékben alvállalkozót vontunk be. Az alvállalkozó most felszámolás alá került. Mi a teendő? Teljesíthet tovább?
Részlet a válaszból: […]kötötték meg, ezért a Kbt. módosítás előtti 304. §-át kell erre az esetre alkalmazni. E szerint, ha a szerződés vagy annak egy része a szerződéskötést követően beállott olyan lényeges körülmény miatt, amely a szerződéskötéskor előre nem volt látható, nem lenne teljesíthető a megjelölt, 10 százalék feletti alvállalkozóval, az ajánlatkérőként szerződő fél hozzájárulhat más szervezet/személy közreműködéséhez. Az előzőek szerinti hozzájárulásnak egy feltétele van, nevezetesen az, hogy a bevonni kívánt szervezetnek/személynek meg kell felelnie a közbeszerzési eljárásban az alvállalkozókra meghatározott alkalmassági követelményeknek. A fentiek alapján az ajánlattevőként szerződő félnek be kell jelentenie az ajánlatkérőként[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. szeptember 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2485

7. találat: Ajánlatkérői többletigények a szerződés teljesítése alatt

Kérdés: Ajánlatkérő felléphet-e a szerződés teljesítése időszakában olyan igényekkel, melyek a kiírásban nem szerepeltek?
Részlet a válaszból: […]a szolgáltatás-ellenszolgáltatás meghatározása tekintetében. Főszabály szerint azt kell teljesíteni, amire a szerződés szól. Vannak azonban olyan esetek, amikor igenis szükséges, hogy a korábban megkötött szerződést a felek módosítsák. Ennek megvan a Kbt.-ben szabályozott feltételrendszere, menete, így annak betartása esetén a szerződésmódosítás nem sért szabályokat. Tekintettel kell lenni ennek során a 303. § rendelkezéseire, továbbá a módosításról hirdetményt kell közzétenni a Közbeszerzési Értesítőben. A módosításhoz azonban szükséges a felek egyező akarata, azaz mindkét fél egyetértése. Így abban az esetben, ha az ajánlatkérőként szerződő fél olyan igényt fogalmaz meg, amely az ajánlattevőként szerződő fél szerint nem volt benne a kiírásban, és így a megkötött szerződésben sem, ennek magyarázatát[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. augusztus 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2431

8. találat: Nyertessé nyilvánítás jogi kifogás elbírálásának folyamatban léte alatt

Kérdés: Amennyiben oly módon nyilvánít győztesnek egy ajánlattevőt a bírálóbizottság és a döntéshozó testület, hogy közben a másik pályázó (akinek érvénytelenítette ajánlatát, de nem formai hiba miatt ugyanez a grémium) jogi kifogást nyújtott be, és nincs még ez ügyben határozat, a nyertessé nyilvánítás érvényesnek tekinthető-e? Élhet-e kártérítési keresettel a nyertesnek nyilvánított cég, ha mégsem ő lesz a tender lebonyolítója?
Részlet a válaszból: […]sikerül, vagy a jogorvoslati határidő eltelik, külön azért, mert mégsem nyert, nincs értelme kártérítési pert kezdeményezni. Fentiekhez kapcsolódó, a szerződéskötés időpontjára vonatkozó rendelkezések a következők: - amennyiben valamely ajánlattevő előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, az ajánlatkérő a kérelem benyújtásától a válaszának megküldését követő tizedik napig nem kötheti meg a szerződést - Kbt. 96/B. §-ának (4) bekezdése; - a szerződéskötés tervezett időpontját az ajánlati felhívásban kell megadni azzal, hogy az nem határozható meg az írásbeli összegezés [93. § (2) bekezdés] eredményhirdetésen történő átadását vagy megküldését követő naptól számított huszadik napnál korábbi és harmincadik - építési beruházás esetén hatvanadik - napnál későbbi időpontban; - amennyiben jogorvoslati eljárás indul, a szerződéskötés ajánlati felhívásban megadott időpontjától eltérve a szerződést az ügy érdemében hozott vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozat meghozataláig nem lehet megkötni, kivéve ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a szerződés megkötését engedélyezi [Kbt. 332. §-ának (4) bekezdése] - Kbt. 99. §-ának (3) és (4) bekezdése. A Kbt. 332. §-ának (4) bekezdése a szerződéskötés DB általi engedélyezéséről pedig a következők szerint rendelkezik: amennyiben halasztást nem tűrő kiemelkedően fontos érdek, illetőleg közérdek védelme (ideértve a nemzetgazdasági okot) indokolja, a Közbeszerzési Döntőbizottság az ajánlatkérő kérelmére - valamennyi veszélyeztetett érdek figyelembevételével - végzéssel engedélyezheti a szerződés megkötését, ha annak előnyei meghaladják a szerződéskötéssel járó hátrányokat. A kérelemben a halasztást nem tűrő kiemelkedően fontos érdeket,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. június 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2368
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Szerződéskötési moratórium

Kérdés: Egy közbeszerzési tájékoztatón azt hallottuk, hogy az új szabályok szerint már nem lehet kérni a Közbeszerzési Döntőbizottságtól a szerződéskötés megtiltását. Kérdésünk, hogyan lehet megakadályozni a jövőben, hogy a szabálytalanul kihirdetett nyertessel az ajánlatkérő ne kösse meg a szerződést?
Részlet a válaszból: […]szerződést megkötni. A szerződés csak akkor köthető meg a fentieknek megfelelően előre meghatározott napon, ha a közbeszerzési eljárás ellen nem indult jogorvoslati eljárás. Ha ugyanis jogorvoslati eljárás indul, akkor a szerződéskötési moratórium automatikusan meghosszabbodik az ügy érdemében hozott vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező döntőbizottsági határozat meghozataláig. Abban az esetben, ha a közbeszerzési szerződés megkötése nem szenvedhet késedelmet, az ajánlatkérőnek kifejezetten kérnie kell a Döntőbizottságtól a jogorvoslati eljárás során, hogy engedélyezze annak megkötését. A kérelemben meg kell jelölni, hogy milyen halasztást nem tűrő kiemelkedően fontos érdek, nemzetgazdasági ok, közérdek indokolja a szerződés megkötését. Az engedélyezés során a Döntőbizottság megvizsgálja, hogy a szerződéskötés előnyei meghaladják-e annak hátrányait, továbbá hogy az ajánlatkérő milyen dokumentumokkal támasztotta alá kérelmét. A vizsgálatra rendkívül rövid idő, 5 nap áll a Döntőbizottság rendelkezésére, döntése ellen nincs helye külön jogorvoslatnak. Összefoglalva a leírtakat, és egyúttal válaszolva is a kérdésre, az a véleményünk, hogy a szerződéskötési moratórium új szabályai még inkább képesek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. április 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2282
Kapcsolódó tárgyszavak:

10. találat: Eltérés szerződésben meghatározott számlázási rendtől

Kérdés: A teljesítés alatt el lehet-e térni a szerződésben meghatározott számlázási rendtől? (Több­éves szerződésről van szó.)
Részlet a válaszból: […]teljesíteni és a számlát kibocsátani. Ettől akkor lehet eltérni, ha ebben a szerződő felek megállapodnak, és erre vonatkozóan szerződésmódosítást írnak alá. A szerződésmódosítás jogszerűségéhez
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. március 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2276
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 23 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést