Elektronikus árlejtés alkalmazhatósága

Kérdés: Az ajánlattételt követően van-e lehetőség elektronikus árlejtés alkalmazására?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az elektronikus árlejtés alkalmazására az értékelés szakaszában kerül sor, tehát mindenképpen az ajánlattételt követően. Az ajánlati kötöttségnek be kell állnia ahhoz, hogy az ajánlatkérő értékelni tudja a beérkezett ajánlatokat, és az érvényes ajánlatot tett...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. március 5.
Kapcsolódó címke:

Indokoláskérés kirívóan alacsony árra elektronikus árlejtés esetén

Kérdés: A Kbt. 121. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti nyílt eljárást folytatunk elektronikus árlejtéssel. Az egyik ajánlat több mint 20 százalékkal eltér a becsült érték összegétől, de a többi ajánlathoz képest is alacsonyabb árakat tartalmaz. Ilyen esetben, hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő? Az árlejtés előtt indokolást kér be, tekintettel arra, hogy csak az érvényes ajánlatot tevők vehetnek részt az árlejtésen, avagy az árlejtés után kéri be az indokolást? Esetleg előtte és utána is indokolást kér be? Amennyiben árlejtés előtt is rá kell kérdezni, az indokolás kérésénél egyúttal közölni kellene a becsült értéket és a rendelkezésre álló anyagi fedezetet is minden ajánlattevővel – ellentétben a kormányrendelet szövegével, mely szerint csak az árlejtés után kell ezeket ismertetni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés releváns, hiszen az ajánlatkérő az értékelés szakaszában csak érvényes ajánlattevőket engedhet "árlejteni", hasonlóan ahhoz, hogy tárgyalásos eljárásban a tárgyalást megelőzően is érvényességi vizsgálatot kell az ajánlatkérőnek tartania. Induljunk ki...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. február 12.

Fedezet felemelése az ajánlatok bontását követően

Kérdés: Mi az eljárás abban az esetben, ha a végleges ajánlatok bontásának megkezdésekor ismertetett szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet alacsonyabb, mint az ajánlattevők által ajánlott ár? Van-e és ha igen, mi a mód arra, hogy az ajánlatkérőnek ne kelljen eredménytelennek nyilvánítania az eljárást?
Részlet az állásfoglalásából: […] Amennyiben a fedezet alacsonyabb a beérkezett ajánlatoknál, és az ajánlatok nem tekinthetők érvénytelennek aránytalanul alacsony ár miatt, az ajánlatkérőnek lehetősége van pótfedezetet biztosítani, következésképpen nem szükséges az eljárást eredménytelenné nyilvánítania...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. december 11.
Kapcsolódó címkék:  

Becsült érték és rendelkezésre álló fedezet eltérése

Kérdés: A közbeszerzés becsült értéke és a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összege milyen mértékben és irányban térhet el egymástól?
Részlet az állásfoglalásából: […] A két érték eltérésére a Kbt. nem határoz meg korlátokat. Támogatott projekt esetében a két érték azonos is lehet, ugyanakkor a becsült érték definíciójából adódóan az esetek többségében a piacon elérhető legmagasabb értékű becsült érték magasabb lesz, mint a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. december 11.

Rezsióradíj kötelező vizsgálata

Kérdés: Az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. kormányrendelet 8/A. §-a előírja az ajánlatban alkalmazott minimális rezsióradíj kötelező vizsgálatát. Ez alapján aránytalanul alacsony árajánlatnak minősül, ha az ajánlattevő által alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján az építésügyért felelős miniszter rendeletében megállapított minimális építőipari rezsióradíj mértékénél. A rezsióradíjat minden esetben kötelező-e vizsgálni építési beruházás esetén, vagy csak akkor szükséges a vizsgálat, ha az ajánlati ár egyébként aránytalanul alacsonynak minősül a Kbt. rendelkezései szerint vagy az ajánlatkérő döntése alapján? Ha kötelező a vizsgálata, akkor ez hogyan biztosítható? Az árazott költségvetésből ugyanis legtöbbször ez nem derül ki. Kérjünk egy nyilatkozatot az ajánlatban az alkalmazott rezsióradíj mértékéről? Esetleg egy nyilatkozatot arról, hogy figyelembe vette-e az ajánlattevő az előírt összeget?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az építőipari lánctartozás megakadályozását segítő intézkedésekről szóló 109/2013. kormányrendelet a Magyar Közlöny 61. számában, 2013. április 9-én jelent meg. A kormányrendelet módosította az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. kormányrendelet...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. október 24.
Kapcsolódó címke:

Aránytalanul alacsony ár viszonyítási alapjának értelmezése

Kérdés: Mi értelme van a becsült értékhez mérni az aránytalanul alacsony árat, amikor a fedezethez képest sem volt reális kérdéseket feltenni?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az alábbi új szabály nem szakított a korábbi gyakorlattal, miszerint valamely abszolút számhoz, az ajánlatkérő által megadott mértékhez képest ajánlatkérőnek kötelezettsége legyen az aránytalanul alacsony árral kapcsolatban indokolást kérni az ajánlatkérőtől.A Kbt. 69....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. augusztus 14.
Kapcsolódó címkék:  

Fedezetösszeg ismertetésének határideje

Kérdés: Mi az a legkésőbbi időpont, amikor ismertetni kell a rendelkezésre álló fedezet összegét?
Részlet az állásfoglalásából: […] Kétféle lehetőséget kell figyelembe venni. Tárgyalásos vagy versenypárbeszéd-eljárás esetében legkorábban a végső ajánlatok bontását megelőzően, míg a többi esetben az ajánlatok bontását közvetlenül megelőzően. Ez a szabályozás részben kibővül, mely a becsült...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. augusztus 14.
Kapcsolódó címke:

Fedezet értelmezése a közszolgáltatók gyakorlatában

Kérdés: Várható-e a fedezet kifejezés eltűnése a közbeszerzési szabályozásból? (Értelmezése közszolgáltatóként nagyon sok problémát okoz.)
Részlet az állásfoglalásából: […] A rendelkezésre álló fedezet kifejezés valóban idegen a közszolgáltatói gyakorlattól. Az aránytalanul alacsony ár fedezethez kötése ugyanakkor nem egyedi jelenség, hiszen az ajánlatok bontásakor felolvasott fedezet egyben lehetővé teszi az aránytalanul alacsony árra vonatkozó...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. július 24.
Kapcsolódó címkék:  

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet az állásfoglalásából: […] A 2013. évi CXVI. törvénnyel életbe lépett főbb változások a következők szerint foglalhatók össze, azzal, hogy az alábbi ismertető nem érint minden egyes részletkérdést, csak a kiemelt fontosságú módosításokat veszi sorra:– a Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése rendelkezik...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. július 24.
Kapcsolódó címke:

Aránytalanul magasnak értékelt ár vizsgálata

Kérdés: Lehet-e érvénytelenségi ok a túlzottan magas ár?
Részlet az állásfoglalásából: […] A korábbi Kbt.-beli szabályozástól eltérően, az ajánlatkérőnek nincs jogszerű lehetősége a 70. § esetében az ellenszolgáltatásra rákérdezni, mivel a 69. § speciális szabályai leszűkítik az ellenszolgáltatás vonatkozásában kérhető indokolás tartalmát az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. június 19.
1
…
8
9
10
11