67 cikk rendezése:
1. cikk / 67 Üzleti titok tartalma
Kérdés: Iratbetekintésen voltunk, ahol a nyertes ajánlattevő árindokolásába szerettünk volna betekinteni. Az ajánlatkérő semmilyen dokumentumot nem mutatott meg, arra való hivatkozással, hogy a nyertes ajánlattevő üzleti titokká nyilvánította a teljes árindokolást. Az ajánlatkérői kérdésekből tudjuk, hogy a teljesítés tervezett napjait, mérnökóráit, a teljesítésben részt vevő szakemberek számát és szakágát is be kellett mutatni a költségek ismertetése mellett. Véleményük szerint lehet költséggel össze nem függő tartalmat üzleti titokká nyilvánítani?
2. cikk / 67 Változás bejelentése az értékelés szakaszában az ajánlatkérőnek
Kérdés: Amennyiben az eljárás során változás áll be, és az ajánlattevő esetleg alkalmatlanná válik, vagy az értékelési szempontnak megfelelő szakember nem áll rendelkezésre, mindezt milyen módon lehet jelezni az ajánlatkérő felé? Bármikor, az eljárás során, vagy csakis hiánypótlás során önkéntes hiánypótlással? Milyen következménye lehet a bejelentésnek?
3. cikk / 67 Tervező összeférhetetlensége
Kérdés: A tervező (műszaki dokumentáció részét képező tervek készítője) árubeszerzés, szolgáltatásmegrendelés, ill. építési beruházás esetén mikor, milyen esetben minősül az eljárás előkészítésébe bevont személynek, és áll fenn vele szemben ebből adódóan olyan körülmény, amely összeférhetetlenséget eredményezhet? A tervező mikor, mely esetben képes befolyásolni az eljárás eredményét? A tervező közbeszerzési eljárás előkészítésébe történő bevonása mely esetben eredményez versenytorzulást?
4. cikk / 67 Túl magas ár vizsgálata felvilágosításkéréssel
Kérdés: A Kbt. szeptemberi módosítása alapján ajánlatkérőként a túl magas ár miatt is eredménytelenné nyilváníthatjuk a közbeszerzési eljárást, de előtte kérdeznünk kell a nyertes ajánlattevőtől. Ebben az esetben is árindokolást kell kérni a túl magas ár miatt, hasonlóan az alacsony árhoz?
5. cikk / 67 Alvállalkozó bevonásának jóváhagyása
Kérdés: Az ajánlatkérő az alvállalkozó bevonását saját jóváhagyásához köti a szerződéstervezetben. Ez nem ellentétes az alvállalkozók bevonásának szabadságával?
6. cikk / 67 Címkére és címkézésre vonatkozó szabályok kezelése a közbeszerzésben
Kérdés: Szükséges-e, hogy az ajánlatkérő által a műszaki leírásban meghatározott ökocímke leírása és tartalmi követelményei a közbeszerzési dokumentumokban elérhetők legyenek minden gazdasági szereplő számára? (Véleményem szerint az nem reális, hogy mindent az ajánlatkérő magyarázzon el, amikor az információ elérhető nyilvánosan.)
7. cikk / 67 Aránytalanul alacsony ár vizsgálata vagyonvédelmi szolgáltatásoknál
Kérdés: Aránytalanul alacsony ár indokolásának kérése nemzeti eljárásrendben nem kötelező. De mi a helyzet az őrzés-védelemmel? Kell vizsgálnom a rezsióra mértékét a vagyonvédelmi szolgáltatásoknál, vagy sem? Ha igen, akkor mit fogadhatok el? Mi az a szint, ami most megfelel a követelményeknek?
8. cikk / 67 Tájékoztatási kötelezettség hamis nyilatkozat miatti kizárás hiányáról
Kérdés: 2020 novemberében indult nemzeti nyílt, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárás során a gazdasági szereplő nyilatkozatában akként nyilatkozott, hogy vele szemben az eljárás során előírt kizáró okok nem állnak fenn. Az ajánlatkérő a bírálat során ellenőrizte az elektronikus nyilvántartásokat, megállapította, hogy azok egyikében sem szerepel az ajánlattevő. Ajánlata alapján a gazdasági szereplő az eljárás nyertese lett, vele az ajánlatkérő szerződést kötött. Később, a szerződés teljesítése során jutott az ajánlatkérő tudomására, hogy az ajánlattevő az eljárás teljes időtartama alatt a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pontja szerinti kizáró ok hatálya alatt állt, de a Közbeszerzési Hatóság nyilvántartása nem volt naprakész, emiatt a bírálati szakaszban a nyilvántartásban nem szerepelt a gazdasági szereplő. Később megállapítást nyert, hogy az ajánlattevő az eljárás megindítását megelőző dátummal már a kizáró ok hatálya alatt állt, melyről tudomása volt, mivel a korábbi kizárását több fórum előtt támadta. Így az eljárás során hamis nyilatkozatot tett. Az ajánlatkérő a szerződést a Kbt. 143. § (2) bekezdése szerint felmondta, elállásra már nem volt lehetőség a megkezdett teljesítés és a lezárt részteljesítés miatt. Van-e az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Hatóság felé tájékoztatási kötelezettsége, tekintve, hogy az ajánlattevő a hamis nyilatkozat, illetve a kizáró ok miatt nem került kizárásra az eljárás során, mivel a szerződés teljesítésének szakaszában derült fény a fentiekre?
9. cikk / 67 Hamis adatszolgáltatással kapcsolatos jelentési kötelezettség alkalmasság nem megfelelő igazolása miatt
Kérdés: Amennyiben egy ajánlattevő nem igazolja megfelelően az alkalmasságát, az ajánlatkérőnek kötelessége lejelentenie hamis adatszolgáltatás miatt?
10. cikk / 67 Nyilatkozattétel felszámolási eljárás vonatkozásában
Kérdés: Az ajánlatkérő a kizáró oki nyilatkozatban azt követeli meg, hogy felszámolási eljárás ne induljon cégünk ellen. Egy tanácsadó szerint ez érvénytelenségi ok, más szerint kizáró ok. Egyáltalán van-e lehetőség ezt előírni, amikor a Kbt. 62. §-a nem így fogalmaz? Hamis adatszolgáltatást eredményez-e, ha mégis lenyilatkozzuk?
