Keresés eredménye

Részlet a válaszból: […]miközben a mérték maga könnyen megkerülhető volt a közszolgáltatók által.Az új szabályozás értelmében a Kbt. 12. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Ha a közszolgáltató ajánlatkérővel az (1) bekezdés szerinti viszonyban álló szervezet nem minősül e törvény szerinti ajánlatkérőnek, e szervezetnek az (1) bekezdés szerinti szerződés teljesítésében ténylegesen részt kell vennie, a szerződés nem irányulhat kizárólag harmadik személy által nyújtott áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások továbbértékesítésére.Ez az általános szabály valójában arra utal, ami az eredetinek is célja volt, azaz hogy teljes mértékben ne kerüljön kiszervezésre a nem a Kbt. hatálya alá tartozó saját cég tevékenysége. A fenti szabály azt kívánja elérni, hogy a kiszervezés során ne tűnjön[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szerint a jogalkotói szándék nem az volt, hogy egy eleve szűrt körrel hosszú távra szerződve háromszázmillió forint alatt eszközölhessen megrendeléseket az ajánlatkérő. Hiszen a 115. § utalhatna a keretmegállapodás lehetőségére, vagy attól eltérő szabályaira, ugyanis a 115. § szerinti nyílt eljárás nem azonos a keretmegállapodás első részében lebonyolítható nyílt eljárással, hiszen nem hirdetménnyel indul. Véleményünk szerint a nyílt eljárás lefolytatásának szabályaira utaló 115. § szükségessé tenné a keretmegállapodásra hivatkozást, valamint az eltérő szabályokat (öt meghívott gazdasági szereplő) a keretmegállapodás első részében hirdetménnyel induló eljárás helyett. Ebben a formában nem azonos beszerzési módszerről van szó, hiszen a keretmegállapodásban a versenyt követően egy vagy több ajánlattevővel való együttműködésére nyílik lehetőség, melyet a 115. § szerinti eljárás semmilyen módon nem rögzít, az ettől való eltérést nem tárgyalja.A Kbt. 115. §-ának (1) bekezdése szerint, ha az építési beruházás becsült értéke nem éri el a háromszázmillió forintot, az ajánlatkérő - választása szerint - a közbeszerzési eljárást lefolytathatja a nyílt vagy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás nemzeti eljárásrendben irányadó szabályainak a jelen paragrafusban foglalt eltérésekkel történő alkalmazásával is, kivéve, ha a beszerzés részben vagy egészében európai uniós alapokból finanszírozott. Az ajánlatkérő akkor alkalmazhatja az e paragrafus szerinti eljárást, ha a tisztességes verseny biztosításához e törvény által megkövetelt, megfelelő számú teljesítésre képes gazdasági szereplőről van tudomása. Az ajánlatkérő az e bekezdés szerinti értékhatárt el nem érő értékű beszerzését is megvalósíthatja a 112. § (1)[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]speciális szabályokat érdemes rendezni, mely vélhetően a kormányrendeleti szinten történhet meg az alábbi rendelkezés alapján:A Kbt. 198. § (1) bekezdésének fenti hatályú változással érintett 8. pontja szerint felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben szabályozza (...) az elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények, az elektronikus árlejtés, az elektronikus katalógus, valamint az elektronikus úton történő beszerzés részletes, az elektronikus út által szükségessé tett mértékben e törvénytől eltérő szabályait, az elektronikus kommunikációs eszközök kötelező alkalmazása alóli kivételeket, az EKR működésével, valamint igénybevételének részletes feltételeivel, az e törvényben előírtakon kívül az adott közbeszerzésre vonatkozóan az EKR-ben rögzítendő - személyes adatnak nem minősülő - adatok körével, keretmegállapodás és dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetén a szerződések[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]van-e elegendő ideje a bírálat alatt megvárni a hatóság válaszát. Saját