Eljárás kizárólag értékhatáron kívül eső ajánlatok beérkezése esetén
Kérdés
Amennyiben egy "alacsonyabb értékhatárú" (például egyszerű vagy nemzeti értékhatár alá tartozó) eljárásra csak az értékhatáron kívül eső ajánlatok érkeznek, van-e mód arra, hogy a Kbt. előírásainak megfelelően tárgyaljunk, és ennek eredményeként csökkenjenek az árak a megfelelő értékhatár alá? Például nemzeti rezsimben, nyílt eljárásban csak a közösségi értékhatárt meghaladó ajánlatok érkeznek. A Kbt. lehetővé teszi, hogy a három legjobb ajánlattevővel (meghatározott feltételek teljesülése esetén) tárgyaljon az ajánlatkérő. Ez a lehetőség fennáll-e ebben az esetben is? Másképp kell-e viszonyulni ebből a szempontból egy nyílt eljáráshoz, mint egy eleve tárgyalásosként meghirdetett eljáráshoz, amelynél az ajánlati kötöttség csak a tárgyalások végén áll be? A fentiek analógiájára egy tárgyalásosként meghirdetett egyszerű eljárásnál mi a helyzet?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2005. június 20-án (29. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 689
[…] (amely) a tárgyalás, illetőleg az újabb ajánlattétel vagy az eredeti ajánlattétel alapján az ajánlatkérő részére az eredeti bírálati szempont szerinti legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette. Az eredetileg is lehetővé tett tárgyalás egyszerű eljárás esetén – az ajánlati kötöttség szempontjából – inkább a tárgyalásos eljáráshoz hasonlít, hiszen a Kbt. 300. §-ának (3) bekezdése értelmében az eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van, kivéve ha az eljárás tárgyalásos. Ebben az esetben a rendes tárgyalásos eljárás szabályai szerint az utolsó tárgyaláson áll be az ajánlati kötöttség. Azon egyszerű eljárás esetében, ahol az ajánlatkérő nem tette lehetővé a Kbt. 299. §-ának n) pontja szerint tárgyalás lefolytatását, ott nincs lehetőség a tárgyalásra való áttérésre, mivel erről a szabályozás nem szól a törvény negyedik részében, illetve a Kbt. 300. §-ának (6) bekezdése sem utal vissza a már említett 254. §-ra. [A kérdés szempontjából – mint arra a fentiekben már utaltunk – a Kbt. 254. §-ának ismerete elengedhetetlen, ezért célszerűnek tartjuk annak teljes körű ismertetését. E szerint az ajánlatkérő az ajánlatoknak a Kbt. 81. §-ának (4) bekezdése szerinti értékelését követően tárgyalást kezdeményezhet, ha – egyik ajánlattevő sem, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett – az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel – megfelelő ajánlatot, vagy – az 57. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti bírálati szempont – az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása – alapján történő értékelés alapján a legkedvezőbb érvényes ajánlat magasabb ellenszolgáltatást tartalmaz, mint a következő legkedvezőbb, legfeljebb két ajánlat. Ha az ajánlatkérő tárgyalást kezdeményez, az első három legkedvezőbb ajánlatot tevőt kell tárgyalásra felhívni. Ha az érvényes ajánlatot tevők száma ennél kevesebb, mindkét vagy az egyetlen érvényes ajánlatot tevőt kell tárgyalásra felhívni. A tárgyalásra való felhívást egyidejűleg, írásban kell megküldeni az érintett ajánlattevőknek. A felhívásban az ajánlatkérőnek meg kell adnia a tárgyalás kezdeményezésének indokát, a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait, valamint az első tárgyalás időpontját is. A felhívásban az ajánlatkérő újabb ajánlat – tárgyalás nélküli – adott határidőn belüli megtételére is felhívhatja az érintett ajánlattevőket. A tárgyalás (újabb ajánlattétel) kezdeményezéséről – a felhívás […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2005. június 20-án (29. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 689
[…] (amely) a tárgyalás, illetőleg az újabb ajánlattétel vagy az eredeti ajánlattétel alapján az ajánlatkérő részére az eredeti bírálati szempont szerinti legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette. Az eredetileg is lehetővé tett tárgyalás egyszerű eljárás esetén – az ajánlati kötöttség szempontjából – inkább a tárgyalásos eljáráshoz hasonlít, hiszen a Kbt. 300. §-ának (3) bekezdése értelmében az eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van, kivéve ha az eljárás tárgyalásos. Ebben az esetben a rendes tárgyalásos eljárás szabályai szerint az utolsó tárgyaláson áll be az ajánlati kötöttség. Azon egyszerű eljárás esetében, ahol az ajánlatkérő nem tette lehetővé a Kbt. 299. §-ának n) pontja szerint tárgyalás lefolytatását, ott nincs lehetőség a tárgyalásra való áttérésre, mivel erről a szabályozás nem szól a törvény negyedik részében, illetve a Kbt. 300. §-ának (6) bekezdése sem utal vissza a már említett 254. §-ra. [A kérdés szempontjából – mint arra a fentiekben már utaltunk – a Kbt. 254. §-ának ismerete elengedhetetlen, ezért célszerűnek tartjuk annak teljes körű ismertetését. E szerint az ajánlatkérő az ajánlatoknak a Kbt. 81. §-ának (4) bekezdése szerinti értékelését követően tárgyalást kezdeményezhet, ha – egyik ajánlattevő sem, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett – az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel – megfelelő ajánlatot, vagy – az 57. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti bírálati szempont – az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása – alapján történő értékelés alapján a legkedvezőbb érvényes ajánlat magasabb ellenszolgáltatást tartalmaz, mint a következő legkedvezőbb, legfeljebb két ajánlat. Ha az ajánlatkérő tárgyalást kezdeményez, az első három legkedvezőbb ajánlatot tevőt kell tárgyalásra felhívni. Ha az érvényes ajánlatot tevők száma ennél kevesebb, mindkét vagy az egyetlen érvényes ajánlatot tevőt kell tárgyalásra felhívni. A tárgyalásra való felhívást egyidejűleg, írásban kell megküldeni az érintett ajánlattevőknek. A felhívásban az ajánlatkérőnek meg kell adnia a tárgyalás kezdeményezésének indokát, a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait, valamint az első tárgyalás időpontját is. A felhívásban az ajánlatkérő újabb ajánlat – tárgyalás nélküli – adott határidőn belüli megtételére is felhívhatja az érintett ajánlattevőket. A tárgyalás (újabb ajánlattétel) kezdeményezéséről – a felhívás […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
