Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2005. február 7-én (20. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 489

[…] pedig rögzíti, hogy alkalmazásában helyi önkormányzati szervnek minősül a (fő)polgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal, a körjegyzőség, a közös képviselő-testület hivatala, valamint a helyi önkormányzat képviselő-testületének felügyelete alá tartozó egyéb költségvetési szerv, ideértve a hatósági igazgatási, intézményi és egyéb igazgatási társulást is. Az Ámr. 14. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a költségvetési szerv – gazdálkodása megszervezésének módja alapján – vagy önállóan, vagy pedig ún. részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv lehet. A fentieket figyelembe véve az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv az önkormányzati hivatal, illetve az a szervezet, amelyet az alapító, illetőleg a felügyeleti szerv az Ámr. feltételei alapján annak sorol be. Abban az esetben, ha az önkormányzat valamely intézményét részben önállóan gazdálkodó szervként hozza létre, akkor meg kell jelölnie azt az önállóan gazdálkodó költségvetési szervet, amely ellátja a részben önálló szervezet gazdasági és pénzügyi feladatait. Az Ámr. 15. §-ának (1) bekezdése szerint a költségvetési szervek és azok szervezeti egységei az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából lehetnek teljes, illetve részjogkörrel rendelkező költségvetési szervek, valamint az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv részjogkörű költségvetési egységei (jogszabály, felügyeleti szerv rendelkezései alapján). Az Ámr. a fentieken kívül meghatározza a teljes jogkörrel és a részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv fogalmi elemeit, továbbá kimondja, hogy az ún. részjogkörű költségvetési egység egyes előirányzatai felett rendelkezési jogosultsággal az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, míg a meghatározott egyéb előirányzatok vonatkozásában a költségvetési egység rendelkezik. A Kbt. 305. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatkérőként szerződő fél köteles az ajánlattevőnek a szerződésben meghatározott módon és tartalommal való teljesítésétől számított legkésőbb harminc napon belül az ellenszolgáltatást teljesíteni, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik, vagy a felek az ellenszolgáltatás halasztott, illetőleg részletekben történő teljesítésében állapodtak meg. Az ajánlás kitér arra, hogy az ellenszolgáltatás teljesítésére csak annak a szervezetnek van lehetősége, amely rendelkezik az ahhoz szükséges fedezet feletti rendelkezési joggal. Az eddigiekben elmondottakat egybevetve tehát az a szervezet minősül ajánlatkérőnek, amely a fedezet tekintetében rendelkezési jogosultsággal bír, és e fedezetből teljesíti az ellenszolgáltatást. Mindezek alapján annak eldöntéséhez, hogy kizárólag az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv minősül-e ajánlatkérőnek, avagy a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv is annak tekintendő-e, minden esetben meg kell vizsgálni azt, hogy az adott pénzügyi fedezet felett mely szervezet bír rendelkezési joggal, illetve, hogy melyik az a szervezet, amelyik az ellenszolgáltatást teljesíti majd. […]