Találati lista:
11. cikk / 62 A jogorvoslati moratóriumi időszak számítása
Kérdés: Hogyan kell a moratóriumi időszakot számolni, ha már az eredményt megkaptuk? Hogyan alakul az iratbetekintés és az előzetes vitarendezés ennek tükrében?
12. cikk / 62 Szerződéskötés előzetes vitarendezéssel nem érintett szerződésrész esetén
Kérdés: Megköthetem-e az építési beruházásra irányuló szerződést, ha két részben előzetes vitarendezést kezdeményeztek, de a harmadik részben meg lehetne azt kötni? Nem egyértelmű számunkra a szabályozás.
13. cikk / 62 Mentesülés szerződéskötési moratórium alól nemzeti nyílt, többrészes közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Egy nemzeti nyílt közbeszerzési eljárás két részből áll. Mindkét részre ugyanazon ajánlattevő nyújt be ajánlatot, egyéb ajánlat egyik rész esetében sem érkezik. Alkalmazható-e a Kbt. 131. § (8) bekezdésének a) pontja, azaz mentesülnek-e a felek a szerződéskötési moratórium alól, tekintettel arra, hogy egy-egy részre kizárólag egy ajánlatot nyújtottak be, és nincs más érdekelt fél; vagy ilyen esetben minden ajánlat önálló ajánlatnak minősül, és összességében két ajánlat érkezett az eljárás során, így fennáll a moratóriumi kötelezettség? Változik-e a helyzet megítélése, ha ugyancsak egy-egy ajánlat érkezik minden részre, de azt nem azonos ajánlattevők nyújtják be?
14. cikk / 62 Közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésének következményei
Kérdés: Ajánlatkérőként közbeszerzés nélkül kötöttünk szolgáltatási szerződést ez év tavaszán. Korábbi szerződő partnerünk jogorvoslati eljárást indított a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. A Döntőbizottság jogerős határozatában azt állapította meg, hogy közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötöttük meg a szerződést, bírságot is kiszabott, és a jogorvoslati határozatban jelezte, hogy pert fog indítani a szerződés semmisségének megállapítása iránt. Mi várható ez ügyben? A bíróság is megbírságolhat bennünket?
15. cikk / 62 Iratbetekintés iránti igény jelzésének határideje
Kérdés: A Kbt. nem szabályozza, hogy az összegezés kézhezvételét követően a gazdasági szereplőnek hány napon belül kell jelezni iratbetekintési szándékát. A Kbt. 45. §-ának (1) bekezdése csak azt szabályozza, hogy az ajánlatkérőnek 2 munkanapon belül kell időpontot biztosítani az iratbetekintésre. Hogyan értelmezendő a rendelkezés?
16. cikk / 62 Közbeszerzési Döntőbizottság jogköre jogorvoslati eljárásban
Kérdés: Az ajánlatkérő uniós, nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le árubeszerzésre, melyben nyertes ajánlattevőként kerültünk megnevezésre. A szerződést az írásbeli összegezés megküldését követő 10. napon kötöttük meg, és a teljesítést is megkezdtük. Az eljárásban három ajánlattevő nyújtott be ajánlatot rajtunk kívül. A nem nyertes ajánlattevők egyike, szintén a 10. napon, megtámadta az eljárást lezáró döntést, és emiatt jogorvoslati eljárás indult a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt. A jogorvoslati kérelemben a kérelmező kérte az eljárást lezáró döntés és a szerződés megsemmisítését, arra hivatkozással, hogy a moratóriumi idő alatt kötöttünk szerződést. A Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisítheti emiatt a döntést és a szerződést? Megbírságolhat-e nyertes ajánlattevőként bennünket?
17. cikk / 62 Határidők számítása
Kérdés: Változtak a határidők számítására irányadó szabályok az új Kbt.-ben?
18. cikk / 62 Jogorvoslat lehetősége jogsértő dokumentációs tartalom esetén
Kérdés: A dokumentációban több jogsértő előírást találtunk. Milyen jogorvoslati lehetőségeink vannak, és milyen határidővel?
19. cikk / 62 Szerződéskötés időpontjának meghatározása
Kérdés: A szerződéskötés időpontját az ajánlattételi felhívásban kell meghatározni?
20. cikk / 62 Szerződéskötés időpontjának meghatározása egy, illetve több ajánlat beérkezése esetén
Kérdés: Van-e lehetőségünk arra, hogy a szerződéskötés időpontját eltérően határozzuk meg akkor, ha csak egy ajánlat érkezett, illetve ha több egy adott eljárásban?
