Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

2 találat a megadott ajánlatok száma tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Egy ajánlat tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Nem vezet-e visszaélésre az, ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlat érkezik, és az ajánlatkérő az egyetlen ajánlatot tevővel tárgyal? Összeegyeztethető-e ez a közbeszerzés jogintézményével, indokával?
Részlet a válaszból: […]az eljárás szabályait a Kbt. különös szigorral és taxativitással határozza meg - biztosítva azzal a Kbt. alapelveinek maradéktalan érvényesülését a szóban forgó eljárásfajta vonatkozásában -, amely szabályok között a kérdés szempontjából az alábbiakat tartjuk a legfontosabbaknak. Az ajánlatkérő hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást akkor alkalmazhat - ha a nyílt, a meghívásos eljárás vagy a versenypárbeszéd a Kbt. 92. §-ának b) vagy c) pontja alapján eredménytelen volt, feltéve hogy a felhívásnak, a dokumentációnak és az ismertetőnek a feltételei időközben lényegesen nem változtak meg; - kivételesen, ha az árubeszerzés, az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás természete vagy az ehhez kapcsolódó kockázatok nem teszik lehetővé az ellenszolgáltatás előzetes átfogó (mindenre kiterjedő) meghatározását; - építési beruházás esetében, ha az kizárólag kutatási, kísérleti vagy fejlesztési célból szükséges; ez az eset azonban nem alkalmazható, ha megalapozza a piacképességet, illetőleg a kutatásfejlesztés költségeit fedezi; - szolgáltatás megrendelése esetében, ha a szolgáltatás természete miatt a szerződéses feltételek meghatározása nem lehetséges olyan pontossággal, amely lehetővé tenné a nyílt vagy a meghívásos eljárásban a legkedvezőbb ajánlat kiválasztását, így különösen a szellemi szolgáltatások és a 3. melléklet 6. csoportjába tartozó pénzügyi szolgáltatások esetében - 124. § (2) bekezdés a)-d) pontok. Az ajánlatkérő hirdetmény közzététele nélkül induló (a továbbiakban: hirdetmény nélküli) tárgyalásos eljárást akkor alkalmazhat a 124. § (2) bekezdésének a) pontjában foglalt esetben, ha a tárgyalásra a nyílt, a meghívásos eljárás vagy a versenypárbeszéd - 88. § (1) bekezdésének a)-e) pontja alapján nem érintett - összes ajánlattevőjét meghívja. Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha - a nyílt vagy a meghívásos eljárás a 92. § a) pontja, illetve a meghívásos vagy hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás a 115. § a) pontja alapján eredménytelen volt, feltéve hogy a felhívásnak és a dokumentációnak a feltételei időközben lényegesen nem változtak meg, és minderről az ajánlatkérő köteles az Európai Bizottság kérésére - a Közbeszerzések Tanácsán keresztül - tájékoztatást adni; - a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezet vagy személy képes teljesíteni; - az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából. Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében, ha - a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt kiegészítő építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése szükséges az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás teljesítéséhez, feltéve hogy a kiegészítő építési beruházást, illetőleg szolgáltatást műszaki vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérőt érintő jelentős nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől, vagy ha a kiegészítő építési beruházás, illetőleg szolgáltatás elválasztható, de feltétlenül szükséges az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatásteljesítéshez, az ilyen kiegészítő építési beruházásra, illetőleg szolgáltatásra irányuló - a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött - szerződés, illetőleg szerződések becsült összértéke azonban nem haladhatja meg az eredeti építési beruházás, illetőleg szolgáltatás értékének felét; - olyan új építési beruházásra, illetőleg szolgáltatás megrendelésére kerül sor, amelyet a korábbi nyertes ajánlattevővel köt meg ugyanazon ajánlatkérő azonos vagy hasonló építési beruházás, illetőleg szolgáltatás teljesítésére, feltéve hogy az új építési beruházás, illetőleg szolgáltatás összhangban van azzal az alapprojekttel, amelyre a korábbi szerződést nyílt vagy meghívásos eljárásban megkötötték, és a korábbi eljárást megindító hirdetményben az ajánlatkérő jelezte, hogy tárgyalásos eljárást alkalmazhat, valamint a korábbi eljárásban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 1782
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Ajánlatok számának és az eljárás érvényességének összefüggései

Kérdés: Nemzeti értékhatár felét el nem érő "egyszerű" közbeszerzési eljárásban az első körben való érvényességhez három beérkezett ajánlat szükséges. (Bár a jogszabályi hivatkozások tételesen nem tartalmazzák, de az egyszerű eljárás hirdetménymintája alapján ebben az eljárásban is alkalmazható a részekre történő ajánlattétel lehetőségének megadása.) Ha lehetőséget adtunk részekre történő ajánlattételre, és a beérkezett ajánlatokból csak azok bontása után derülhet ki, hogy ki mely részre adott ajánlatot, előfordulhat olyan eset, hogy egyes részeket egy vagy két ajánlat érint. Kérdés, hogy az érvényességhez szükséges három beérkezett ajánlatot az egész eljárás szintjén vagy részszinten kell vizsgálni? Szintén ehhez kapcsolódó kérdés, hogy mi a teendő akkor, ha az ajánlattételi felhívás alapján olyan küldemény érkezik, amely minden jel szerint (címzés, megjelölés, hivatkozás stb.) ajánlatot tartalmaz, de csak a bontáskor derül ki, hogy csupán egy nemleges választ tartalmaz, miszerint nem kíván ajánlatot tenni. Mit lehet ilyenkor tenni, tudatában annak, hogy a bontás már megtörtént, de nincs három ajánlat?
Részlet a válaszból: […]ajánlatot tartalmaz, merhetünk nekikezdeni a bontásnak. Amennyiben darabra nem érkezett be a három ajánlat, ebben az esetben az ajánlatkérő az ajánlatok felbontása nélkül köteles újabb ajánlattételi felhívás küldésére. Ha nem gondoltunk erre korábban, és bontás után derül ki, hogy nincs elég ajánlat, gyakorlatilag újra kell indítanunk az eljárást, amely nem különbözik nagymértékben az előbb felvázolt lehetőségtől. Ebben az esetben nem válaszolhatja azt az ajánlattevő, hogy tartja magát előző ajánlatához, mindent újra be kell nyújtania, hiszen teljesen új eljárás indult. Mindezt megelőzendő, az ajánlaton kötelezzük a potenciális ajánlattevőt, hogy jelezze, ajánlatot ad, illetve[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. május 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 651
Kapcsolódó tárgyszavak: ,