Szerződés teljesítési határidejének módosítása

Kérdés: Lehet-e módosítani a szerződés teljesítésének határidejét? Amennyiben igen, milyen jogalappal?
Részlet a válaszából: […] ...§ (6) bekezdése tartalmazza a szerződésmódosítások lehetőségére vonatkozó azon szabályt, amely szerint minden, az uniós bírósági gyakorlatban kidolgozott feltételrendszer szerint nem lényeges módosítás megengedett. Egy vállalkozási szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Egyoldalú bírálati szempont alkalmazása

Kérdés: Az a tapasztalatunk, hogy az utóbbi időszakban a bírálati szempont szinte kizárólag a legalacsonyabb ellenszolgáltatást jelenti. Ez azonban sok esetben ellátási nehézségeket, nem megfelelő színvonalú szolgáltatást eredményez. Mit lehet ez ellen a gyakorlat ellen tenni? Van-e olyan KT-állásfoglalás, amely szabályozza ezt a kérdést?
Részlet a válaszából: […] ...kiválasztása eseténalkalmazható módszerekkel és az ajánlatok elbírálásával, azonban az ajánláselsősorban elvi síkon marad, néhány gyakorlati tanáccsal ellátva azajánlatkérőket – KÉ 2010. évi 152. szám; 2010. december 22.1.Például az ajánlás része, miszerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Felhívás "egyéb nyilatkozatok" csatolására

Kérdés: Mi a véleményük arról a közbeszerzési gyakorlatról, mely szerint az ajánlatkérő úgy igyekszik előre kibújni a hirdetmény és a dokumentáció közti esetleges ellentmondásból eredő felelősség alól, hogy a hirdetményben rögzíti azt, hogy "az ajánlathoz az ajánlati dokumentációban meghatározott egyéb nyilatkozatokat is csatolni kell"? Rendszeresen megtörténik, hogy erre hivatkozással olyan nyilatkozatot is bekérnek, mely sem a hirdetményben, de még a dokumentációban sem, hanem csupán a nyilatkozatminták közt szerepel. A nyilatkozatmintában – mely tételesen több területet érint – tehát van egy olyan nyilatkozatelem, melyről való nyilatkozati kötelezettség sem a hirdetményben, sem a dokumentációban nem szerepel. A nyilatkozatmintáról kimondja, hogy annak használata nem kötelező, ugyanakkor kérdésre mégis azt a tájékoztatást kapják az ajánlattevők, mint amit idéztünk. Véleményünk az, hogy a hirdetményben nem lehet általános jellegű (lásd "egyéb" nyilatkozatok) kötelezettséget megállapítani, minden nyilatkozatnak, igazolásnak konkrétnak kell lennie. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint a nyilatkozatminta az ajánlatidokumentáció része. A felhívásnak nem célja minden egyes részletkérdés pontosismertetése, a kötelező nyilatkozatminták részletezése, mellyel nincsellentmondásban, amennyiben az ajánlatkérő további nyilatkozatokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Ajánlattételi határidő alatti jogszabályváltozás figyelembevétele

Kérdés: Egy eljáráson indulunk, az ajánlati felhívás 2010. december 2-án jelent meg, és az ajánlattételi határidő 2011. január 13. Amennyiben 2010. december 2-a és 2011. január 13. között változik a Kbt., a változásokat figyelembe kell-e vennünk, avagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...eddigi törvénymódosítások gyakorlata alapján egyesetleges változás nincs hatással a futó eljárásokra, hatálybalépésük ahatálybalépéstől induló eljárásokra és azok eredményeként kötött szerződésekrevonatkozik.A törvénymódosítás ugyanis a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Részvétel dokumentáció beszerzése hiányában

Kérdés: Van olyan eset a gyakorlatban, amikor a részvételnek nem feltétele a dokumentáció megvásárlása?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásban kötelező jelleggel írja elő aKbt. 54. §-a, hogy az ajánlatkérőnek dokumentációt kell készítenie.A dokumentáció rendeltetése, hogy a megfelelő ajánlattételtelősegítse. A dokumentáció tartalmazza az igazolások, nyilatkozatok jegyzékét,a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Szakmailag használhatatlan műszaki leírás a dokumentációban

Kérdés: Ki lehet-e úgy írni egy tendert, hogy annak műszaki leírása a szakma számára teljesen használhatatlan, és minden elemére kérdést kell feltenni?
Részlet a válaszából: […] ...és vagy eredménytelenül zárul a közbeszerzési eljárás, vagy szakmaiértelemben "rossz" lesz a megkötött szerződés.A gyakorlati kérdéseket közbeszerzési értelembenmegvizsgálva az látható, hogy a "szakmai hozzá nem értés"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Jelentkezők számának korlátozása meghívásos és tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Meghívásos és tárgyalásos eljárás esetén mikor korlátozható a jelentkezők száma, és milyen indokkal? Mit jelent a korlátozásra vonatkozó objektív szempont kitétel? Mi minősül objektívnak a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] A két említett, kétszakaszos eljárás első szakaszánaklezárásakor lehetőség van ún. rangsor kialakítására, melyet követően azajánlatkérő előre meghatározott szempont alapján azon ajánlattevőket engedi amásodik szakaszba, akik/amelyek a legjobb eredményt érték el. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Szerződéstervezettel kapcsolatos problémák

Kérdés: Lehet-e eltérés a dokumentációban megjelenő szerződéstervezet és az aláírt szerződés között? Az ajánlattevő kérheti-e, és ha igen, milyen körben a szerződéstervezet megváltoztatását? Ha kérheti, mennyi idő áll rendelkezésére kérelme előterjesztésére?
Részlet a válaszából: […] ...adminisztratív hiba miatt a szerződésből kimaradt a szerződésesellenszolgáltatás mértéke, ennek beillesztését a szerződésbe, azazgyakorlatilag a szerződés életszerű pontosítását a gyakorlat megengedi. A teljesen jogszerű megoldás ugyanakkor a Kbt. 303....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 10.

Ajánlati kötöttség gyakorlati értelmezése

Kérdés: Hogyan értelmezendők a gyakorlatban az ajánlati kötöttség szabályai? Mettől meddig tart az ajánlati kötöttség?
Részlet a válaszából: […] ...esetében,amennyiben ajánlatkérő másként nem állapítja meg, az utolsó tárgyalást követőenáll be az ajánlati kötöttség. Ez a gyakorlatban úgy zajlik, hogy az ajánlatkérőmég egy lehetőséget ad új ajánlat benyújtására, amelynek során lehetőség van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.

Megoldás az ajánlattevő "szóbeli elállása" esetére

Kérdés: Az ajánlatkérő építési beruházás tárgyban eljárást folytatott le, amely eredményes lett. A vállalkozási szerződés megkötése azonban nem történhetett meg, mert a kivitelező nem hajlandó a kommunikációra, azaz gyakorlatilag szóban már elállt a szerződés megkötésétől, de ezt írásban nem erősíti meg. Mi ilyenkor a teendő?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek ebben a helyzetben nincs más lehetősége,mint új eljárást kiírni. Természetesen ilyen helyzetben szükségszerű annakledokumentálása, hogy mennyi ideje nem érkezik válasz, és milyen mértékben nemtesz eleget ajánlati kötöttségének az ajánlattevő. Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.
1
2