Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

4 találat a megadott kizáró ok hatálya alá kerülés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Az ajánlattevő vezető tisztségviselőjének elítélése, mint kizáró ok

Kérdés: Indulhat-e közbeszerzési eljárásban olyan cég, melynek elnök-vezérigazgatóját másik tagállamban jogerősen elítélték korrupció miatt? Mi történik, ha lemond? Indulhat a cég a későbbiekben? Vagy mindenképpen öntisztáznia kell? Öntisztázás esetén le kell mondania az érintett vezetőnek?
Részlet a válaszból: […]kezelés vagy hanyag kezelés (...).A fenti kizáró ok a gazdasági szereplő vezető tisztségviselője vonatkozásában is értelmezendő a Kbt. 62. § (2) bekezdés a) pontja szerint. Mivel a vezető tisztségviselőről van szó, és nincs annak jelentősége, hogy másik uniós tagállamban ítélték el, amennyiben erre az elmúlt öt évben került sor, méghozzá jogerősen, úgy az érintett gazdasági szereplő a kizáró okok hatálya alatt áll, melyen az ajánlattevőnek sincs módja változtatni.A Kbt. 62. § (2) bekezdése alapján a gazdasági szereplő akkor sem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában, amennyiben-vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja, cégvezetője vagy gazdasági társaság esetén annak egyedüli tagja, vagy személyes joga szerinti hasonló ügyvezető vagy felügyelő szervének tagja, illetve személyes joga szerint az előbbieknek megfelelő döntéshozatali jogkörrel rendelkező személy olyan személy, akivel szemben az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmény miatt az elmúlt öt évben jogerős ítéletet hoztak, és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült, vagy-az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmény miatt a jogerős ítéletet az elmúlt öt évben - vagy ha ez rövidebb, az adott bűncselekmény kapcsán az elítélt büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesüléséhez szükséges időn belül - olyan személlyel szemben hozták, aki a bűncselekmény elkövetésekor a gazdasági szereplő vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja, cégvezetője vagy gazdasági társaság esetén annak egyedüli tagja, vagy személyes joga szerinti hasonló ügyvezető vagy felügyelő szervének tagja, illetve az előbbieknek megfelelő döntéshozatali jogkörrel rendelkező személy volt - a) és[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4810

2. találat: Az ajánlatkérő mérlegelési lehetősége kizáró okok esetében

Kérdés: Eldöntheti-e az ajánlatkérő a Kbt. 62. § (1) bekezdés c) pontja ellenére az érvényességet, vagy jogorvoslat keretében kezdeményeznie kell, hogy ezt megállapíthassa?
Részlet a válaszból: […]alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki (...)-végelszámolás alatt áll, vonatkozásában csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági végzést közzétettek, az ellene indított felszámolási eljárást jogerősen elrendelték, vagy ha a gazdasági szereplő személyes joga szerinti hasonló eljárás van folyamatban, vagy aki személyes joga szerint hasonló helyzetben van; (...) - c) pont.A Kbt. 62. § (1a) bekezdése értelmében az (1) bekezdés c) pontja azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy az ajánlatkérő dönthet úgy, hogy nem zárja ki azon gazdasági szereplőt, amelynek tekintetében a kizáró ok szerinti valamely helyzet fennáll, amennyiben az ajánlatkérő megállapította, hogy - az üzletmenet-folytonosság biztosításával kapcsolatos jogszabályokat és intézkedéseket figyelembe véve - az érintett gazdasági szereplő képes lesz a szerződés teljesítésére.Az ajánlatkérőnek tehát nincs teljes szabadsága a kizáró októl való eltekintés esetében, hanem abban kap nagyobb mozgásteret, hogy ha úgy véli, a gazdasági szereplő képes a teljesítésre, és hosszabb távon képes lesz megfelelni, továbbá tett annak érdekében, hogy a jövőben megfeleljen, abban az esetben mérlegelheti az ajánlat[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. november 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4795

