251. § (2) bekezdés értelmezése különös egyszerű eljárásban

Kérdés: A Kbt. 261. § (1) bekezdése szerint a különös egyszerű eljárásban alkalmazni kell – többek között – a 251. § (1)-(4) bekezdését. A 251. § (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén a 25 millió forintot, építési beruházás esetén a 80 millió forintot el nem érő beszerzések esetén elég három ajánlattevőnek megküldeni a felhívást. A különös egyszerű eljárás értékhatárai árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén 50 millió forint, építési beruházás esetén 100 millió forint. A különös egyszerű eljárásban a 251. § (2) bekezdésnek nincs értelme, vagy ez felülírja az értékhatárokról szóló útmutatót?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti esetben – bizonyos értéksávban – megengedi, hogy azajánlatkérő hirdetmény közzététele helyett három ajánlattevő ajánlattételretörténő felhívásával folytasson le egyszerű eljárást. A különös egyszerűeljárás szabályainál a törvény 261...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.
Kapcsolódó címke:

Valorizáció lehetősége szerződéses kikötés hiányában

Kérdés: A szerződésben nem szerepel, hogy az abban meghatározott ellenszolgáltatás értéke az inflációval növelhető (a szerződés 3 éves időtartamra szól). Van-e lehetőség a szerződéses érték növelésére évente, az inflációval azonos mértékben? (A szerződésből két év eltelt, és az ajánlattevőnek a teljesítés már veszteségeket okoz.)
Részlet a válaszából: […] ...eljárás, illetőleg azegyszerűsített eljárás alkalmazhatósága meghatározott feltételeinek fennállása,illetőleg az előírt ajánlattételi felhívás jogszerűsége, a KözbeszerzésiDöntőbizottság elnöke felhívja az ajánlatkérőt a szükséges adatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.
Kapcsolódó címkék: