Minőségi paraméterek meghatározása a gyakorlatban

Kérdés: Sok esetben az értékelési szempontok kialakításánál (főleg szolgáltatás és építési beruházás során) gondot okoz az ún. "minőségi paraméterek" előírása a legjobb ár-érték arány kapcsán. A jótállás megajánlása általában nem elfogadott, pedig a hétköznapi életben is sokszor ez alapján részesítünk előnyben bizonyos megajánlásokat, és a jótállás, mint olyan, jellemzi is az elvégzett munka minőségét. Építési beruházásnál ez fontosabb lenne, mint például a megengedett "előteljesítés" versenyeztetése. Kényszermegoldásként gyakran előnyben részesítjük a képzettebb szakembereket (ami valójában nem javít a minőségen.) Van-e kialakult gyakorlat a témában?
Részlet a válaszából: […] ...b) pontja szerinti, személyzet minősége szempont. Mivel a műszaki paraméterek meghatározásánál nagyon vigyázni kell, hiszen akár aránytalanságot is előidézhet, az igen-nem válaszok pedig deformálhatják az eredményt, így az ellenőrző hatóságok gyakran...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.

Aránytalanul alacsony ár értelmezése a gyakorlatban

Kérdés: Az eltörölt százalékos mérték meghatározása miatt az aránytalanul alacsony ár okán történő indokláskérés kapcsán várható-e egyértelmű iránymutatás (például a Közbeszerzési Hatóság részéről), arra vonatkozóan, hogy mi minősül aránytalanul alacsony árnak? (Kbt. 72. §.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. szabálya most már nem tartalmaz pontos iránymutatást arra vonatkozóan, hogy milyen mértékű ajánlat esetében kötelező az ajánlatkérőnek aránytalanul alacsony árral kapcsolatban indokolást kérnie. Az új szabályozás teljes mértékben az ajánlatkérőre bízza annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.

Keretösszeg kimerítése körében tett ajánlatkérői rendelkezés értékaránytalansága

Kérdés: Többször felmerült már a "Levelekben" a következő témakör. A kiírások, illetve a szerződések tartalmazzák, hogy az ajánlatkérő a keretösszeg kimerítésére nem köteles, és az ajánlattevő nem jogosult kártalanításra, ha emiatt bevételkiesése keletkezik. Mivel ez mostanra már szinte minden kiírásban szerepel, és esetenként jelentős károkat okoz az ajánlattevőnek, nem lenne-e célszerű ezen ajánlatkérői jog korlátozása? Az ajánlattevő esetenként nagyobb kapacitásait leköti a tender teljesíthetősége érdekében, ami miatt az adott közbeszerzés mellett egyéb bevételeitől is elesik, mert nem vállal(hat) el más megrendelést. Ez a helyzet nem biztosít indokolatlan előnyt az ajánlatkérőknek (beszerző szervezeteknek)?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint ez a megoldás keretszerződésekben oly módon lenne jogszerűen alkalmazható, ha az ajánlatkérők a keretösszegen belül meghatároznának egy biztos mértéket/összeget/az összeg meghatározott százalékát, amelyet le fognak hívni, és csak a szerződés kisebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Nyilatkozat árra

Kérdés: Ajánlatkérőként milyen ár esetében vagyunk kötelesek az ajánlattevőtől nyilatkozat bekérésére?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 69. §-a szerint az ajánlatkérőnek abban az esetben van intézkedési, vizsgálati kötelezettsége, amikor az ajánlat aránytalanul alacsony árat tartalmaz.A 69. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.

Felelősség megosztása konzorciumi szerződésben

Kérdés: A közös ajánlattevők egymás közötti szerződésükben rendelkezhetnek a felelősségük vétkesség arányában történő egymás közötti megosztásáról, annak ellenére, hogy a felelősség az ajánlattevővel szemben egyetemleges?
Részlet a válaszából: […] ...a felelősség megosztása a vétkesség arányában összhangban van a Ptk.-val, függetlenül attól, hogy az ismertetett 338. § teljesítés aránytalanságára, nem a vétkességre helyezi a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.

