Ajánlattevő elállása a szerződéstől a szerződéskötési moratórium ideje alatt

Kérdés: A szerződéskötési moratórium ideje alatt van lehetősége az ajánlattevőnek elállni a szerződéstől, vagy kötelező megkötni a moratórium lejártát követően a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...különbség a szerződéskötési moratórium és az azt követően fennálló szerződéskötési kötelezettség között. A nyertes ajánlattevő az összegezés megküldését követően azonos módon tud mentesülni. Azt kell igazolnia, hogy az összegezés megküldését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Szerződésbontás megfelelő termék szállítására képtelen nyertes ajánlattevővel

Kérdés: Ha valaki nem megfelelő termékkel került kihirdetésre nyertesként - mi összegzésben a második legkedvezőbb érvényes ajánlatként szerepelünk -, és a nyertes nem tud megfelelő terméket szállítani a teljesítésnél, "kirakhatja-e" az ajánlatkérő a nyertest, akivel szerződést kötött, és ugyanazon "eljárás" keretei között köthet-e velünk szerződést?
Részlet a válaszából: […] A szerződéskötésre vonatkozó szabályok valóban lehetővé teszik, hogy az ajánlatkérő első és második helyezettet is hirdessen. A szerződéskötés lehetősége azonban csak az eljárást követően, a moratórium lejárta után áll fenn. Amennyiben az elsővel megköttetett a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Mentesülés szerződéskötési moratórium alól nemzeti nyílt, többrészes közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Egy nemzeti nyílt közbeszerzési eljárás két részből áll. Mindkét részre ugyanazon ajánlattevő nyújt be ajánlatot, egyéb ajánlat egyik rész esetében sem érkezik. Alkalmazható-e a Kbt. 131. § (8) bekezdésének a) pontja, azaz mentesülnek-e a felek a szerződéskötési moratórium alól, tekintettel arra, hogy egy-egy részre kizárólag egy ajánlatot nyújtottak be, és nincs más érdekelt fél; vagy ilyen esetben minden ajánlat önálló ajánlatnak minősül, és összességében két ajánlat érkezett az eljárás során, így fennáll a moratóriumi kötelezettség? Változik-e a helyzet megítélése, ha ugyancsak egy-egy ajánlat érkezik minden részre, de azt nem azonos ajánlattevők nyújtják be?
Részlet a válaszából: […] A kérdés rendkívül gyakorlatias, hiszen valóban nem egyértelmű a szabályozás alapján ennek a jogkérdésnek a megítélése.A nemzeti rezsim szabályai is nyílt eljárásnak hívják az eljárás típusát a Kbt. 114. §-ának (4) bekezdésében. A 131. § egy ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Szerződéskötés időpontjának meghatározása egy, illetve több ajánlat beérkezése esetén

Kérdés: Van-e lehetőségünk arra, hogy a szerződéskötés időpontját eltérően határozzuk meg akkor, ha csak egy ajánlat érkezett, illetve ha több egy adott eljárásban?
Részlet a válaszából: […] ...rögzítése. Így elérheti azt az ajánlatkérő, melyet eredetileg is célzott volna a különbségtétel. Jelesül, hogy amennyiben a szerződéskötési moratórium figyelmen kívül hagyható az alábbi 124. § (8) bekezdés a) pont szerint, úgy a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.

Szerződéskötési moratórium lejárta munkaszüneti napon

Kérdés: Nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást folytattunk le papír, irodaszer beszerzése tárgyában. Az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezést megküldtük az ajánlattevőknek, és második helyezettet is hirdettünk. A második helyezett ajánlattevő előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, mert szerinte a szerződéskötési moratórium ideje alatt kötöttünk szerződést. Azzal érvelt, hogy miután a 10 napos moratórium utolsó napja vasárnapra esett, így az csak hétfőn járt le, emiatt legkorábban kedden írhattuk volna alá a szerződést. Mi ezzel nem értünk egyet, de mire hivatkozhatunk?
Részlet a válaszából: […] ...szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályokat a Kbt. 124. §-a rendezi az alábbiak szerint:- az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és - a (4) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.
Kapcsolódó címke:

