Fedezet és a becsült érték

Kérdés: Életszerű-e a fedezettel pontosan, forintra megegyező becsült érték megadása?
Részlet az állásfoglalásából: […] A fedezet és a becsült érték két különböző funkciót tölt be. A hatályos Kbt. nem tartalmaz rendelkezéseket a fedezet és a becsült érték számszaki viszonyáról.A fedezet a beszerzési igény megvalósítására rendelkezésre álló értékként azonosítható, hogy a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 11.
Kapcsolódó címkék:    

Építőipari rezsióradíj nagysága

Kérdés: Árindokolásnál az ajánlott építőipari rezsióradíjnál alacsonyabb óradíjakkal lehet számolni az indokolásban? Erre példa a Közbeszerzési Döntőbizottság D.386/12/2025. számú határozata.
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 72. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő akkor köteles indokolást kérni, ha az ajánlattevő ajánlata az adott közbeszerzés tárgyát képező építési beruházáshoz, szállítandó áruhoz vagy nyújtandó szolgáltatáshoz képest aránytalanul alacsonynak látszik. Az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 11.

Aránytalanul alacsony ár vizsgálatának terjedelme

Kérdés: Mennyi alátámasztó iratot kérhet az ajánlatkérő az árindokláshoz? Például kérhet bérkartont, alapanyag-árajánlatot, alvállalkozói szerződést? Ha az alvállalkozó nem járul hozzá az ajánlata, szerződése árindokláshoz történő becsatolásához, azt el kell fogadnia az ajánlatkérőnek?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 72. § (1) bekezdése alapján, ha az ajánlattevő ajánlata az adott közbeszerzés tárgyát képező építési beruházáshoz, szállítandó áruhoz vagy nyújtandó szolgáltatáshoz képest aránytalanul alacsonynak látszik, az ajánlatkérőt indokoláskérési kötelezettség...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 11.

Keretmegállapodás második részében becsült érték meghatározása

Kérdés: Költségvetési szervként két évre szóló keretmegállapodást kötöttünk tavaly év végén, a Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja alapján. A keretmegállapodásban a keretmegállapodás keretösszegét is meghatároztuk. Az egyes közbeszerzések során szükség van arra, hogy a konkrét beszerzés becsült értékét megadjuk?
Részlet az állásfoglalásából: […] A becsült érték mint jogintézmény jól mutatja azt, hogy egyes közbeszerzési fogalmak az eredeti szabályozási célon túlmutató, a Kbt.-ben tételesen nem szabályozott módon, más esetekben is szerepet töltenek be, és bár tételes jogi rendelkezés nem mutatható fel, de mégis...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 9.

Válaszadási határidő

Kérdés: Abban az esetben, ha az előzetes vitarendezési kérelem több kérelmi elemet tartalmaz, és egyes kérelmi elemek vonatkozásában az ajánlatkérő további dokumentumok benyújtására hívja fel az érintett ajánlattevőt, mi az irányadó válaszadási határidő: 3 vagy 7 munkanap?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés megítéléséhez a Kbt. 80. §-ában foglaltakat kell figyelembe venni:„80. § (3) Az előzetes vitarendezési kérelmet az EKR-ben kell megküldeni az ajánlatkérő részére, aki a kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról a vitarendezést kérelmezőt a kérelem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 12.

Üzleti nyereség alacsony értéke

Kérdés: Árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárásban tettünk ajánlatot. Az ajánlatkérő indoklást is kért az ajánlati árra arra hivatkozással, hogy az aránytalanul alacsony. Benyújtottuk az indokolást, de ajánlatunkat érvénytelennek minősítette, és az érvénytelenség indokaként a Kbt. 73. § (2) bekezdésére tekintettel azt jelölte meg, hogy a beszerzési árhoz képest az általunk megjelölt „üzleti nyereség”, amely az adott szerződés nyereségességét adja, aránytalanul alacsony, így az nem teszi megalapozottá a szerződés megajánlott áron történő teljesítését. Véleményünk szerint az üzleti nyereség mértékének meghatározása az ajánlattevő kompetenciája, és üzleti érdekei szerint jogosult meghatározni. Szerintünk nem lehet aránytalanul alacsonynak minősíteni azt az ajánlati árat, amely tisztességes hasznot is tartalmazva került kialakításra. Mi az Önök véleménye ebben a kérdésben?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az ajánlati ár központi kérdés a közbeszerzési eljárásokban. Egyrészt azért, hogy az ajánlattevő olyan árat adjon meg, amelyen az adott szerződés ténylegesen megvalósítható, másrészt azért, hogy ugyanakkor ez az ár versenyképes legyen, de ne legyen túlzó. A Kbt. 73....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. március 11.

