Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

17 találat a megadott kizáró okok vizsgálata tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Korábbi eljárásban felhasznált EEKD elfogadásának feltételei

Kérdés: Nemzeti nyílt eljárási rend esetén EEKD alkalmazására nem került sor. A kiírás szerint az ajánlatkérőnek a korábbi közbeszerzési eljárásban felhasznált EEKD-t is el kell fogadnia, ha az a valóságnak megfelelő tartalmú. Itt nem egyértelmű számomra, hogyan kell eljárni. Régi (hatályon kívüli) Word-formátumot kell kitölteni mai dátummal, vagy egy korábbi eljárásból kellene átemelni akkori dátummal?
Részlet a válaszból: […]nem tartozik a felhívásban előírt kizáró okok hatálya alá, valamint a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) pontját a 8. § i) pont ib) alpontja és a 10. § g) pont gb) alpontjában foglaltak szerint kell igazolnia. Az egységes európai közbeszerzési dokumentum nem alkalmazandó, azonban az ajánlatkérő köteles elfogadni, ha az ajánlattevő vagy a részvételre jelentkező a 7. § szerinti - korábbi közbeszerzési eljárásban felhasznált - egységes európai közbeszerzési dokumentumot nyújt be, feltéve, hogy az abban foglalt információk megfelelnek a valóságnak, és tartalmazzák az ajánlatkérő által a kizáró okok és az alkalmasság igazolása tekintetében megkövetelt információkat. Az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt információk valóságtartalmáért az ajánlattevő felel.Az EEKD vagy bármely más kizáró oki nyilatkozat megtételének időpontja nem releváns, amennyiben a benyújtáskor azonos a kizáró okok tartalma, továbbá a cég képviseletre jogosultja is azonos azzal, aki korábban aláírta. A kizáró oki nyilatkozat születhet sokkal korábban is,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4729

2. találat: Kizárás cégkivonatban szereplő zár alá vételre utaló bejegyzés esetén

Kérdés: Fennáll-e kizáró ok abban az esetben, ha a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként részt vevő gazdasági társaság cégkivonatán a jogi személlyel szemben alkalmazott büntetőjogi intézkedésre (zár alá vételre) utaló bejegyzés jelenik meg, amely abból ered, hogy a nyomozó hatóság biztosítási céllal elrendelte a jogi személy iratainak és másik gazdasági társaságban meglévő üzletrészének lefoglalását a korábbi vezető tisztségviselő ellen folyamatban lévő büntetőeljárásban?
Részlet a válaszból: […]biztosítási intézkedés tárgyában) nem számít bűncselekmény elkövetését megállapító bírósági ítéletnek, így kizáró okot nem eredményez.A szóban forgó bejegyzéssel összefüggésben tehát sem a jogi személy, sem a jogi személy volt vezető tisztségviselője vonatkozásában nem áll fenn kizáró ok a közbeszerzési eljárásban. A jelenlegi vezető tisztségviselő által eddig az időpontig megtett, a kizáró okok fenn nem állására vonatkozó nyilatkozatok ezért nem igényelnek módosítást, azok helytállóak és jogszerűek. Álláspontunk szerint a jelenlegi vezető tisztségviselő a jövőre nézve mindaddig tehet további ilyen nyilatkozatokat, amíg be nem következik az az eset, hogy a jogi személyt vagy a jogi személy volt vezető tisztségviselőjét - előzetes mentesítés nélkül - jogerősen elítélik a Kbt.-ben meghatározott bűncselekmény miatt.Ha tehát a büntetőeljárásban elmarasztaló ítélet születik, de el lehet érni az elítélt előzetes mentesítését a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól (például kifizetéssel, együttműködéssel stb.), akkor nem következik be kizáró ok. Abban az esetben, ha csak a jogi személyre nézve sikerül elérni az előzetes mentesítést, de a volt vezető tisztségviselő esetében nem, akkor azonban a kizáró ok bekövetkezik.A kérdésben körülírt helyzet fentiekből következően a jogi személy esetleges konzorciumi tagságát érintő kizáró okot sem jelent.Más lehet a helyzet, ha a kérdésben szereplő körülményre egy már lezárult közbeszerzési eljárás teljesítési szakaszában derül fény. Jóllehet, a Kbt. alapján az ilyen helyzet sem az éppen folyamatban lévő közbeszerzési eljárásokat, sem a korábbi közbeszerzési eljárások alapján megkötött, és jelenleg teljesítési szakaszban lévő szerződéseket nem érinti, ám a megkötött szerződések tartalmazhatnak olyan kitételt, hogy amennyiben ilyen helyzet bekövetkezik, úgy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4721

