Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2007. április 2-án (60. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1287

[…] keretmegállapodás hatályát; – az ellenszolgáltatás és a központosított közbeszerzési díj mértékét, számításának és megfizetésének módját; – a szerződésszegésért való felelősség szabályait; – a Kbt. 136/B. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerinti esetben a keretmegállapodásos eljárás második részének – a Kbt. 136/D. § (3) bekezdése alapján meghatározott – bírálati szempontjait; – az intézményeknek és a szállítóknak a keretmegállapodással és annak teljesítésével kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségére vonatkozó, valamint az ennek végrehajtási módját szabályozó rendelkezéseket, továbbá – annak rögzítését, hogy az intézmény előleget nem adhat. Keretmegállapodás legfeljebb 4 évre köthető. A keretmegállapodásos eljárás második szakaszát keretszerződés vagy egyedi szerződés zárja le. Az összesített intézményi igények alapján kerül sor tehát keretszerződés megkötésére, amely lehetséges nyílt, meghívásos, tárgyalásos eljárás vagy versenypárbeszéd alkalmazásával, illetve létrejöhet a keretmegállapodás alapján abban az esetben, ha azt a KSZF a keretmegállapodásos eljárás I. részét követően a keretmegállapodásos partnereket megversenyeztetve, az eljárás második részének lebonyolítását követően a nyertes kiválasztása után köti meg a nyertessel. Azaz, a keretmegállapodás keretszáma a Kbt. szerint kell, hogy minimum három legyen – 136/A. § (3) bekezdés –, de amennyiben az intézményi igények specifikusak, például kompatibilitási okok indokolják, nem keretmegállapodásos eljárást kell lebonyolítani, azaz nem több keretmegállapodás, hanem egyetlen keretszerződés köthető a nyertessel. A keretmegállapodásos eljárás részletes szabályait a hivatkozott kormányrendelet az alábbiak szerint szabályozza. A keretmegállapodásos eljárás második részét lebonyolíthatja – a központi beszerző szervezet, vagy – önállóan az igényt bejelentő intézmény. A 27/B. § a) pontja – a fenti első bekezdés – esetén a központi beszerző szervezet az intézmények összesített, konkrét igénye alapján, a Kbt. szabályaival összhangban, a Kbt. 136/B. §-ának (2) vagy (3) bekezdésében meghatározott eljárással bonyolítja le a keretmegállapodásos eljárás második részét, amelynek eredményeképpen keretszerződést köt. Az intézmények beszerzési igényeiket a második rész lezárásaként megkötött keretszerződés terhére kibocsátott megrendeléssel elégíthetik ki. A keretszerződés tartalmi elemeit a 24. § (2) bekezdésének b) pontja tartalmazza. [A Kbt. 136/B. §-ának (2) és (3) bekezdése szerint az ajánlatkérő az egy ajánlattevővel a 136/A. §-nak megfelelően megkötött keretmegállapodás alapján az adott közbeszerzés(ek) megvalósítása érdekében - írásbeli konzultációt követően – köt szerződést a keretmegállapodásban részes ajánlattevővel. Az ajánlatkérő a több ajánlattevővel a 136/A. §-nak megfelelően megkötött keretmegállapodás alapján az adott közbeszerzés(ek) megvalósítása érdekében a keretmegállapodásban meghatározott feltételek alkalmazásával a verseny újbóli megnyitása nélkül – írásbeli konzultációt követően – köthet szerződés(eke)t az első részben alkalmazott bírálati szempont alapján, a közbeszerzés meghatározott része vonatkozásában az első helyen rangsorolt, illetőleg amennyiben az első helyen rangsorolt ajánlattevő nem képes a szerződés teljesítésére, az eljárás első része eredményének kihirdetésekor a soron következő legkedvezőbb ajánlatot tevővel, feltéve, hogy a keretmegállapodás az adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés valamennyi feltételét tartalmazza. Közvetlen írásbeli ajánlattételi felhívást küld a keretmegállapodásban részes ajánlattevőknek, amennyiben a keretmegállapodás nem tartalmazza az adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés valamennyi feltételét.] A keretmegállapodásos eljárás 27/B. § b) pontja – fenti második bekezdés – szerinti második részében az intézmény egyedi közbeszerzési eljárását a Kbt. 7/A. címe szerinti rendelkezéseknek megfelelően, a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel bonyolíthatja le. Ha a közbeszerzést az Európai Unió költségvetéséből, illetve a közbeszerzési törvény 27. §-ában meghatározott forrásból is támogatják, akkor az intézmény köteles a közbeszerzési eljárást megindító felhívásban megjelölni a projektre vagy programra vonatkozó adatokat. A központi beszerző szervezet a keretmegállapodások hatálya alatt a keretmegállapodásos eljárás második részében indított eljárások eredményéről, illetve eredménytelenségéről, az ilyen módon megkötött szerződések teljesítéséről, illetve módosításáról szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményt az Európai Unió Hivatalos Kiadványai Hivatala, illetve a Közbeszerzések Tanácsa útján minden év január 31-éig és az egyes keretmegállapodások hatályának lejártát követő 30 napon belül küldi meg. Az intézmény az adott közbeszerzések megvalósítása érdekében, a Kbt. 136/B. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint lefolytatott eljárásban több ajánlattevővel kötött keretmegállapodás alapján jogosult az első részben alkalmazott bírálati szemponttól eltérő bírálati szempontot, részszempontot, súlyszámot, pontszámot, módszert alkalmazni az írásbeli ajánlattételi felhívásban, amennyiben az eltérés lehetőségét és az eltérő bírálati szempontot, részszempontot, súlyszámot, pontszámot, módszert a keretmegállapodásos eljárás első részében az eljárást megindító felhívás vagy a dokumentáció, és ennek alapján a megkötött keretmegállapodás tartalmazza. Nem kell megküldenie közzétételre az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről, a szerződések teljesítéséről, illetve […]