Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2006. március 20-án (42. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 939

[…] szervezetben, amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére – a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik) a tagsági jogot megtestesítő üzletrész, illetve részvény több, a Kbt. 22. §-ának (1) bekezdése szerint ajánlatkérőnek minősülő szervezet közös tulajdonában van; ebben az esetben jogaikat közös képviselőjük útján gyakorolják. Miután a törvény nem korlátozza, hogy az egyes tagok milyen módon köthetnek szerződést az "in house" beszerzési helyzet fennállása esetén (mint például a 100 százalékban állami tulajdon esetében), így az egyes tagok közvetlenül köthetnek szerződést, hiszen a közös képviselő útján gyakorolt jog nem jelenti azt, hogy csak egy képviselővel köthetne szerződést a tulajdonolt cég. Ennek jelentése, hogy közvetlen irányító jogaikat gyakorolják egy képviselő útján. A kérdéshez kapcsolódóan kiemeljük, hogy a vonatkozó törvényi indokolás a következőképpen fogalmaz: A közbeszerzési törvény 2/A §-ának (2) bekezdése alapján mód nyílik arra, hogy több önkormányzat úgy gondoskodjon a feladatkörükbe tartozó közszolgáltatások egyszemélyes társaság útján történő ellátásáról, hogy az egyszemélyes társaság az érintett önkormányzatok közös tulajdonában lenne. Ez egyrészt azt jelentené, hogy a társaság – a Gt.-nek a 22. § (5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – az egyedüli tag közvetlen és teljes körű irányítása alatt végzi az alapító okiratban előírt feladatait. Ez nélkülözhetetlen annak az Európai Bíróság által meghatározott követelménynek a teljesítése szempontjából, hogy a gazdálkodó szervezet működése, irányítása legyen olyan, mintha a társaság az alapító szervezeti egysége volna. Másfelől viszont az egyedüli tag (részvényes) társasági jogi kategóriája nem zárja ki azt, hogy az egyszemélyes társaság "egy darab" üzletrészének vagy részvényének több tulajdonosa legyen. A Gt. 133. §-ának (3) bekezdése szerint: "Egy üzletrésznek több tulajdonosa is lehet. Ezek a személyek a társasággal szemben egy tagnak számítanak; jogaikat – ideértve a társasági szerződés megkötését is – csak közös képviselőjük útján gyakorolhatják, és a tagot terhelő kötelezettségekért egyetemlegesen felelnek." A részvénytársaság vonatkozásában a Gt. 220. §-ának (2) bekezdése mondja ki, hogy "a részvénynek több tulajdonosa is lehet, akik a részvénytársasággal szemben egy részvényesnek […]