3. találat: Tájékoztatási kötelezettség hamis nyilatkozat miatti kizárás hiányáról

Kérdés: 2020 novemberében indult nemzeti nyílt, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárás során a gazdasági szereplő nyilatkozatában akként nyilatkozott, hogy vele szemben az eljárás során előírt kizáró okok nem állnak fenn. Az ajánlatkérő a bírálat során ellenőrizte az elektronikus nyilvántartásokat, megállapította, hogy azok egyikében sem szerepel az ajánlattevő. Ajánlata alapján a gazdasági szereplő az eljárás nyertese lett, vele az ajánlatkérő szerződést kötött. Később, a szerződés teljesítése során jutott az ajánlatkérő tudomására, hogy az ajánlattevő az eljárás teljes időtartama alatt a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pontja szerinti kizáró ok hatálya alatt állt, de a Közbeszerzési Hatóság nyilvántartása nem volt naprakész, emiatt a bírálati szakaszban a nyilvántartásban nem szerepelt a gazdasági szereplő. Később megállapítást nyert, hogy az ajánlattevő az eljárás megindítását megelőző dátummal már a kizáró ok hatálya alatt állt, melyről tudomása volt, mivel a korábbi kizárását több fórum előtt támadta. Így az eljárás során hamis nyilatkozatot tett. Az ajánlatkérő a szerződést a Kbt. 143. § (2) bekezdése szerint felmondta, elállásra már nem volt lehetőség a megkezdett teljesítés és a lezárt részteljesítés miatt. Van-e az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Hatóság felé tájékoztatási kötelezettsége, tekintve, hogy az ajánlattevő a hamis nyilatkozat, illetve a kizáró ok miatt nem került kizárásra az eljárás során, mivel a szerződés teljesítésének szakaszában derült fény a fentiekre?
Részlet a válaszból: […]vonatkozik, melyet az ajánlatkérő köteles bejelenteni a Kbt. 62. § (7) bekezdése szerint.A 62. § (7) bekezdése alapján az ajánlatkérő - az érintett ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet nevének és címének (székhelyének, lakóhelyének), az eljárás tárgyának és azonosítójának, valamint a kizárás és a kizárt gazdasági szereplő erről való tudomásszerzése időpontjának megjelölésével, valamint a kizárásra okot adó cselekmény és az eset lényeges körülményeinek leírásával - köteles tájékoztatni a Közbeszerzési Hatóságot az (1) bekezdés i) és j) pontja szerinti kizárásról és a kizárás időpontjáról.A kizárt ajánlattevőkkel kapcsolatos - nem közhiteles - adatbázis tehát nem közvetlenül a 62. § (1) bekezdés h) pontja szerinti kizáró ok hatálya alá tartozó ajánlattevőkről szól, hanem a 62. § (1) bekezdés i) pontból adódó kizáró ok hatálya alá tartozó ajánlattevőkre tartalmaz információt.Az ajánlatkérő helyesen szüntette meg a szerződését, hiszen egyéb forrásból tudomást szerzett az eljárás során történő kizáró ok hatálya alá tartozásról, mely a kérdésből ítélve a 62. § (1) bekezdés i) pontjára vonatkozott. Így a Kbt. 62. § (1) bekezdésének h) pontja miatt volt szükség a szerződés megszüntetésére. Az eljárás során történő hamis adatszolgáltatás akkor is megvalósul, ha arról nem szolgáltatott adatot az ajánlattevő, hogy a korábbiakban hamis adatot szolgáltatott. Erre utal többek között a 62. § (1) bekezdés h) pontja.A Kbt. 142. § (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles a szerződést felmondani, vagy - a Ptk.-ban foglaltak szerint - attól elállni, ha a szerződés megkötését követően jut tudomására, hogy a szerződő fél tekintetében a közbeszerzési eljárás során kizáró ok állt fenn, és ezért ki kellett volna zárni a közbeszerzési eljárásból.A kérdés a hamis adatszolgáltatás vonatkozásában a 62. § (1) bekezdés i) pont szerinti hamis adatszolgáltatás okán, a 62. § (1) bekezdés h) pont beállta miatti bejelentési kötelezettségre vonatkozik.A Kbt. 62. § (1) bekezdése szerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki az adott eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat (a továbbiakban: hamis adat), illetve hamis adatot tartalmazó nyilatkozatot[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4710

