Ajánlatok számának és az eljárás érvényességének összefüggései
Kérdés
Nemzeti értékhatár felét el nem érő "egyszerű" közbeszerzési eljárásban az első körben való érvényességhez három beérkezett ajánlat szükséges. (Bár a jogszabályi hivatkozások tételesen nem tartalmazzák, de az egyszerű eljárás hirdetménymintája alapján ebben az eljárásban is alkalmazható a részekre történő ajánlattétel lehetőségének megadása.) Ha lehetőséget adtunk részekre történő ajánlattételre, és a beérkezett ajánlatokból csak azok bontása után derülhet ki, hogy ki mely részre adott ajánlatot, előfordulhat olyan eset, hogy egyes részeket egy vagy két ajánlat érint. Kérdés, hogy az érvényességhez szükséges három beérkezett ajánlatot az egész eljárás szintjén vagy részszinten kell vizsgálni? Szintén ehhez kapcsolódó kérdés, hogy mi a teendő akkor, ha az ajánlattételi felhívás alapján olyan küldemény érkezik, amely minden jel szerint (címzés, megjelölés, hivatkozás stb.) ajánlatot tartalmaz, de csak a bontáskor derül ki, hogy csupán egy nemleges választ tartalmaz, miszerint nem kíván ajánlatot tenni. Mit lehet ilyenkor tenni, tudatában annak, hogy a bontás már megtörtént, de nincs három ajánlat?
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2005. május 30-án (28. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 651
[…] ajánlatot tartalmaz, merhetünk nekikezdeni a bontásnak. Amennyiben darabra nem érkezett be a három ajánlat, ebben az esetben az ajánlatkérő az ajánlatok felbontása nélkül köteles újabb ajánlattételi felhívás küldésére. Ha nem gondoltunk erre korábban, és bontás után derül ki, hogy nincs elég ajánlat, gyakorlatilag újra kell indítanunk az eljárást, amely nem különbözik nagymértékben az előbb felvázolt lehetőségtől. Ebben az esetben nem válaszolhatja azt az ajánlattevő, hogy tartja magát előző ajánlatához, mindent újra be kell nyújtania, hiszen teljesen új eljárás indult. Mindezt megelőzendő, az ajánlaton kötelezzük a potenciális ajánlattevőt, hogy jelezze, ajánlatot ad, illetve […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*