Üzleti titok kezelése az EKR-ben

Kérdés: Sok esetben vannak olyan részei az ajánlatunknak, amelyeket bizalmasan kellene kezelni. Kérhetjük ezt a kiírótól elektronikus közbeszerzési eljárásban?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben az ajánlattevő üzleti titokként vihet fel információt, melyet a rendszer is elkülönítetten kezel. A Felhasználói kézikönyv (mely elérhető a www.nekszt.hu/tamogatas linkre kattintva) I. részének 5.2.2.3 pontja részletesen bemutatja, hogy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. május 9.
Kapcsolódó címkék:    

Második nyertes ajánlattevő megjelölésének feltétele

Kérdés: A Kbt. 69. §-ának (4) és (5) bekezdése kizárólag a legkedvezőbb ajánlatot tevő ajánlattevő igazoltatását teszi lehetővé, nem tesz említést a második helyezett igazoltatásáról. Erre tekintettel megítélésünk szerint második helyezettet kizárólag abban az esetben jelölhet meg az ajánlatkérő, ha a (6) bekezdés szerinti igazoltatási módot választja, különösen mivel e bekezdés említi is a második helyezett hirdetésének feltételeit. Ez utóbbi esetben előfordulhat azonban, hogy bármely ajánlat figyelmen kívül hagyása esetén a többi ajánlattevő egymáshoz viszonyított sorrendje megváltozik, szélsőséges esetben például egy tizenöt ajánlatos eljárásnál az utolsó két ajánlat helyet cserél. Ilyen esetben e bekezdés nem alkalmazható. Fentiek alapján jól értelmezzük, hogy kizárólag a (6) bekezdés alkalmazása esetén van lehetőség második helyezett hirdetésére, de csak abban az esetben, ha a sorrend nem változik? Azaz ha bármilyen tekintetben módosul a többi ajánlattevő egymáshoz viszonyított sorrendje, akkor sem a (4), sem a (6) bekezdés alapján nincs lehetőség a közbeszerzési eljárás során második helyezett kihirdetésére?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 69. § (4) bekezdése esetében, mikor az ajánlatkérő az első ajánlattevőt kéri fel kizáró oki, alkalmassági igazolásai benyújtására, valóban ki van zárva a második legjobb ajánlattevő kihirdetésének lehetősége, ez azonban egyszerűen annyit jelent, hogy a második...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. március 7.

Ajánlati ár megalapozottságának vizsgálata

Kérdés: Az ajánlati ár megalapozottságának vizsgálatánál milyen szempontokat vesz figyelembe az ajánlatkérő?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés az aránytalanul alacsony ár vizsgálata során történő ármegalapozottság-vizsgálat szempontjaira utal. A Kbt. 72. §-a teljességében segít a vizsgálatban az ajánlatkérőnek. A jogszabályhely (1) bekezdése értelmében a lényeges ajánlati elemek tartalmát...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. február 14.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlati ár megalapozottságának vizsgálata

Kérdés: Miért kér az ajánlatkérő információt az általunk kínált ár tartalmával kapcsolatban, ha nem kért fel aránytalanul alacsony ár miatt indokolás írására? Nem a miénk a legjobb ár, emiatt különösen nem értem ezt módszert az ajánlatkérő részéről.
Részlet az állásfoglalásából: […] Egy viszonylag ritkán alkalmazott megoldásról van szó, amikor az ajánlatkérő nem képes dönteni jellemzően a legjobb ajánlatot tevő ajánlattevő ajánlati árának megalapozottságáról. A Kbt. alábbi 72. § (5) bekezdésének alkalmazása során az ajánlatkérő információt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. december 13.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlat módosíthatósága

Kérdés: Árindokolás esetében módosulhat-e az ajánlat? Vagy ez csak lehetőség, nem szükségszerű? (A kérdés egy OMSZ-eljárás döntéséhez kötődik, de nem csak az adott esetre vonatkozik.)
Részlet az állásfoglalásából: […] Az alábbiakban a vonatkozó jogorvoslati határozatból közlünk részleteket, és foglaljuk össze a kérdés szempontjából releváns részeket.A kérdező vélhetően a D. 323/2017-es esetre utal, melyben a nyertes ajánlattevő az eredeti indokolásában bemutatott 297 négyzetméter/óra...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. szeptember 6.