magának nem adhat halasztást, hiszen a Kbt. 69. § (13) bekezdésének alkalmazása nem helyettesíti a hiánypótlás alkalmazását, ellenben, amennyiben a hatóság válasza később érkezik, de még a bírálat lezárását és az összegezés eljuttatását megelőzően, úgy annak tartalmát az ajánlatkérő felhasználhatja. Arra érdemes figyelemmel lenni, hogy az új, 2021. február 1-jén hatályba lépő, bírálatra vonatkozó szabályok szerint az ajánlati kötöttség időszaka hosszabbításának szabályozása összekötésre kerül az ajánlati biztosíték intézményével abban a formában, hogy amennyiben a bírálat időszaka túlzottan hosszúra nyúlik, úgy az ajánlati biztosíték visszafizetésre kell, hogy kerüljön.A Kbt. 54. §-ának - fentiekhez kapcsolódó - (7) bekezdése vonatkozó szövegrésze szerint: (....) Az ajánlattevők eljárást lezáró döntésről való értesítését megelőzően az ajánlati kötöttség kilencven napot - építési beruházás esetén, valamint ha a közbeszerzési eljárást külön jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le, százhúsz napot - meghaladó időszakra vonatkozó további fenntartására irányuló felhívás esetén azonban az ajánlatkérő[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás nemzeti eljárásrendben irányadó szabályainak a jelen paragrafusban foglalt eltérésekkel történő alkalmazásával is, kivéve, ha a beszerzés részben vagy egészében európai uniós alapokból finanszírozott. Az ajánlatkérő akkor alkalmazhatja az e paragrafus szerinti eljárást, ha a tisztességes verseny biztosításához e törvény által megkövetelt, megfelelő számú teljesítésre képes gazdasági szereplőről van tudomása. Az ajánlatkérő az e bekezdés szerinti értékhatárt el nem érő értékű beszerzését is megvalósíthatja a 112. § (1) bekezdés a) pontja szerint hirdetménnyel, vagy a 112. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szabályoknak megfelelően hirdetménnyel meghirdetett közbeszerzési eljárás útján. A nyílt eljárás szabályainak alkalmazása esetén a (2)-(4) és (6)-(7) bekezdésben foglaltak, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szabályainak alkalmazása esetén az (5)-(7) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.Az indokolás értelmében az európai uniós finanszírozásban részesülő közbeszerzések esetén nem alkalmazható a Kbt. 115. §-ában foglalt, építési beruházás beszerzésére nyilvános meghirdetés nélkül induló eljárás. "E szabály révén lényegesen csökken az uniós forrásfelhasználáshoz kapcsolódó auditkockázat, hiszen a nyilvános meghirdetés hiánya az egyik leggyakoribb probléma, amely az elmúlt években pénzügyi korrekciókhoz vezetett, és amelyet az uniós[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]lehetőségére, mely szintén törlésre kerül.Az indokolás értelmében a kizáró okok rendszerének átalakítása részeként megszüntetésre kerül a közbeszerzéstől való eltiltás lehetősége. "Az eltiltás intézményét a közbeszerzési irányelvek nem tartalmazzák, illetve a törvényben a kizáró okok alkalmazhatóságát megalapozó tényállások mellett párhuzamosan működik az eltiltás lehetősége, bizonyos esetekben annak kötelezettsége. Ez azt jelenti, hogy miközben egy adott cselekmény elkövetése miatt egy gazdasági szereplő egyébként is kizárásra kerül a jövőbeli közbeszerzésekből egy meghatározott időre, emellett a KDB még külön rendelkezhet az eltiltásról, illetve annak időtartamáról. Ennek a párhuzamosságnak a fenntartása felesleges és egyébiránt kérdéses az eltiltás jogintézményének uniós jogi megfelelősége is, hiszen az adott jogsértések[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]bírálat időszakában történik a kizáró ok hatálya alá kerülés, úgy az alábbi - 2021. február 1-jén a kizáró okok vonatkozásában kismértékben módosult - szabály irányadó.Ha az ajánlatkérő megállapítja, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az