Közbeszerzési biztosok összeférhetetlensége a Ket.-ben


A közbeszerzési törvény meghatározza, hogy melyek azok az esetek, amelyekben a közbeszerzési biztossal szemben egy adott eljárásban kizáró okok állnak fenn. Emellett a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény is tartalmaz kizáró okokat. Melyek ezek?


Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2006. november 27-én (54. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1186

[…] közbeszerzési ügyben nem járhat el az a közbeszerzési biztos sem, akinek hozzátartozója – az ügyfélszervezettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági viszonyban áll, illetőleg annak vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja; – az ügyfélszervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik; – olyan szervezettel áll munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági viszonyban, illetőleg annak vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja, vagy abban tulajdoni részesedéssel rendelkezik, amely az ügyfélszervezettel rendszeres üzleti kapcsolatban áll; – olyan szervezettel áll közszolgálati jogviszonyban, amely az ügyfélszervezet felügyelő vagy alárendelt szervezete, illetőleg amely az ügyfélszervezet részére támogatást, illetőleg kizárólagos jogot biztosított. A Ket. fentiekben hivatkozott rendelkezései szerint az ügyintéző és az adott ügyben kiadmányozási jogkörrel rendelkező vezető a saját és hozzátartozója ügyének elintézésében nem vehet részt, továbbá nem vehet részt az eljárásban ügyintézőként az sem, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése. A Kbt. 321. §-a a fentiek vonatkozásában tartalmaz a közbeszerzési eljárások tisztaságát védő garanciális szabályt, amikor kimondja, hogy a közbeszerzési biztos a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének haladéktalanul, de legkésőbb az ok felmerülésétől számított három napon belül köteles bejelenteni, ha vele szemben a törvény 320. §-ában vagy a Ket. 42. §-ának (1), illetőleg (3) bekezdésében meghatározott kizárási ok áll fenn. A bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik. A kizárás kérdésében a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke dönt, szükség esetén kijelöli az eljáró tanács új tagját, továbbá dönt arról, hogy meg kell-e ismételni azokat az eljárási cselekményeket, amelyekben a kizárt közbeszerzési biztos járt el. Amennyiben a közbeszerzési biztos a kizárási okot maga jelentette be, úgy a bejelentés […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.