4. találat: Kartellkizáró ok bizonyítása az ajánlatok nagymértékű tartalmi azonossága esetén

Kérdés: Hogyan kell bizonyítani a kartellkizáró okot abban az esetben, ha a beérkezett ajánlatok olyan mértékben azonosak, hogy az felveti az összejátszás gyanúját?
Részlet a válaszból: […]információk alapján az ajánlatkérőnek tudnia kell bizonyítani, hogy az ajánlattevők összehangolt magatartása a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. Erre utal a fenti o) pont is, mellyel kapcsolatban további segítséget a szabályozás nem ad. Tekintettel arra, hogy az ajánlatkérők nyomozati cselekményeket nem végezhetnek, ez tőlük nem elvárható, így a bizonyítás lehetősége számukra korlátozott.A Kbt. 62. § (1) bekezdésének o) pontja alapján fennálló kizáró ok az adott közbeszerzési eljárásra értelmezendő, megítélésének is az eljárás során kell történnie. Az ajánlatkérő ettől független cselekménye, hogy a Gazdasági Versenyhivatalnál versenyfelügyeleti eljárást kezdeményez, ugyanakkor saját döntésének következménye már az eljárás során az érintettek kizárásához vezet. Ebben a vonatkozásban az ajánlatkérő döntése szükségszerűen idő előtti, és annak terjedelme is kizárólag az adott közbeszerzési eljárásra vonatkozik, a későbbiekben erre a kizáró okra kifejezetten más ajánlatkérő nem hivatkozhat.Érdemes a hazai joggyakorlatot megismernie, és ez alapján eldöntenie az ajánlatkérőnek, milyen módon kezeli a fenti helyzetet. A Közbeszerzési Döntőbizottság 397/2017. számú határozatában az ajánlatkérő megállapította az n) pont szerinti kizáró ok fennálltát.Ebben az esetben több olyan, az ajánlattevők összehangolt magatartására utaló jel is felmerült, mint például, hogy egyes ajánlatok hasonlítottak, azonos személy adta le (nem elektronikus úton), valamint közösen mulasztották el a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerinti igazolást. A jogorvoslati fórum összességében értékelte a vélhetően összejátszó ajánlattevők magatartását, és arra jutott, hogy az ajánlatkérő jogszerűen zárta ki az érintetteket az eljárásból az n) pontra hivatkozással.A Döntőbizottság érvei közül a legfontosabbakat az alábbiakban emeljük ki:"30. Jelen jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérő döntése alátámasztására több bizonyítékot jelölt meg.(1) A két gazdasági szereplő ajánlatát ugyan azon a személy adta le. A Döntőbizottság e körben megvizsgálta a rendelkezésére álló bizonyítékokat. Tényszerű, hogy egy személy adta le mindkét ajánlattevő ajánlatát, mint ahogy az is, hogy ezen személy kizárólag a kérelmezővel áll jogviszonyban. E körben tehát a Döntőbizottság álláspontja szerint nem életszerű az, hogy bármely ajánlattevő is a versenytársát bízna meg azzal, hogy ugyan azon a beszerzés során az ajánlatát leadja. Az ajánlatkérő e körben tájékoztatást kért az ajánlattevőktől, akik e körben lényegében arra hivatkoztak, hogy az ajánlattevő képviselői nem tudtak arról, hogy ugyan azon a személy fogja leadni az ajánlatot, ők erre vonatkozóan nem adtak utasítást. Ezen tényállási helyzet vonatkozásában a Döntőbizottság hangsúlyozza, hogy a Kbt., illetve az Irányelv kifejezett tilalmat nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy egy közbeszerzési eljárásban részt vevő, s ezáltal a többi ajánlattevővel versenyben lévő független ajánlattevő ajánlatát egy másik ajánlattevő képviselője adja le, ugyanakkor nyilvánvaló bizonyító erővel bír a tekintetben, hogy a két érintett ajánlattevő a közbeszerzési eljárásban nem egymástól független versenytársként vettek részt.(2) A szakmai ajánlat azonosságára vonatkozóan a két ajánlattevő bár okszerű magyarázatot adott, azonban e körben a Döntőbizottság azt is értékelte, hogy olyan formai azonosságok felfedezhetők a két ajánlattevő ajánlatának táblázatában, mely az ugyan azon gyártó által forgalmazott készülékeket megajánló[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. április 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4329