3. találat: Tájékoztatási kötelezettség hamis nyilatkozat miatti kizárás hiányáról

Kérdés: 2020 novemberében indult nemzeti nyílt, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárás során a gazdasági szereplő nyilatkozatában akként nyilatkozott, hogy vele szemben az eljárás során előírt kizáró okok nem állnak fenn. Az ajánlatkérő a bírálat során ellenőrizte az elektronikus nyilvántartásokat, megállapította, hogy azok egyikében sem szerepel az ajánlattevő. Ajánlata alapján a gazdasági szereplő az eljárás nyertese lett, vele az ajánlatkérő szerződést kötött. Később, a szerződés teljesítése során jutott az ajánlatkérő tudomására, hogy az ajánlattevő az eljárás teljes időtartama alatt a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pontja szerinti kizáró ok hatálya alatt állt, de a Közbeszerzési Hatóság nyilvántartása nem volt naprakész, emiatt a bírálati szakaszban a nyilvántartásban nem szerepelt a gazdasági szereplő. Később megállapítást nyert, hogy az ajánlattevő az eljárás megindítását megelőző dátummal már a kizáró ok hatálya alatt állt, melyről tudomása volt, mivel a korábbi kizárását több fórum előtt támadta. Így az eljárás során hamis nyilatkozatot tett. Az ajánlatkérő a szerződést a Kbt. 143. § (2) bekezdése szerint felmondta, elállásra már nem volt lehetőség a megkezdett teljesítés és a lezárt részteljesítés miatt. Van-e az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Hatóság felé tájékoztatási kötelezettsége, tekintve, hogy az ajánlattevő a hamis nyilatkozat, illetve a kizáró ok miatt nem került kizárásra az eljárás során, mivel a szerződés teljesítésének szakaszában derült fény a fentiekre?
Részlet a válaszból: […]vonatkozik, melyet az ajánlatkérő köteles bejelenteni a Kbt. 62. § (7) bekezdése szerint.A 62. § (7) bekezdése alapján az ajánlatkérő - az érintett ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet nevének és címének (székhelyének, lakóhelyének), az eljárás tárgyának és azonosítójának, valamint a kizárás és a kizárt gazdasági szereplő erről való tudomásszerzése időpontjának megjelölésével, valamint a kizárásra okot adó cselekmény és az eset lényeges körülményeinek leírásával - köteles tájékoztatni a Közbeszerzési Hatóságot az (1) bekezdés i) és j) pontja szerinti kizárásról és a kizárás időpontjáról.A kizárt ajánlattevőkkel kapcsolatos - nem közhiteles - adatbázis tehát nem közvetlenül a 62. § (1) bekezdés h) pontja szerinti kizáró ok hatálya alá tartozó ajánlattevőkről szól, hanem a 62. § (1) bekezdés i) pontból adódó kizáró ok hatálya alá tartozó ajánlattevőkre tartalmaz információt.Az ajánlatkérő helyesen szüntette meg a szerződését, hiszen egyéb forrásból tudomást szerzett az eljárás során történő kizáró ok hatálya alá tartozásról, mely a kérdésből ítélve a 62. § (1) bekezdés i) pontjára vonatkozott. Így a Kbt. 62. § (1) bekezdésének h) pontja miatt volt szükség a szerződés megszüntetésére. Az eljárás során történő hamis adatszolgáltatás akkor is megvalósul, ha arról nem szolgáltatott adatot az ajánlattevő, hogy a korábbiakban hamis adatot szolgáltatott. Erre utal többek között a 62. § (1) bekezdés h) pontja.A Kbt. 142. § (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles a szerződést felmondani, vagy - a Ptk.-ban foglaltak szerint - attól elállni, ha a szerződés megkötését követően jut tudomására, hogy a szerződő fél tekintetében a közbeszerzési eljárás során kizáró ok állt fenn, és ezért ki kellett volna zárni a közbeszerzési eljárásból.A kérdés a hamis adatszolgáltatás vonatkozásában a 62. § (1) bekezdés i) pont szerinti hamis adatszolgáltatás okán, a 62. § (1) bekezdés h) pont beállta miatti bejelentési kötelezettségre vonatkozik.A Kbt. 62. § (1) bekezdése szerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki az adott eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat (a továbbiakban: hamis adat), illetve hamis adatot tartalmazó nyilatkozatot[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4710

