Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2004. augusztus 9-én (8. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 197

[…] összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett – az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére figyelemmel – megfelelő ajánlatot. Az alkalmazás további feltétele, hogy a tárgyalásra a nyílt vagy meghívásos eljárás valamennyi – közbeszerzési eljárásban való részvételre alkalmas – ajánlattevőjét meghívja. A Kbt. 125. §-ának (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha a nyílt vagy a meghívásos eljárás azért volt eredménytelen, mert kizárólag érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be, feltéve hogy a felhívásnak és a dokumentációnak a feltételei időközben lényegesen nem változtak meg, és minderről az ajánlatkérő haladéktalanul tájékoztatja – a Közbeszerzések Tanácsán keresztül – az Európai Bizottságot; a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezet, személy képes teljesíteni; az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak, azzal, hogy a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából. Építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében akkor alkalmazható a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás a Kbt. 125. §-ának (3) bekezdése szerint, ha a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt kiegészítő építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése szükséges az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás teljesítéséhez, feltéve hogy a kiegészítő építési beruházást, illetőleg szolgáltatást műszaki vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérőt érintő jelentős nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől, vagy ha a kiegészítő építési beruházás, illetőleg szolgáltatás elválasztható, de feltétlenül szükséges az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás teljesítéséhez, az ilyen kiegészítő építési beruházásra, illetőleg szolgáltatásra irányuló – a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött – szerződés, illetőleg szerződések becsült összértéke azonban nem haladhatja meg az eredeti építési beruházás, illetőleg szolgáltatás értékének felét; olyan új építési beruházást, illetőleg szolgáltatást rendelnek meg, amelyet a korábbi nyertes ajánlattevővel köt meg ugyanazon ajánlatkérő azonos vagy hasonló építési beruházás, illetőleg szolgáltatás teljesítésére, feltéve hogy az új építési beruházás, illetőleg szolgáltatás összhangban van azzal az alapprojekttel, amelyre a korábbi szerződést nyílt vagy meghívásos eljárásban megkötötték, és a korábbi eljárást megindító hirdetményben az ajánlatkérő jelezte, hogy tárgyalásos eljárást alkalmazhat, valamint a korábbi eljárásban az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás becsült értékének meghatározásakor figyelembe vette az újabb építési beruházás, illetőleg szolgáltatás becsült értékét is; az ilyen tárgyalásos eljárás korlátja azonban, hogy azt csak a korábbi első szerződés megkötésétől számított három éven belül lehet indítani. A Kbt. 125. §-ának (4) bekezdése értelmében hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásra árubeszerzés esetében akkor nyílik lehetőség, ha az érintett dolgot kizárólag kutatási, kísérleti, tanulmányi vagy fejlesztési célból állítják elő; ez az eset azonban nem alkalmazható olyan mennyiségre, amely megalapozza a piacképességet, illetőleg a kutatás-fejlesztés költségeit fedezi; a korábban beszerzett dolog […]