5. találat: Kartell mint kizáró ok megállapításának feltételei

Kérdés: Az egyik gazdasági szereplő kartellezett, de nem itthon és nem is közbeszerzésben. Ki kell-e őt zárnia az eljárásból az ajánlatkérőnek? (A gazdasági szereplő konzorciumban indul, kapacitást biztosító szervezetként egy közösségi eljárásban.)
Részlet a válaszból: […]versenyeztetési eljárásban elkövetett versenyjogsértés jelentheti a Kbt. 62. § (1) bekezdésének n) pontja szerinti kizárást, hanem bármely múltbéli jogsértés, ami kimeríti a Tpvt. 11. §-át és az ennek majdnem pontosan megfelelő EUMSZ 101. cikkét.Mivel nem csupán a hazánkban elkövetett jogsértés számít, így az EUMSZ 101. cikke szerinti jogsértést megállapító határozat eredhet bármely EU-tagállam versenyhatóságától is. Többek között erről szól az Európai Unió Bíróságának C-470/13 számú ítélete, amelyben kimondja, hogy "Az EUMSZ 49. cikkel és az EUMSZ 56. cikkel nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás alkalmazása, amely kizárja a közbeszerzési eljárásban való részvételből azt a gazdasági szereplőt, amely jogerős bírósági határozattal megállapított versenyjogi jogsértést követett el, amelyért bírságot szabtak ki rá."Amikor az érintett döntés jogerőssé vagy véglegessé vált, onnan számít a három év. Ezalatt az érintett gazdasági szereplő nem lehet sem ajánlattevő, sem kapacitást biztosító szervezet, sem alvállalkozó.A kérdésben jelzett módon kapacitást biztosító szervezetként kell az ajánlatkérőnek kizárnia az érintett gazdasági szereplőt. Ez azonban nem feltétlenül jelenti az ajánlat érvénytelenségét. A Kbt. 71. §-ának (4) bekezdése értelmében a kapacitást biztosító szervezet cserélhető, amennyiben a 62. § (1) bekezdés n) pontja szerint tartozik a kizáró okok hatálya alá.A fenti bekezdésben hivatkozott jogszabályi rendelkezés szerint, ha az ajánlatkérő megállapítja, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az alkalmasság igazolásához olyan gazdasági szereplő kapacitásaira támaszkodik, vagy olyan alvállalkozót nevezett meg, amely a 62. § (1) bekezdés a)-h), k)-n) és p)-q) pontja szerinti, korábbi eljárásban tanúsított magatartás alapján a j) pontja szerinti, vagy - ha az ajánlatkérő előírta - a 63. § szerinti kizáró ok hatálya alatt áll, a kizáró okkal érintett gazdasági szereplő kizárása mellett hiánypótlás keretében felhívja az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt a kizárt helyett szükség esetén más gazdasági szereplő megnevezésére.A kapacitást biztosító kizárása mellett az ajánlatkérőnek hiánypótlási felhívást kell kibocsátani, amikor az értékelés során megbizonyosodott a kapacitást biztosító szervezet kizáró ok hatálya alá tartozásáról. Válaszunkban ugyan nem érintjük, de felvetődhet a hamis adatszolgáltatás ebben az esetben, amennyiben az érintett szervezet a korábbiakban lenyilatkozta, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá, úgy természetesen hamis adatszolgáltatás miatt is szükséges lesz kizárni. Ez azonban nem fogja érinteni az ajánlatkérő kizáró ok hatálya alá tartozását, ettől függetlenül a kapacitást biztosító szervezettel kapcsolatos kizárásról és[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. december 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4280
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

