Aránytalanul alacsony ár építési beruházásnál

Kérdés: Mikor vizsgálandó építési beruházásnál az aránytalanul alacsony ár?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. kormányrendelet (Épkiv. Rendelet) definiálja az építőipari rezsióradíj tartalmát, főbb elemeit az alábbiak szerint.Építőipari rezsióradíj: a vállalkozó kivitelező vagy az alvállalkozó kivitelező szakági...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. február 17.

Kizárás az eljárásból alacsony rezsióradíj alkalmazása miatt

Kérdés: Kizárhatom-e automatikusan az ajánlattevőt, ha alacsony rezsióradíjat alkalmaz, vagy mérlegelési lehetőségem van?
Részlet az állásfoglalásából: […] Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az aránytalanul alacsony árral kapcsolatos szabályozás az építési beruházások vonatkozásában megváltozott. Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. december 1.

Ajánlati ár kötelező vizsgálata

Kérdés: Az ajánlatkérőnek kötelező-e vizsgálnia az ajánlati árat abból a szempontból, hogy az aránytalanul alacsonynak minősül-e az új közbeszerzési törvény alapján? Erre külön fel kell hívnia az ajánlattevők figyelmét?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 72. §-a hasonlóan részletes szabályokat tartalmaz az indokolás tartalmára vonatkozóan. Nagyon nagy különbség ugyanakkor, hogy a korábbi 20 százalékos szabályt már nem tartalmazza a szabályozás, azaz az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. november 11.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlat üzleti titokká nyilvánított részének kezelése

Kérdés: Ajánlatunkban árképzésünk módjának, valamint a részárakat tartalmazó részének üzleti titokká nyilvánítását kértük. Az ajánlatkérő az árat indokolatlanul alacsonynak ítélte meg, ezért indokolást kért. Ezzel egyidejűleg valamennyi ajánlatkérőnek úgy küldte meg ezt a felhívást, hogy azáltal ajánlatunk egésze – üzleti titokká nyilvánított része is – valamennyi ajánlattevő részére megismerhetővé vált, mert ez a rész a felhívásban teljes terjedelemben szerepelt. Ezt megtehette? Mit tehetünk ebben az esetben?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben jelzett esetben az ajánlatkérő számára a Kbt. két szabályát kell összehangolni, egyrészről a törvény üzleti titokra vonatkozó 80. §-át, valamint az aránytalanul alacsony árral kapcsolatos indokoláskérésre vonatkozó 69. §-t.Az üzleti titokra vonatkozó...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. augusztus 19.
Kapcsolódó címkék:  

Nyilatkozat árra

Kérdés: Ajánlatkérőként milyen ár esetében vagyunk kötelesek az ajánlattevőtől nyilatkozat bekérésére?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 69. §-a szerint az ajánlatkérőnek abban az esetben van intézkedési, vizsgálati kötelezettsége, amikor az ajánlat aránytalanul alacsony árat tartalmaz.A 69. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. május 13.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlati ár indokolatlanul alacsonynak minősítése

Kérdés: Az ajánlatkérő álláspontja szerint az ajánlati árunk indokolatlanul alacsony, ezért felvilágosítást kért. A beszerzés tárgyához kapcsolódó iparágban véleményünk szerint az általunk megadott ár teljesen reális. Milyen szempontok alapján dönt úgy az ajánlatkérő, hogy egy megadott ár indokolatlanul alacsony?
Részlet az állásfoglalásából: […] Tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő kötelezettsége az aránytalanul alacsony árral kapcsolatos indokolás kérése – ha az a becsült értéktől több mint 20 százalékkkal alacsonyabb –, emiatt az ajánlatkérő egyedi mérlegelését nagymértékben befolyásolja ez a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. május 13.

Hiánypótlási felhívás, indokoláskérés címzettjei

Kérdés: A Kbt. 67. §-ának (2) bekezdésében, illetve 69. §-ának (1) bekezdésében szereplő "a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett", illetve "és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni" megfogalmazásokat hogyan kell érteni? Az egyik ajánlattevőnek szóló hiánypótlást, felvilágosításkérést, kirívóan alacsony ár miatti indokláskérést a többi ajánlattevőnek is meg kell küldeni, vagy csak tájékoztatni kell őket arról, hogy az ajánlatkérő ilyen tartalmú dokumentumokat küldött ki?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdéshez kapcsolódó jogszabályi rendelkezések a következők:A Kbt. 2. §-ának (1)–(4) bekezdései szerint a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles biztosítani, a gazdasági szereplő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, átláthatóságát és...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. május 7.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlatkérő kötelezése az ajánlattevő által

Kérdés: Kötelező-e a becsült értéket és a fedezetet megadni az eljárást megindító felhívásban? Az ajánlattevő arra szólít fel informálisan, hogy az egyértelmű tájékoztatás érdekében közöljem vele ezeket az adatokat. Megtehetem-e, és kötelezhet-e engem az ajánlattevő a nyilvánosságra hozatalra?
Részlet az állásfoglalásából: […] A fedezet és a becsült érték közzétételi kötelezettségét az alábbiakban szabályozza a Kbt. 62. §-ának (4) bekezdése.Az ajánlatkérő az ajánlatok – tárgyalásos eljárásban a végleges ajánlatok – bontásának megkezdésekor, az ajánlatok felbontása előtt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. április 9.

Aránytalanul alacsony árral kapcsolatos indokoláskérés korlátai

Kérdés: Kérheti-e az ajánlatkérő a gyártás költségeinek részletezését, ezen belül százalékos arány meghatározását az eladási ár viszonylatában? Van-e joga az ajánlatkérőnek részletes kimutatások elkészítését kérni akkor, ha a gyártók anyavállalatai nem teszik lehetővé az érzékeny adatok közlését, így az ajánlatkérő valójában szűkíti ezzel a versenyt?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az aránytalanul alacsony árral kapcsolatos indokoláskérést az ajánlatkérők gyakran félreértik, és ennek következtében olyan szükségtelen információk megadását teszik kötelezővé az ajánlattevők számára, melyek egyrészt nem segítik a döntést, másrészt olyan mértékben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. április 9.

Keretösszeg a Kbt. 121. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti eljárásban

Kérdés: A közbeszerzési törvény 121. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti eljárásban meghatározták a teljes mennyiség keretösszegét nettó forintban. Milyen módon kell figyelembe venni az ár meghatározásánál a keretösszeget? A keretösszeg azonos a rendelkezésre álló fedezet összegével?
Részlet az állásfoglalásából: […] Amennyiben az ajánlatkérő a keretösszeget határozta meg, abban az esetben a keretösszeg azonos a becsült értékkel, és egyben azonos a rendelkezésre álló fedezettel. A keretösszeget azonban nem szabad összekeverni a keretmegállapodásos eljárást megindító hirdetményben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. március 5.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
7
8
9
…
11