alkalmasság igazolásához olyan gazdasági szereplő kapacitásaira támaszkodik, vagy olyan alvállalkozót nevezett meg, amely a 62. § (1) bekezdés a)-f), h) és k)-n) pontja szerinti, korábbi eljárásban tanúsított magatartás alapján a j) pontja szerinti vagy - ha az ajánlatkérő előírta - a 63. § szerinti kizáró ok hatálya alatt áll, a kizáró okkal érintett gazdasági szereplő kizárása mellett hiánypótlás keretében felhívja az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt a kizárt helyett szükség esetén más gazdasági szereplő megnevezésére - Kbt. 71. § (4) bekezdése.Amennyiben mindez a moratórium alatt történik, a szerződéskötéskor lehetőség van új alvállalkozó bejelentésére, hasonlóképpen a teljesítés során is kezelhető a kérdés. Mivel az alvállalkozó cseréjéhez a teljesítés vonatkozásában nem szükséges az ajánlatkérő egyetértése, gördülékenyen cserélhetők az alvállalkozók, hiszen a bejelentési kötelezettségen kívül egyéb dokumentum (igazolás) benyújtása szükségtelen.Az adminisztráció csökkentése érdekében 2021. február 1-jén a Kbt. 138. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:Az ajánlatkérő nem korlátozhatja az ajánlattevő jogosultságát alvállalkozó bevonására, csak akkor, ha az eljárás során a 65. § (10) bekezdése szerinti lehetőséggel élt. A nyertes ajánlattevő a szerződés megkötésének időpontjában, majd - a később bevont alvállalkozók tekintetében - a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles előzetesen az ajánlatkérőnek valamennyi olyan alvállalkozót bejelenteni (a megnevezésen túl az elérhetőség, valamint a képviseletre jogosult megjelölésével), amely részt vesz a szerződés teljesítésében. A nyertes ajánlattevő a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles az ajánlatkérőt tájékoztatni az alvállalkozók bejelentésben közölt adatainak változásáról. A nyertes ajánlattevő a szerződésbe foglaltan nyilatkozik arról, hogy a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe a közbeszerzési eljárásban elő­írt kizáró okok hatálya alatt álló alvállalkozót. Az ajánlatkérő részére e kötelezettség végrehajtásáról külön nyilatkozatot vagy más igazolást nem kell benyújtani.A módosítás egyik célja az alvállalkozó bejelentésé­nek szabályait összhangba hozni a 2014/24/EU iránye­lv rendelkezéseivel. Ebből a célból az alvállalkozók megnevezése mellett azok elérhetőségét és a képviseletre jogosultakat is meg kell jelölni. Másrészt, az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a hivatkozott bekezdésben megszűnik az a kötelezettség, hogy az igénybe venni kívánt alvállalkozók kizáró okok hiányára vonatkozó nyilatkozatát minden esetben be kell nyújtania a nyertes ajánlattevőnek. Ehelyett a nyertes ajánlattevőnek[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]véve - az érintett gazdasági szereplő képes lesz a szerződés teljesítésére.A 2021. február 1-jén hatályba lépő új szabály felpuhítja a végelszámolásra, csődeljárásra vonatkozó kizáró okot, azaz fennállása esetében az ajánlatkérő dönthet úgy, hogy mégis szerződést köt az érintett ajánlattevővel. Erre az irányelvi lehetőségre az indokolás hívja fel a figyelmet, és példaként az árubeszerzést hozza. A kizáró ok figyelmen kívül hagyása az ajánlatkérő szabadsága, nem köteles minden esetben megvizsgálni, ha a kizáró ok fennállása esetében mégis képes a teljesítésre a gazdasági szereplő - az ajánlattevő, a kapacitást biztosító, az alvállalkozó.