Szerződéskötési időpont meghatározásának szempontjai

Kérdés: A szerződéskötés időpontjának van felső korlátja is? Mennyivel lehet az időpont későbbi, mint az összegezés kiküldése, a nyertes kihirdetése? A felhívásban rögzíthetek ehhez képest akár egy fél évvel későbbi konkrét szerződéskötési dátumot is?
Részlet a válaszából: […] A szerződéskötés főszabályként az összegezés megküldését követő 11. napon lehetséges. A szerződéskötés végső időpontját pedig szintén a 124. §-ban határozza meg áttételesen. Az (5) bekezdésben a nyertes ajánlattevő ajánlati kötöttségének meghosszabbodása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

Szerződéskötési moratórium értelmezése

Kérdés: A Kbt. 124. §-ának (6) bekezdése szerinti szerződéskötési moratórium megfogalmazása állandóan felvetődő vitákat eredményez, nem egyértelmű, hogy mikor jár le a 10 nap. Nem köthető meg "az írásbeli összegezés megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig". Ez azt jelenti, hogy a lejártáig nem, de a lejárat napján már igen, tehát a 10. vagy a 11. napon köthető meg a szerződés? Tételezzük fel, hogy 1-jén küldjük meg az írásbeli összegzést. Melyik napon köthetem meg a szerződést leghamarabb: 11-én vagy 12-én?
Részlet a válaszából: […] ...szerződéskötési moratórium a Kbt. 124. §-ának (6) bekezdése értelmében 10 napig tart. Ez az időszak az írásbeli összegzés megküldése napját követő napon kezdődik, és a 10. nap végéig, azaz 24 óráig tart. Praktikusan ez azt jelenti, hogy a 11. napnál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.
Kapcsolódó címke:

Alvállalkozó felszámolása a szerződésteljesítés ideje alatt

Kérdés: Négy éve közbeszerződési szerződést kötött vállalkozásunk. A teljesítésbe 10 százalékot meghaladó mértékben alvállalkozót vontunk be. Az alvállalkozó most felszámolás alá került. Mi a teendő? Teljesíthet tovább?
Részlet a válaszából: […] A felszámolás alá került alvállalkozó nyilván nem tud atovábbiakban teljesíteni, hiszen a felszámolással meg fog szűnni. Ebben azesetben a nyertes ajánlattevőként szerződő félnek más alvállalkozót kell aszerződés teljesítésébe bevonnia. Erre a helyzetre a Kbt. 304....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Ajánlatkérői többletigények a szerződés teljesítése alatt

Kérdés: Ajánlatkérő felléphet-e a szerződés teljesítése időszakában olyan igényekkel, melyek a kiírásban nem szerepeltek?
Részlet a válaszából: […] Erre a kérdésre nem lehet igennel vagy nemmel válaszolni,mert az sok mindentől függ. Függ attól, hogy milyen időtávra, hány évre szól aszerződés. Függ attól is, hogy a szerződési időszak alatt volt-e jelentős változása felek valamelyikének személyes körülményeiben. Függ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Nyertessé nyilvánítás jogi kifogás elbírálásának folyamatban léte alatt

Kérdés: Amennyiben oly módon nyilvánít győztesnek egy ajánlattevőt a bírálóbizottság és a döntéshozó testület, hogy közben a másik pályázó (akinek érvénytelenítette ajánlatát, de nem formai hiba miatt ugyanez a grémium) jogi kifogást nyújtott be, és nincs még ez ügyben határozat, a nyertessé nyilvánítás érvényesnek tekinthető-e? Élhet-e kártérítési keresettel a nyertesnek nyilvánított cég, ha mégsem ő lesz a tender lebonyolítója?
Részlet a válaszából: […] A kérdés arra az időszakra vonatkozik, amikor már az eredményhirdetésmegtörtént, tehát a döntés egyértelmű. Mivel a szerződés, amennyiben amoratórium alatt nyújtottak be jogorvoslati kérelmet a KözbeszerzésiDöntőbizottság részére, nem köthető meg, egy olyan átmeneti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3