6. találat: Versenyfelügyeleti határozattal kapcsolatos kizáró ok hatálya

Kérdés: Mikor áll be a Kbt. 62. § (1) bekezdésének n) pontjában szereplő kizáró ok hatálya? Amikor a Gazdasági Versenyhivatal dönt, vagy később, amikor a bíróság dönt? Továbbra is csak a bírsággal sújtott a Tpvt. 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti jogszabálysértés alapján van helye a kizáró ok megállapításának? A bírságot azonnal be kell fizetni, de ha bíróság elé kerül az ügy, abban az esetben mikortól tartozik a kizáró okok hatálya alá az ajánlattevő?
Részlet a válaszból: […]műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozására vagy ellenőrzés alatt tartására;- a beszerzési források felosztására, illetve a közülük való választás lehetőségének korlátozására, valamint az üzletfelek meghatározott körének valamely áru beszerzéséből történő kizárására;- a piac felosztására, az értékesítésből történő kizárásra, az értékesítési lehetőségek közötti választás korlátozására;- a piacra lépés akadályozására;- arra az esetre, ha azonos értékű vagy jellegű ügyletek tekintetében az üzletfeleket megkülönböztetik, ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben;- a szerződéskötés olyan kötelezettségek vállalásától történő függővé tételére, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához - a)-h) pontok.Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata (2012/C 326/01) 101. cikke hasonlóképpen fogalmaz, amikor a tiltott együttműködésre vonatkozó tevékenységeket sorolja fel (1) bekezdésében. Néhol a szóhasználat más (termelés helyett előállítás stb.), mégis a két felsorolás gyakorlatilag fedi egymást. Amennyiben az EUMSZ 101. cikke többet mond, az a tiltott megállapodás alóli mentesség a (2) bekezdésben - a (3) bekezdésben foglalt feltételek mellett.A 101. cikk (1) bekezdése kimondja, hogy a belső piaccal összeegyeztethetetlen és tilos minden olyan vállalkozások közötti megállapodás, vállalkozások társulásai által hozott döntés és összehangolt magatartás, amely hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre, és amelynek célja vagy hatása a belső piacon belüli verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása, így különösen:- a beszerzési vagy eladási árak, illetve bármely egyéb üzleti feltétel közvetlen vagy közvetett rögzítése;- a termelés, az értékesítés, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozása vagy ellenőrzése;- a piacok vagy a beszerzési források felosztása;- egyenértékű ügyletek esetén eltérő feltételek alkalmazása az üzletfelekkel szemben, ami által azok hátrányos versenyhelyzetbe kerülnek;- a szerződések megkötésének függővé tétele olyan kiegészítő kötelezettségeknek a másik fél részéről történő vállalásától, amelyek sem természetüknél fogva, sem a kereskedelmi szokások szerint nem tartoznak a szerződés tárgyához - a)-e) pontok.A (2) bekezdés értelmében az e cikk alapján tiltott megállapodás vagy döntés semmis.A (3) bekezdés szerint az (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásától azonban el lehet tekinteni az olyan esetekben, amikor- vállalkozások közötti megállapodás vagy megállapodások csoportja;- vállalkozások társulásai által hozott döntés vagy döntések csoportja;- összehangolt magatartás vagy összehangolt magatartások csoportjahozzájárul az áruk termelésének vagy forgalmazásának javításához, illetve a műszaki vagy gazdasági fejlődés előmozdításához, ugyanakkor lehetővé teszi a fogyasztók méltányos részesedését a belőle eredő előnyből anélkül, hogy:- az érintett vállalkozásokra olyan korlátozásokat róna, amelyek e célok eléréséhez nem nélkülözhetetlenek;- lehetővé tenné ezeknek a vállalkozásoknak, hogy a kérdéses áruk jelentős része tekintetében megszüntessék a versenyt - a)-b) pontok.A Tpvt. 11. §-ának vagy az EUMSZ 101. cikkének sérelme mellett a Kbt. fent idézett 62. § (1) bekezdésének n) pontja értelmében a jogsérelem mellett mindenképpen bírságot is meg kell, hogy állapítson a végleges vagy jogerős döntés. Ennek hiányában ugyanis az érintett gazdasági szereplő nem kerülhet a kizáró ok hatálya alá. Megjegyzendő, hogy ebben a kizáró okban pontatlan a megfogalmazás, ugyanis míg megtámadás hiányában a hatósági határozat véglegessé válik, úgy a bíróság ítélete jogerőssé válik, nem pedig véglegessé. A bírság befizetésének kötelezettségétől független a kizáró ok hatályának megítélése.Az általános[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. december 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4279

