2 talált cikk a Ket. , közbeszerzési törvény , KBA , önkormányzat , beszerzési eljárás , Kbt. , ajánlatkérő , ajánlattevő , ajánlati felhívás , szerződés megkötése kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk – a térség többi településéhez hasonlóan – szerény anyagiakkal gazdálkodik. Kicsik a települések, kicsik a volumenek, ennek megfelelően kicsik az értékhatárok, gyakori az egyszerű közbeszerzési eljárás, ami gyakran nem is olyan egyszerű. Esetünk: egyszerű közbeszerzési eljárás a Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja alapján. Határidőre beérkezik négy darab ajánlat. A bontásnál kiderül, hogy a négyből csak kettő tartalmaz ajánlatot, kettő csak néhány soros, a feladathoz nem igazodó, a követelmények töredékére választ nem adó egylapos iromány. Maradt kettő, ami ajánlatnak tekinthető. A szomszéd községben az eset hasonló. Három boríték, egyben ajánlat helyett lemondó nyilatkozat és az eredeti ajánlati felhívás lapul. Maradt kettő, ami ajánlatnak tekinthető. Kérdésünk az, hogy helyesen jártak-e el az önkormányzatok, amikor a törvény kreatív értelmezésével és a 300. § szellemében megismételték az eljárást, mert nem volt meg a legalább három ajánlat, annak ellenére, hogy azokat felbontották, mert kívülről semmi sem utalt azok belső tartalmának értéktelenségére?

Kérdés: Hulladékkezelési közszolgáltatás tekintetében részben visszterhes jellegű szerződés esetén kötelező-e közbeszerzési eljárást lefolytatni a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztására? A hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztására irányuló közbeszerzés ajánlati felhívás programjában meg kell-e jelölni az ártalmatlanítóhelyet (lerakóhelyet) akkor is, ha ez esetlegesen előnytelen helyzetet jelent az ajánlattevő(k)nek, következésképpen költségesebb szolgáltatást a településnek? Végül a 224/2004. Korm. rendeletben az ártalmatlanító hellyel kapcsolatos előírás értelmezhető-e több kijelölt ártalmatlanítóhely megjelölésére?