Kiegészítő tájékoztatások ellentmondásossága

Kérdés: Informatikai eszközök beszerzésére uniós közbeszerzési eljárást folytattunk le. A 2. helyezett ajánlattevő jogorvoslatot kezdeményezett a nyertesre vonatkozó döntés ellen, amelyben arra hivatkozott, hogy az eszközök műszaki paraméterei meghatározása kapcsán az eljárásban kiegészítő tájékoztatást kért, és az abban foglaltak szerint tette meg ajánlatát. Az eljárásban két alkalommal került sor kiegészítő tájékoztatás nyújtására, és most észleltük, hogy a 2. alkalommal adott tájékoztatás tartalma részben eltért az 1. tájékoztatástól. Visszavonhatjuk a jogorvoslati eljárásban a 2. tájékoztatást? Milyen következményekkel számolhatunk?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárás szabályai szerint a nyertesre vonatkozó döntés az eljárás lezárását jelenti, az ajánlatkérő a Kbt. 79. § (1) és (2) bekezdése szerinti írásbeli összegezés megküldésével tájékoztatja az ajánlattevőket (minden ajánlattevőt egyidejűleg) az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Ajánlatkérő önkéntes reparálási lehetősége a Döntőbizottság előtti eljárásban

Kérdés: Reparálhat-e önként az ajánlatkérő a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti eljárásban, miután nem adott helyt az előzetes vitarendezési kérelmünknek, és emiatt jogorvoslati eljárás kezdeményezésére kényszerültünk? Mi a teendő ilyen esetben, mire tarthatunk igényt? [Az ajánlatkérő először részletes érdemi ellenkérelmet terjesztett elő, amelyben kérte az ajánlattevő jogorvoslati kérelmének elutasítását. Ezután váratlanul bejelentette, hogy az ajánlattevő ajánlatának érvénytelensége tárgyában meghozott döntését visszavonja az ajánlattevő által indított jogorvoslati eljárásra tekintettel, és egyúttal hiánypótlási felhívást bocsátott ki, mert mind előzetes vitarendezési, mind jogorvoslati kérelmében azt sérelmezte az ajánlattevő, hogy az ajánlatkérő hiánypótlási felhívás kibocsátása helyett az ajánlatot jogellenesen érvénytelenné nyilvánította. A Közbeszerzési Döntőbizottság erre – az eljárás okafogyottá válása miatt – a jogorvoslati eljárást megszüntette, és végzésében úgy rendelkezett, hogy az ajánlattevő részére vissza kell téríteni a lerótt igazgatási szolgáltatási díj teljes összegét.]
Részlet a válaszából: […] ...által felvetett aggályok azonban megfontolást érdemelnek. Tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő maga ismerte el a jogsértést azzal, hogy a jogorvoslati eljárás során önként reparált, az ajánlattevő külön perben kártérítési igényt érvényesíthet vele szemben,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Ajánlati kötöttség időtartama eljárás felfüggesztése esetén

Kérdés: Ha felfüggesztem az eljárást, akkor az ajánlati kötöttség is automatikusan meghosszabbodik?
Részlet a válaszából: […] ...felfüggesztés a jogorvoslati eljárás megindítása esetében kötelező az ajánlatkérők részére, mely az alábbi, a Kbt. 154. § (3) bekezdése szerint nem érinti az ajánlati kötöttség időszakának meghosszabbodását. Ennek az az oka, hogy az ajánlati kötöttségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Jogorvoslat lehetősége jogsértő dokumentációs tartalom esetén

Kérdés: A dokumentációban több jogsértő előírást találtunk. Milyen jogorvoslati lehetőségeink vannak, és milyen határidővel?
Részlet a válaszából: […] ...szó a kérdésben megfogalmazottak szerint. A Kbt. nem értékelési szakaszra vonatkozó határidői az alábbiak szerint alakulnak, amennyiben jogorvoslati eljárást kívánnak indítani a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt.A Kbt. 137. §-ának (3) bekezdése szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.