7. találat: Hamis adatközlés megállapíthatósága az alkalmasság alátámasztására szolgáló igazolások, nyilatkozatok nem megfelelő benyújtása esetén

Kérdés: Az ajánlattételi dokumentációban találkoztunk a következő előírással: "Jelen nyilatkozat aláírásával tudomásul veszem, hogy amennyiben nem vagy az esetleges hiánypótlás követően sem megfelelően nyújtom be az alkalmasság alátámasztását szolgáló igazolásokat vagy nyilatkozatokat, akkor az ajánlatkérő a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja szerinti hamis adatközlésre vonatkozó kizáró ok fennállását fogja megállapítani, amely alapján az ajánlat érvénytelensége is megállapításra kerül a Kbt. 73. § (1) bekezdés c) és d) pontja alapján." Megteheti-e az ajánlatkérő, hogy a fenti esetekben megállapítja a hamis adatszolgáltatás tényét, és ez alapján nyilvánít érvénytelennek egy ajánlatot?
Részlet a válaszból: […]hamis adat vagy nyilatkozat érdemben befolyásolja az ajánlatkérőnek a kizárásra, az alkalmasság fennállására, az ajánlat műszaki leírásnak való megfelelőségére vagy az ajánlatok értékelésére vonatkozó döntését, és- a gazdasági szereplő szándékosan szolgáltatott hamis adatot vagy tett hamis nyilatkozatot, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett egyértelműen fel kellett volna ismernie, hogy az általa szolgáltatott adat a valóságnak, illetve nyilatkozata a rendelkezésére álló igazolások tartalmának nem felel meg;" - Kbt. 62. § (1) bekezdésének i) pontjának ia) és ib) alpontjai.A fentiek értelmében tehát a 62. § (1) bekezdés ib) pont alapján a gazdasági szereplőnek szándékosan kell hamis adatot szolgáltatnia vagy hamis nyilatkozatot tennie. Ha azonban a nyilatkozat benyújtása ellenére az ajánlattevő mégsem nyújtja be referenciáját, vagy a referencia nem pontosan illeszkedik az eljárást megindító hirdetményben foglalt tartalomba, és a műszaki egyenértékűség nem állapítható meg, úgy a szándékosság sem áll fenn, hiszen egyik esetben nem nyújt be semmit az ajánlattevő, tehát a hamis adatszolgáltatást nem tudja igazolni az ajánlatkérő, a másik esetben pedig olyan eltérés van a referencia tartalmában, melyet mérlegelnie kell az ajánlatkérőnek, hogy azt elfogadja-e vagy sem. Ha az ajánlattevő több szakembert is megjelöl, de végül egyik szakember sem felel meg az elvárt követelményeknek - bár az ajánlattevő abban a hiszemben jelölte meg őket, hogy valamelyik elegendő lesz az ajánlatkérő számára -, abban az esetben a szándékosság[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. július 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4025

8. találat: Többletadatok bekérése kizáró okok vonatkozásában külföldi ajánlattevő esetén

Kérdés: Az ESPD-ben lévő adatok mellett az ajánlatkérő külföldi jelentkező/ajánlattevő esetében bekérhet-e egyéb nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a Kbt.-ben meghatározott kizáró okok vonatkozásában a jelentkező/ajánlattevő letelepedése szerinti országban mi felel meg a kizáró ok igazolására (hatóság, közjegyző, bíróság stb.)?
Részlet a válaszból: […]ajánlatkérők, hiszen mindezt az ESPD nem tartalmazza. Itt kifejezetten fontos felhívni a figyelmüket a külföldi ajánlattevőknek, hogy szükséges saját magukra megfeleltetniük az egyes nemzeti kizáró okokat, és ennek megfelelően nyilatkozni az ESPD-ben.A nem Magyarországon letelepedett ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező esetében az ajánlatkérő a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban a Kbt. 62. §-a tekintetében külön szabályokat határoz meg a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendeletben.Az egyes igazolási formák ismertetését követően a kormányrendelet 10. §-ának (2) bekezdése tartalmazza azt az általános szabályt, amely felhívja az ajánlatkérő figyelmét arra, hogy köteles elfogadni az eskü alatt tett vagy egyszerű nyilatkozatot, amennyiben a 10. § (1) bekezdése nem teljeskörűen fedi le a kizáró okokatA kormányrendelet 10. §-ának (2) bekezdése értelmében, ha az illetékes bíróság vagy hatóság nem bocsát ki az (1) bekezdés a)-c) pontja, vagy g) pont ga) alpontja szerinti kivonatot vagy igazolást, vagy azok nem terjednek ki az e pontokban hivatkozott esetek mindegyikére,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3993

