Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2006. május 2-án (44. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 984

[…] származású árut ajánl, amely számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani [Kbt. 1. §-ának (3) bekezdése]. (Az áru származásának megállapítására a külön jogszabályban, illetőleg a Közösségi Vámkódexről szóló tanácsi rendeletben meghatározott származási szabályokat kell alkalmazni.) Lényeges, hogy ha az ajánlat érvénytelen, akkor az ajánlatkérőnek nem kell a bírálati szempont szerint az ajánlatot értékelnie. Ez a szakasz tehát – mint látható – nem az eljárás eredménytelenségéről szól, hanem egy adott ajánlattal kapcsolatban felmerülő érvénytelenségi, kizárási okokról. Az idézett f) pont így szól: egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Gondolhatunk például arra, hogy az eljárás második szakaszában két részvételre jelentkező közös ajánlatot ad be. Ezt a Kbt. nem engedi, hiszen 123. §-ának (5) bekezdése ezt egyértelműen kimondja. Ebben az esetben tehát lehetőség van a beadott ajánlatot érvénytelennek nyilvánítani, de magát az eljárást – amennyiben van más érvényes ajánlat – nem szükséges eredménytelennek nyilvánítani. [Figyelemmel arra, hogy az összeférhetetlenség szabályai a Kbt. módosítása során jelentős mértékben változtak, szükségesnek tartjuk azok ismertetését a kérdés kapcsán. A Kbt. 10. §-ának rendelkezése szerint a közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg az eljárásba nem vonható be a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezet (azaz az érdekelt gazdálkodó szervezet), illetőleg az olyan személy vagy szervezet, aki, illetőleg amely – az érdekelt gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll; – az érdekelt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja; – az érdekelt gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik; valamint – az előző bekezdésekben meghatározott személy hozzátartozója. Nem kell alkalmazni az előzőekben ismertetetteket, ha az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt érdekelt gazdálkodó szervezet, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt személlyel vagy szervezettel az előző bekezdés pontjai szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként. Ha az ajánlatkérő nevében valamely személy tulajdonosi jogokat gyakorol érdekelt gazdálkodó szervezetben, az ajánlatkérő nevében e személy vagy hozzátartozója nem járhat el a közbeszerzési eljárás előkészítésében vagy az eljárás más szakaszában, kivéve, ha az érdekelt gazdálkodó szervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként. Ezt a szabályt kell megfelelően alkalmazni az ajánlatkérő vezető tisztségviselője, vagy felügyelőbizottságának tagja, vagy hozzátartozója tekintetében, ha az érdekelt gazdálkodó szervezetben az ajánlatkérő rendelkezik tulajdoni részesedéssel. Nem kell alkalmazni a Kbt. 10. §-ának rendelkezéseit akkor, ha az ajánlatkérő nevében az érdekelt gazdálkodó szervezetben a tulajdonosi jogok gyakorlására és a közbeszerzési eljárást lezáró döntés meghozatalára törvény, vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott önkormányzati rendelet alapján az ajánlatkérő ugyanazon testülete jogosult, vagy olyan testületei, amelynek tagjai részben azonosak, és a közbeszerzési eljárással kapcsolatos - az eljárást lezáró döntés meghozatalán kívüli – tevékenységekben nem vett részt olyan […]