Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2004. június 14-én (4. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 113

[…] ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit, illetőleg a vonatkozó jogszabályokra hivatkozást; az ajánlatok bírálati szempontját; az alkalmassági követelményeket és a Kbt. 69. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat (azaz annak meghatározását, hogy a Kbt. 66-67. §-aiban foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetve a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére); a hiánypótlás lehetőségét vagy annak kizárását; az ajánlattételi határidőt; az ajánlat benyújtásának címét; az ajánlattétel nyelvét (nyelveit); az ajánlat(ok) felbontásának helyét, idejét; annak meghatározását, hogy az eljárásban lehet-e tárgyalni, vagy a benyújtott ajánlatokat tárgyalás nélkül bírálják el; ha az eljárás tárgyalásos, a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait, az első tárgyalás időpontját; a szerződéskötés tervezett időpontját, valamint az ajánlattételi felhívás feladásának, illetőleg megküldésének napját. Az ajánlatkérőnek lehetősége van arra, hogy az ajánlattételi felhívásban a kizáró okokat is meghatározza. Ebben az esetben kizárólag a Kbt. 60-62. §-aiban foglalt kizáró okokat (az ajánlattevő, alvállalkozó végelszámolás alatt áll, tevékenységét felfüggesztette, a letelepedése szerinti országban nincs bejegyezve stb.) lehet előírni. Arról, hogy a kizáró okok nem állnak fenn, az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell. Az egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlattevő alkalmasságának meghatározására a Kbt. 66., 67. és 69. §-ai megfelelően alkalmazandók. Az ajánlatkérő egyéb objektív alapú alkalmassági feltételt és igazolási módot is előírhat, ám ilyenkor is a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia előírásait, a Kbt. 66-67. §-ainak követelményeit pedig legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig írhatja elő. Előfordulhat, hogy abban az esetben, amikor az ajánlatkérő legalább három ajánlattevőnek köteles egyidejűleg írásbeli ajánlattételi felhívást küldeni, nem érkezik be legalább három pályázat. Ilyenkor az ajánlatkérő – az ajánlatok felbontása nélkül – újabb, az előzőek szerinti ajánlattételi felhívásra köteles. Ennek során azt az ajánlattevőt, aki ajánlatot nyújtott be, ismételten fel kell hívni ajánlattételre azzal, hogy a benyújtott ajánlat fenntartható, feltéve hogy az ajánlattételi felhívás feltételei időközben nem változtak meg. Ha az újabb ajánlattételi felhívás alapján ismételten nem nyújtott be legalább három ajánlattevő ajánlatot, az ajánlatkérő a benyújtott ajánlat, illetőleg ajánlatok alapján bírálhat. Abban az esetben pedig, ha a szolgáltatást tervpályázati eljárást követően rendelik meg, és – a bírálóbizottság ajánlása alapján – a nyertesek (díjazottak) valamelyikével kell szerződést kötni, az ajánlatkérőnek a tervpályázati eljárásban a bírálóbizottság által ajánlott összes pályázót (ajánlattevőt) fel kell hívnia ajánlattételre. Ebben az esetben az előzőekben ismertetett előírást nem kell alkalmazni. Lényeges, hogy az egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van, kivéve ha az eljárás tárgyalásos. A tárgyalások befejezésével ajánlati kötöttség jön létre. Az ajánlatkérő az ajánlatok […]