Ajánlati ár aránytalanul alacsonynak minősítése

Kérdés: Az ajánlatkérő az eljárási dokumentumban előírta, hogy amennyiben a becsült értéktől több mint 30 százalékban eltér az ajánlati ár, akkor azt aránytalanul alacsonynak minősíti. Van ehhez joga az ajánlatkérőnek?
Részlet az állásfoglalásából: […] Ez a gyakorlat vélhetően abból adódik, hogy a korábbi szabályozások tartalmaznak hüvelykujjszabályt az aránytalanul alacsony árral kapcsolatos indokoláskérés vonatkozásában. Ez azonban korábban sem jelentette automatikusan az aránytalanul alacsony ár megállapítását. Mivel az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. május 10.
Kapcsolódó címkék:  

Második legkedvezőbb ajánlat megnevezésének feltétele

Kérdés: Jól értelmezem, hogy a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerinti igazolás esetén lemond az ajánlatkérő a második legkedvezőbb ajánlat kihirdetésének lehetőségéről? Ezt a lehetőséget a 69. § (6) bekezdése tartalmazza, és a (4) és (5) bekezdésekben nincs szó második legkedvezőbb ajánlatról.
Részlet az állásfoglalásából: […] Véleményünk szerint a közbeszerzési törvény 69. §-ának (4) bekezdése esetében, mikor az ajánlatkérő az első ajánlattevőt kéri fel kizáró okokra, alkalmassági követelményekre vonatkozó igazolásai benyújtására, valóban ki van zárva a második legjobb ajánlattevő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. július 13.

Ajánlati kötöttség speciális közbeszerzési eljárásban

Kérdés: A 188/2015. kormányrendelet szerinti közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérőnek a "végleges ajánlat" benyújtását követően is van lehetősége újabb tárgyalás lefolytatására?
Részlet az állásfoglalásából: […] A hírszerző és elhárítási tevékenységhez kapcsolódó beszerzésekről szóló 188/2015. kormányrendelet 11. §-a utal a tárgyalásos eljárás során irányadó szabályokra az ajánlatok benyújtását követően. Ténykérdés, hogy a kormányrendelet az ajánlattételi határidőt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. július 13.
Kapcsolódó címkék:  

Aránytalanul alacsony ár értelmezése a gyakorlatban

Kérdés: Az eltörölt százalékos mérték meghatározása miatt az aránytalanul alacsony ár okán történő indokláskérés kapcsán várható-e egyértelmű iránymutatás (például a Közbeszerzési Hatóság részéről), arra vonatkozóan, hogy mi minősül aránytalanul alacsony árnak? (Kbt. 72. §.)
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. szabálya most már nem tartalmaz pontos iránymutatást arra vonatkozóan, hogy milyen mértékű ajánlat esetében kötelező az ajánlatkérőnek aránytalanul alacsony árral kapcsolatban indokolást kérnie. Az új szabályozás teljes mértékben az ajánlatkérőre bízza annak...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. június 15.

Kizáró okok és alkalmassági követelmények előírása-igazolása nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az új Kbt. szabályai szerint nemzeti eljárásrendben, a gyakorlatban hogyan történhet a kizáró okok, valamint az alkalmassági követelmények ajánlatkérő általi előírása és az ajánlattevők általi igazolása az eljárás egyes szakaszaiban.
Részlet az állásfoglalásából: […] A nemzeti eljárásrendben irányadó szabályokat a Kbt. 114. §-a tartalmazza az alábbiak szerint:– az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jogosult a 62-63. § szerinti kizáró okok közül egynek vagy többnek a közbeszerzési eljárásban való...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. április 13.
1
…
6
7
8
…
11