Részekre bontás tilalma élelmiszer-beszerzésnél

Kérdés: Önkormányzatunk rendelkezik saját főzőkonyhával, így a bölcsődék és az óvodák nagy részét el tudjuk látni saját készítésű étellel. A beszerzési/közbeszerzési eljárás előkészítése során mindig problémaként merült fel a fenti jogszabályhely értelmezése. Értelmezhető-e úgy a Kbt. 111. § f) pontjában meghatározott rendelkezés, hogy a jogszabályhelyben felsorolt tételeket külön-külön kell vizsgálni abból a célból, hogy azok a Kbt. hatálya alá tartoznak-e? Konkrétabban: jól gondoljuk-e, hogy a bölcsődei főzőkonyhai beszerzéseknél, ahol szükség van hideg élelmiszerre és főzési alapanyagra, friss, illetve feldolgozott gyümölcsre és zöldségre, gabonafélékre, kenyérfélékre és pékárukra, mézre, tojásra, a becsült érték számításánál ezeket a tételeket együttesen kell figyelembe venni, és ha az így megkapott összeg eléri vagy meghaladja az uniós értékhatárt, akkor közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, mivel ezek az áruk hasonló felhasználásra szánt áruk?
Részlet a válaszából: […] ...az árubeszerzés vonatkozásában azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk esetében írja elő egyértelműen az egybeszámítást. Az Európai Unió Bírósága azonban ennél kiterjesztőbben értelmezi azt, azaz jelentősége van annak, hogy azonos rendeltetésű,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.
Kapcsolódó címkék:  

Eljárás nemzeti eljárásrendben uniós eljárásrend szabályai szerint

Kérdés: A Kbt. jelenleg hatályos, 21. §-ának (1) bekezdésében azt olvasom, hogy a törvény rendelkezhet úgy is, hogy nemzeti rezsimben nem nemzeti szabályok alapján járok el. Ezt a szabályt hogyan kell érteni?
Részlet a válaszából: […] ...választ. Eltérés van például a 3. melléklet szerinti szolgáltatások esetében, ahol a 21. § (2) bekezdése értelmében ugyan hiába az Európai Unió Hivatalos Lapjában kell közzétenni a közösségi értékhatárt elérő értékű beszerzések esetében az eljárást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.
Kapcsolódó címkék: