Egyszerű eljárás megismételhetősége
Kérdés
Önkormányzatunk – a térség többi településéhez hasonlóan – szerény anyagiakkal gazdálkodik. Kicsik a települések, kicsik a volumenek, ennek megfelelően kicsik az értékhatárok, gyakori az egyszerű közbeszerzési eljárás, ami gyakran nem is olyan egyszerű. Esetünk: egyszerű közbeszerzési eljárás a Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja alapján. Határidőre beérkezik négy darab ajánlat. A bontásnál kiderül, hogy a négyből csak kettő tartalmaz ajánlatot, kettő csak néhány soros, a feladathoz nem igazodó, a követelmények töredékére választ nem adó egylapos iromány. Maradt kettő, ami ajánlatnak tekinthető. A szomszéd községben az eset hasonló. Három boríték, egyben ajánlat helyett lemondó nyilatkozat és az eredeti ajánlati felhívás lapul. Maradt kettő, ami ajánlatnak tekinthető. Kérdésünk az, hogy helyesen jártak-e el az önkormányzatok, amikor a törvény kreatív értelmezésével és a 300. § szellemében megismételték az eljárást, mert nem volt meg a legalább három ajánlat, annak ellenére, hogy azokat felbontották, mert kívülről semmi sem utalt azok belső tartalmának értéktelenségére?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2005. augusztus 1-jén (31. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 734
[…] után nyújtották be; – az ajánlattevő a biztosítékot nem, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre; – az ajánlattevő, illetőleg alvállalkozója nem felel meg az összeférhetetlenségi követelményeknek [Kbt. 10. §-ának (3) és (5) bekezdése]; – az ajánlattevőt, illetőleg alvállalkozóját az eljárásból kizárták; – az ajánlattevő, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladóan igénybe vett alvállalkozója nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek; – egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek; – kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz [Kbt. 86. §-ának (3) bekezdése], illetve – lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékű, illetőleg kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz [Kbt. 87. §-ának (3) bekezdése]. Az (5) bekezdés mentesíti az ajánlatkérőt az ajánlatnak a bírálati szempont szerinti értékelése alól érvénytelen ajánlat esetén. Az eljárás eredménytelenségéről a Kbt. 92. §-ának a)-g) pontjai rendelkeznek. E szerint eredménytelen az eljárás, ha – nem nyújtottak be ajánlatot; – kizárólag érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be; – egyik ajánlattevő sem, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett – az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel – megfelelő ajánlatot; – az ajánlatkérő az eljárást a szerződés megkötésére, illetőleg teljesítésére képtelenné válása miatt (Kbt. 82. §-a) eredménytelenné nyilvánítja; – valamelyik ajánlattevőnek az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekménye miatt az ajánlatkérő az eljárás érvénytelenítéséről dönt; – a békéltetési eljárás alapján az ajánlatkérő az eljárás érvénytelenítéséről dönt, valamint – a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő valamely döntését, […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2005. augusztus 1-jén (31. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 734
[…] után nyújtották be; – az ajánlattevő a biztosítékot nem, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre; – az ajánlattevő, illetőleg alvállalkozója nem felel meg az összeférhetetlenségi követelményeknek [Kbt. 10. §-ának (3) és (5) bekezdése]; – az ajánlattevőt, illetőleg alvállalkozóját az eljárásból kizárták; – az ajánlattevő, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladóan igénybe vett alvállalkozója nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek; – egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek; – kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz [Kbt. 86. §-ának (3) bekezdése], illetve – lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékű, illetőleg kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz [Kbt. 87. §-ának (3) bekezdése]. Az (5) bekezdés mentesíti az ajánlatkérőt az ajánlatnak a bírálati szempont szerinti értékelése alól érvénytelen ajánlat esetén. Az eljárás eredménytelenségéről a Kbt. 92. §-ának a)-g) pontjai rendelkeznek. E szerint eredménytelen az eljárás, ha – nem nyújtottak be ajánlatot; – kizárólag érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be; – egyik ajánlattevő sem, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett – az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel – megfelelő ajánlatot; – az ajánlatkérő az eljárást a szerződés megkötésére, illetőleg teljesítésére képtelenné válása miatt (Kbt. 82. §-a) eredménytelenné nyilvánítja; – valamelyik ajánlattevőnek az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekménye miatt az ajánlatkérő az eljárás érvénytelenítéséről dönt; – a békéltetési eljárás alapján az ajánlatkérő az eljárás érvénytelenítéséről dönt, valamint – a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő valamely döntését, […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