4. találat: Ajánlattevő kizárása alvállalkozója kizáró ok hatálya alá kerülése miatt

Kérdés: Ki kell-e zárnom az ajánlattevőt, ha az alvállalkozója - nem pedig a kapacitást biztosítója - kizáró ok hatálya alá kerül?
Részlet a válaszból: […]bírálat időszakában történik a kizáró ok hatálya alá kerülés, úgy az alábbi - 2021. február 1-jén a kizáró okok vonatkozásában kismértékben módosult - szabály irányadó.Ha az ajánlatkérő megállapítja, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az alkalmasság igazolásához olyan gazdasági szereplő kapacitásaira támaszkodik, vagy olyan alvállalkozót nevezett meg, amely a 62. § (1) bekezdés a)-f), h) és k)-n) pontja szerinti, korábbi eljárásban tanúsított magatartás alapján a j) pontja szerinti vagy - ha az ajánlatkérő előírta - a 63. § szerinti kizáró ok hatálya alatt áll, a kizáró okkal érintett gazdasági szereplő kizárása mellett hiánypótlás keretében felhívja az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt a kizárt helyett szükség esetén más gazdasági szereplő megnevezésére - Kbt. 71. § (4) bekezdése.Amennyiben mindez a moratórium alatt történik, a szerződéskötéskor lehetőség van új alvállalkozó bejelentésére, hasonlóképpen a teljesítés során is kezelhető a kérdés. Mivel az alvállalkozó cseréjéhez a teljesítés vonatkozásában nem szükséges az ajánlatkérő egyetértése, gördülékenyen cserélhetők az alvállalkozók, hiszen a bejelentési kötelezettségen kívül egyéb dokumentum (igazolás) benyújtása szükségtelen.Az adminisztráció csökkentése érdekében 2021. február 1-jén a Kbt. 138. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:Az ajánlatkérő nem korlátozhatja az ajánlattevő jogosultságát alvállalkozó bevonására, csak akkor, ha az eljárás során a 65. § (10) bekezdése szerinti lehetőséggel élt. A nyertes ajánlattevő a szerződés megkötésének időpontjában, majd - a később bevont alvállalkozók tekintetében - a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles előzetesen az ajánlatkérőnek valamennyi olyan alvállalkozót bejelenteni (a megnevezésen túl az elérhetőség, valamint a képviseletre jogosult megjelölésével), amely részt vesz a szerződés teljesítésében. A nyertes ajánlattevő a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles az ajánlatkérőt tájékoztatni az alvállalkozók bejelentésben közölt adatainak változásáról. A nyertes ajánlattevő a szerződésbe foglaltan nyilatkozik arról, hogy a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe a közbeszerzési eljárásban elő­írt kizáró okok hatálya alatt álló alvállalkozót. Az ajánlatkérő részére e kötelezettség végrehajtásáról külön nyilatkozatot vagy más igazolást nem kell benyújtani.A módosítás egyik célja az alvállalkozó bejelentésé­nek szabályait összhangba hozni a 2014/24/EU iránye­lv rendelkezéseivel. Ebből a célból az alvállalkozók megnevezése mellett azok elérhetőségét és a képviseletre jogosultakat is meg kell jelölni. Másrészt, az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a hivatkozott bekezdésben megszűnik az a kötelezettség, hogy az igénybe venni kívánt alvállalkozók kizáró okok hiányára vonatkozó nyilatkozatát minden esetben be kell nyújtania a nyertes ajánlattevőnek. Ehelyett a nyertes ajánlattevőnek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4626