Aránytalanul alacsony ár viszonyítási alapjának értelmezése

Kérdés: Mi értelme van a becsült értékhez mérni az aránytalanul alacsony árat, amikor a fedezethez képest sem volt reális kérdéseket feltenni?
Részlet a válaszából: […] Az alábbi új szabály nem szakított a korábbi gyakorlattal, miszerint valamely abszolút számhoz, az ajánlatkérő által megadott mértékhez képest ajánlatkérőnek kötelezettsége legyen az aránytalanul alacsony árral kapcsolatban indokolást kérni az ajánlatkérőtől.A Kbt. 69....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

Érvénytelenné nyilvánítás kirívóan magas ajánlati ár esetén

Kérdés: Az ajánlattevő az ajánlat egyik részszempontjaként adott ár tekintetében kirívóan magas ajánlati ár miatti indokoláskérésünkre adott válaszában elírásra (tizedesjegy véletlen elhagyására) hivatkozva magyarázza a magas részajánlatot, de tudván, hogy a felolvasólapon szereplő megajánlások nem módosíthatók, nem kéri annak figyelembevételét, módosítását. Az ajánlatkérő ezt az ajánlat módosításának minősíti, és érvénytelennek nyilvánítja az ajánlattevő ajánlatát. Jogosan járt el az ajánlatkérő? Nem kellett volna további felvilágosítást kérnie a Kbt. 63. § (3) bekezdésének 2. mondatára figyelemmel?
Részlet a válaszából: […] ...esetileg kell eldönteni, hogy elírásnak tekinthető-e a megadott ár aránytalansága, mivel az ajánlat más részéből egyértelműen kiderül, hogy a felolvasólapon csak hiba történt. Automatikusan nem javítható a felolvasólap, melyre elsősorban nem a Kbt., hanem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Beszerzés értékének és költségének aránytalansága

Kérdés: Nem túlzás-e egy 70 E Ft beruházást (az eredményhirdetést és a szerződés teljesítéséről szóló tájékoztatót) mintegy 200 E Ft-ért megjelentetni?
Részlet a válaszából: […] 70 ezer forint becsült értékű beszerzést önállóan elindítanivalóban túlzás. Az Európában egyedülálló hirdetmény-ellenőrzési díj, amennyibenmeghaladja a beszerzés tárgyának becsült értékét, nem tekinthető logikuslépésnek. Természetesen több részajánlat esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Vállalások értékelésének meghatározhatósága

Kérdés: A Közbeszerzési Értesítő 96. számában (KÉ 18.765/2006.) jelent meg a Fővárosi Bíróság ítélete, amely szerint az ajánlatkérő nem határozhatja meg, hogy mely vállalásokat értékel maximális pontszámmal, illetőleg azt sem, hogy mely vállalásokat tekint kirívóan aránytalannak, lehetetlennek, túlzottan magasnak vagy alacsonynak. Lehet-e olyan kiírást tenni, hogy például 60 hónap vagy a feletti jótállás vállalását maximális pontszámmal értékeli az ajánlatkérő annak érdekében, hogy ne érkezzenek kirívó megajánlások a nyerés érdekében?
Részlet a válaszából: […] A kérdés összefügg a Kbt. 87. §-ában szabályozottesetkörrel. A törvényi rendelkezés szerint: ha az ajánlatnak a bírálatirészszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottanmagas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.

Aránytalan szolgáltatás szerződéstervezetben

Kérdés: Hogyan orvosolható az a helyzet, ha a szerződéstervezetben az ajánlatkérő által megjelölt kötbérmérték túlzottan magas?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. nem határozza meg a kötbér megfelelő mértékét,azonban bírói úton sem kényszeríthető ki az aránytalanul magas kötbér.Amennyiben az ajánlattevő véleménye szerint a kötbér mértéke eltúlzott,lehetősége van bírói útra vinni a kötbér mértékének kérdését. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.
1
2