Ajánlattevők értesítése irreálisan alacsony ár alkalmazásakor
Kérdés
Írásbeli indoklás kérésekor – irreálisan alacsony ár megadása esetén – az ajánlattevők értesítése csak arról szól, hogy valamelyik tárgykörben a meghatározott ajánlattevőt megkereste az ajánlatkérő, vagy teljes körű tájékoztatást is meg kell adni minden ajánlattevőnek? Amennyiben irreális vállalásról indoklást kér az ajánlatkérő, és az indoklásból kiderül, hogy nem tudja fenntartani az ajánlattevő ajánlatát (például elírás miatt), lesz-e lehetőség az indoklás elfogadása mellett érvénytelenné nyilvánítani az adott ajánlatot? (Jelenleg az indoklás el nem fogadhatóságára van szabályozás.)
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2005. október 24-én (35. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 811
[…] teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire vagy az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás eredetiségére vonatkozik. Az ajánlatkérőnek a (3) bekezdés alapján lehetősége van arra, hogy érvénytelennek nyilvánítsa az ajánlatot abban az esetben, ha nem tartja elfogadhatónak az indokolást. Lényeges, hogy amennyiben az ajánlatok bírálati szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, az ajánlatkérő az előző bekezdés szerinti érvénytelen ajánlatokról köteles tájékoztatni – a Közbeszerzések Tanácsán keresztül – az Európai Bizottságot. Előfordulhat az is, hogy az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz. Ilyenkor az ajánlatkérő – a Kbt. 87. §-ának (1) bekezdése szerint – az érintett ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. Az ajánlatkérőnek erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesítenie kell. Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek valós helyzetéről, teljesíthetőségéről. Az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak az indokolást. Az ajánlatkérő az előzőek szerinti érvénytelen ajánlatokról köteles tájékoztatni a Közbeszerzések Tanácsát [Kbt. 87. §-ának (2)–(4) bekezdései]. A Kbt. 88. § (1) bekezdésének a)-h) pontjai rendelkeznek az ajánlat érvénytelenségének eseteiről. E szerint az ajánlat érvénytelen, ha – azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be; – az ajánlattevő a biztosítékot nem, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre; – az ajánlattevő, illetőleg alvállalkozója nem felel meg az összeférhetetlenségi követelményeknek [Kbt. 10. §-ának (3), (5) bekezdése]; – az ajánlattevőt, illetőleg alvállalkozóját az eljárásból kizárták; – az ajánlattevő, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladóan igénybe vett alvállalkozója nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek; – egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2005. október 24-én (35. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 811
[…] teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire vagy az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás eredetiségére vonatkozik. Az ajánlatkérőnek a (3) bekezdés alapján lehetősége van arra, hogy érvénytelennek nyilvánítsa az ajánlatot abban az esetben, ha nem tartja elfogadhatónak az indokolást. Lényeges, hogy amennyiben az ajánlatok bírálati szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, az ajánlatkérő az előző bekezdés szerinti érvénytelen ajánlatokról köteles tájékoztatni – a Közbeszerzések Tanácsán keresztül – az Európai Bizottságot. Előfordulhat az is, hogy az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz. Ilyenkor az ajánlatkérő – a Kbt. 87. §-ának (1) bekezdése szerint – az érintett ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. Az ajánlatkérőnek erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesítenie kell. Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek valós helyzetéről, teljesíthetőségéről. Az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak az indokolást. Az ajánlatkérő az előzőek szerinti érvénytelen ajánlatokról köteles tájékoztatni a Közbeszerzések Tanácsát [Kbt. 87. §-ának (2)–(4) bekezdései]. A Kbt. 88. § (1) bekezdésének a)-h) pontjai rendelkeznek az ajánlat érvénytelenségének eseteiről. E szerint az ajánlat érvénytelen, ha – azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be; – az ajánlattevő a biztosítékot nem, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre; – az ajánlattevő, illetőleg alvállalkozója nem felel meg az összeférhetetlenségi követelményeknek [Kbt. 10. §-ának (3), (5) bekezdése]; – az ajánlattevőt, illetőleg alvállalkozóját az eljárásból kizárták; – az ajánlattevő, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladóan igénybe vett alvállalkozója nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek; – egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