[A Kbt. 62. §-ának (1) bekezdése szerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kizáráshoz - az ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó vagy alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplő nem zárható ki a közbeszerzési eljárásból, amennyiben a Közbeszerzési Hatóságnak a 188. § (4) bekezdése szerinti véglegessé vált határozata, vagy az annak megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróság 188. § (5) bekezdése szerinti jogerős határozata kimondta, hogy az érintett gazdasági szereplő az ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtását megelőzően olyan intézkedéseket hozott, amelyek a kizáró ok fennállásának ellenére kellőképpen igazolják a megbízhatóságát - Kbt. 64. § (1) bekezdése.Nem kizárt tehát, hogy az intézkedések, melyeket az érintett gazdasági szereplő hozott, megfelelnek a Közbeszerzési Hatóság számára. Ténykérdés, hogy ellentmondásos, ha a gazdasági szereplő jogorvoslati eljárást kezdeményez, miközben olyan intézkedéseket hoz, melyek alátámasztják, hogy ő maga is érzi, nem tett meg mindent a múltban a kizáró ok vonatkozásában. Előfordulhat ugyanakkor, hogy a jogorvoslat kezdeményezése a bírság mértékét, vagy annak jogi megítélése kismértékű módosítását érinti, azaz valójában a jogorvoslatban önmagában el is ismeri a gazdasági szereplő a saját felelősségét. Nem jelenthető ki tehát, hogy minden esetben terhelné az öntisztázás folyamatát a zajló peres eljárás, hiszen egyrészt ezt a szabályozás sem zárja ki, másrészt[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéseket a 37. § (1) bekezdés h) pontja szerinti hirdetmény megjelenését - a 37. § (4) bekezdése szerinti hirdetménnyel érintett szerződések esetében a szerződéskötést - követően haladéktalanul, valamint a szerződésmódosításokat a 37. § (1) bekezdés j) pontja szerinti hirdetmény megjelenését követően haladéktalanul; c) a szerződés teljesítésére vonatkozó következő adatokat: ca) hivatkozást a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményre (hirdetmény nélkül induló eljárások esetében felhívásra); cb) a szerződő felek megnevezését; cc) azt, hogy a teljesítés szerződésszerű volt-e; cd) a szerződés teljesítésének az ajánlatkérő által elismert időpontját; valamint ce) az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját és a kifizetett ellenszolgáltatás értékét a szerződés mindegyik fél - támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet - által történt teljesítését követő harminc napon belül.A fenti szabály a hivatkozott dokumentumokat és adatokat az EKR-be kéri feltölteni, melyet a továbbiakban nem kell külön a CORE-ba is tölteni. A párhuzamosság többletadminisztrációja számos félreértéshez vezetett, így az EKR-CORE-adatkapcsolat kiépítését követően egyszerűbb lesz az adatfelvitel az ajánlatkérők számára. További változás, hogy az eredményről szóló tájékoztatót követően kell biztosítani a szerződés feltöltését is.A Kbt. 43. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki a fentiekkel összhangban:Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatást az EKR-ben kell teljesíteni, amely gondoskodik az adatoknak a CoRe-ba történő, a feltöltést követő azonnali, változtatás nélküli automatikus továbbításáról.Figyelemmel a fenti adatkapcsolat kiépítésére, ennek a szabálynak a hatálybalépése 2021. július 1-je.A fentiekben hivatkozott alvállalkozók bejelenté­sére utaló szabály a továbbiakban nem teszi szükségessé minden egyes alvállalkozó bejelentése esetében a kizáró ok hatálya alá nem tartozással kapcsolatos nyilatkozatok benyújtását.A módosítás eredményeként a Kbt. 138. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Az ajánlatkérő nem korlátozhatja az ajánlattevő jogosultságát alvállalkozó bevonására, csak akkor, ha az eljárás során a 65. § (10) bekezdése szerinti lehetőséggel élt. A nyertes ajánlattevő a szerződés megkötésének időpontjában, majd - a később bevont alvállalkozók tekintetében - a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles előzetesen az ajánlatkérőnek valamennyi olyan alvállalkozót bejelenteni[…] részlet vége a válaszból.