Árindokolás több ajánlattevőtől

Kérdés: Egy árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárásban tettünk ajánlatot. Az ajánlatkérő többünktől árindokolást kért az alacsony ajánlati árra hivatkozással. Miért kér egy ajánlatkérő több ajánlattevőtől árindokolást? Ha többen hasonló ajánlati árat ajánlottunk meg, akkor az nem megfelelő ár?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 72. § (1) bekezdése alapján, ha egy ajánlattevő ajánlata az adott közbeszerzés tárgyát képező építési beruházáshoz, szállítandó áruhoz vagy nyújtandó szolgáltatáshoz képest aránytalanul alacsonynak látszik, akkor az ajánlatkérő köteles az ár vagy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. február 11.

Ár versenyeztetése árlejtés esetében

Kérdés: Kötelező-e az ár versenyeztetése árlejtés során, amennyiben az ajánlatkérő eleve arra számít, hogy aránytalanul alacsony árakat kap, ismerve korábbi eljárásainak eredményét?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet az alábbiak szerint lehetővé teszi, hogy az áron kívül más értékelési részszempontok vonatkozásában folytassa le az árlejtést az ajánlatkérő.„27. § Az ajánlatkérő a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. december 10.
Kapcsolódó címkék:    

Árindokolás jogszerűtlensége

Kérdés: Egy önkormányzati ajánlatkérőnél építési beruházásra tettünk ajánlatot. Az önkormányzat aránytalanul alacsony árra vonatkozó indokolást kért tőlünk. Az árindokolásban az ajánlatkérő olyan költségelemre kérdez rá, amely nem is szerepel az árazott költségvetésben. Mit lehet tenni ebben az esetben, megfelelő, ha azt írjuk, hogy az adott költségelem nem releváns?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. aránytalanul alacsony ár vizsgálatára vonatkozó rendelkezései jelentősen megváltoztak 2025. március 1-jétől. A módosítás gyökeresen átalakította azt a rendszert, hogy az ajánlatkérő mit vizsgálhat és mire kérdezhet rá, a módosítás jelentősen tágította az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. augusztus 6.

Bírálati cselekmények sorrendje

Kérdés: Az ajánlatkérő felszólította az ajánlattevőt a Kbt. 69. § (4) bek. szerint a kizáró okok és alkalmassági követelmények igazolásának benyújtására. Az igazolások benyújtásra kerültek. Megfelelően jár-e el az ajánlatkérő, ha mindezek után a következő eljárási cselekménye az árindokláskérés? Véleményünk szerint a Kbt. 69. §-a egyértelműen leírja a bírálat folyamatát, mely szerint mielőtt felhívja az ajánlatkérő az ajánlattevőt az igazolások benyújtására, előtte az ajánlat megfelelőségét ellenőrzi, és szükség szerint a Kbt. 71–72. § szerinti bírálati cselekményeket elvégzi, idetartozik az árindokláskérés is. Továbbá amennyiben jól gondoljuk, még fordított bírálat alkalmazása esetében sem az a megfelelő sorrend, hogy előbb az igazolások benyújtására felszólítás, majd árindokláskérés.
Részlet az állásfoglalásából: […] A közbeszerzési szabályozás alapján az egyes eljárási cselekmények elméleti szakaszokra bonthatóak. A Kbt. elméleti különbséget tesz a „bírálat” és az „értékelés” eljárási cselekmények között; az utóbbi eljárási cselekményekhez a Kbt. 76. § alapján...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. június 11.
Kapcsolódó címkék:    
1
2
3
…
11