Szerződésteljesítés jogorvoslati eljárás alatt

Kérdés: Egy adott tenderen az ajánlatkérő nyertesnek hirdetett ki egy ajánlattevőt. Az eredményt a második legjobb ajánlatot tevő megtámadta, az eljárás jelenleg is folyik. A szerződést az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő megkötötte, az ajánlattevő azt egy éve a fentiek ellenére teljesíti. Ajánlatkérő honlapján a szerződés nem szerepel. Jogszerű-e ez így, illetve mi értelme van ebben az esetben a bírósági eljárásnak? Mit lehet ilyen esetben egyáltalán kérni a bíróságtól (döntőbizottságtól)?
Részlet a válaszából: […] ...A jelenleg hatályos szabályozás értelmében a KözbeszerzésiDöntőbizottság a folyamatban lévő ügyben kérelemre vagy hivatalból – ajogorvoslati eljárással érintett közbeszerzési eljárás (vagy beszerzés) alapjántörténő szerződéskötésig – az eset...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Szerződéskötés Döntőbizottság általi megtiltásával kapcsolatos problémák

Kérdés: Nem tekinthető-e prejudikálásnak, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság végzésével megtiltja a szerződés megkötését az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között? További kérdésünk, hogy melyek azok az esetek a gyakorlatban, amikor a Döntőbizottság alkalmazza ezt az intézkedést?
Részlet a válaszából: […] ...a következő előírásokat tartalmazzák. A Közbeszerzési Döntőbizottság a folyamatban lévő ügybenkérelemre vagy hivatalból – a jogorvoslati eljárással érintett közbeszerzésieljárás (vagy beszerzés) alapján történő szerződéskötésig – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Szerződéskötés jogorvoslati eljárás esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlattevő ajánlatát a Kbt. 88. §-ának (1) bekezdése alapján érvénytelenné nyilvánítja, és az eljárás további szakaszaiból kizárja, és erről a döntésről a Kbt. 93. §-ának (1) bekezdése szerint az ötödik napon írásban értesíti az érvénytelen ajánlatot tevőt. Ez esetben előfordulhat, hogy az írásbeli értesítés kézhezvételéig a döntéshozó az eljárást lezáró határozatot meghozza. Ha a kizárásról szóló döntést az ötödik (vagy a kézbesítési okok miatt hatodik) napon tudja csak az érvénytelen ajánlattevő a döntőbizottságnál megtámadni, a szerződést meg kell-e kötni az érvényes ajánlattevővel az eredményhirdetést követő nyolcadik napon abban az esetben, ha az érvénytelen ajánlatot tevő a kizárás megtámadására vonatkozó kérelmét az ajánlatkérőhöz is eljuttatja, de a döntőbizottság még nem kereste meg az ajánlatkérőt?
Részlet a válaszából: […] ...arra kötelezett szervezetek), tehát nem ütközik aközbeszerzési törvénybe a szerződés létrehozása abban az esetben, ha azajánlatkérő a jogorvoslati eljárás megindításáról tudomást szerez.A fentiekkel áll összhangban a Kbt. 332. § (2) bekezdés b)pontjának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 21.

Eljárás érvénytelenítése békéltetés eredményeként

Kérdés: A békéltetés eredményeként csak az eljárás érvénytelenítése lehet a következmény, vagy a döntés másképpen is megváltoztatható?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési eljáráskapcsán a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból eljár, vagy a békéltetésieljárásban nem résztvevő jogorvoslati eljárást kért, illetőleg kezdeményezett,az ajánlatkérő köteles értesíteni erről a békéltető tanács elnökét....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 10.

Békéltetési eljárás szakaszai

Kérdés: Tartalmilag mit jelent az új jogintézmény, a békéltetési eljárás? Milyen szakaszai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési eljárás kapcsán a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból eljár, vagy a békéltetési eljárásban nem részt vevő jogorvoslati eljárást kért, illetőleg kezdeményezett, az ajánlatkérő köteles értesíteni erről a békéltetőtanács elnökét. Ebben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 26.

Ideiglenes intézkedés

Kérdés: Mikor és milyen indokkal dönthet ideiglenes intézkedés elrendeléséről a Közbeszerzési Döntőbizottság?
Részlet a válaszából: […] ...Közbeszerzési Döntőbizottság a folyamatban lévő ügyben – a jogorvoslati eljárással érintett közbeszerzési eljárás (vagy beszerzés) alapján történő szerződéskötésig – az eset összes körülményére tekintettel ideiglenes intézkedés elrendeléséről határozhat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.