9. találat: "Általános jellegű" nyilatkozat fogalmának értelmezése

Kérdés: Az ajánlatkérő kijelentette, hogy az ajánlattal kapcsolatban általános jellegű nyilatkozatot nem tud elfogadni. Egyrészt, nem értjük, mit ért e kitétel alatt? Másrészt, ha véleményünk szerint a mi nyilatkozatunk nem "általános", de az ajánlatkérő szerint igen, akkor hiánypótolható a nyilatkozat?
Részlet a válaszból: […]adott tényről, például hogy az alvállalkozói nem állnak a kizáró ok hatálya alatt, vagy hogy ki a tényleges tulajdonosa, akkor ahhoz a nyilatkozathoz ugyanúgy kötve van, mintha külön az adott eljárásban a nyilatkozatban megjelöli az eljárás tárgyát is. Mivel adott eljárásban nyújtja be az ajánlatkérő a nyilatkozatot, a nyilatkozat tartalma az adott eljáráshoz köthető.Kérdésként felmerülhet, hogy milyen időpontban készüljön a nyilatkozat. Előírható, hogy az eljárást megindító felhívás közzétételét követően, mely alapján egyértelmű, hogy a nyilatkozat - legyen az általános, vagy az adott eljárás tárgyát is tartalmazó nyilatkozat - abban az időszakban született, mikor az ajánlatkérő tisztában volt azzal, miről nyilatkozik. Érdekes kérdés ugyanakkor, hogy amennyiben a kizáró okok nem változnak, egy - a felhívás közzétételét megelőző időszakból származó - korábbi nyilatkozat is ugyanolyan erővel bírna, hiszen azonos kizáró okoknak történő megfelelés a lényege, mely nyilatkozattétel független attól, hogy azt mikor nyújtja be az ajánlattevő.Összességében érthető az ajánlatkérők igénye, hogy korábbi nyilatkozat nyújtásakor még nem tudhatta az ajánlattevő, hogy amikor a nyilatkozatot benyújtja, akkor pontosan fel fognak-e állni a kizáró oki feltételek, pedig a nyilatkozat eljárásban történő benyújtása már önmagában is feltételezi, hogy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. november 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3744

10. találat: Kizáró ok előírása és a teljesítésre vonatkozó szabály eltérésének indoka

Kérdés: Mi a magyarázata annak, hogy ha a cégünkben 25 százalékot eléri egy olyan vállalkozás részesedése, amely nem felel meg a Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pontja szerinti feltételeknek, akkor az kizáró ok, viszont ha a mi vállalkozásunk tag egy olyan társaságban az előzőeket elérő mértékben, mely nem felel meg az előző jogszabályhelyben meghatározott feltételeknek, akkor részt vehetünk közbeszerzésben? (Tekintettel arra is, hogy az ilyen részesedésszerzés esetén a folyamatban lévő közbeszerzési szerződést az ajánlatkérőnek meg kel szüntetnie.)
Részlet a válaszból: […]személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amelynek tekintetében az (1) bekezdés k) pontjában meghatározott feltételek fennállnak. Amennyiben a több mint 25 százalékos tulajdoni résszel vagy szavazati hányaddal rendelkező gazdasági társaság társulásként adózik, akkor az ilyen társulás tulajdonos társaságaira vonatkozóan kell az (1) bekezdés k) pont ka) alpontja szerinti feltételt megfelelően alkalmazni.A törvény 125. §-ának (5) bekezdése akként rendelkezik, hogy az ajánlatkérőként szerződő fél jogosult és egyben köteles a szerződést felmondani - ha szükséges olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel érintett feladata ellátásáról gondoskodni tudjon -, ha- a nyertes ajánlattevőben közvetetten vagy közvetlenül 25 százalékot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely tekintetében fennáll az 56. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott valamely feltétel;- a nyertes ajánlattevő közvetetten vagy közvetlenül 25 százalékot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személyben vagy személyes joga[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. október 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3734
| 1 - 10 | 11 - 17 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést