Közbeszerzés elmulasztásának szankciója
Kérdés
Egy klasszikus ajánlatkérőnél (központi költségvetési szerv) létszámleépítés volt, ami az adatelemzőket, kutatókat is érintette. A sürgető határidős feladatok miatt várni nem lehetett, ezért szerződés alapján egy külső céget is bevontak a feladatok megoldásába. A feltételek kb. az alábbiak voltak: megbízás minden negyedévben 4 millió forintig, de mindig a konkrét munkához igazodóan, konkrétan számla alapján. Az intézmény vezetőjét felmentették, s az egyik fő indok az volt, hogy pályáztatás nélkül kötött szerződést. Ha a havi szerződéses keretösszeget a szerződés végéig, azaz 2004 decemberéig felszorozzuk, akkor ez csekély mértékben túllépte az értékhatárt, de a várható feladatátcsoportosítás és a konkrét számlás elszámolás miatt valószínűsíthető volt, hogy a tényleges kifizetések a közbeszerzési értékhatár alatt maradnak, továbbá a nagyon közeli jelentéstételi kötelezettséghez kapcsolódó feladatok miatt még az egyszerű eljárás sem fért volna bele a rendelkezésre álló időbe. Tényleges túllépésre nem került sor, mert négy hónappal a megállapodás megkötése után, közös megegyezéssel felbontották a szerződést, de ezt már nem a felmentett vezető eszközölte. A közbeszerzés elmulasztását hasonló körülmények között (leépítések, átszervezések, teljesítési kényszer, bizonytalanságok, az értékhatár csekély túllépése) hogyan szokták szankcionálni? Van-e esetleg erre precedens? Tudnak-e esetleg olyanról, hogy ilyesmi felmentési indokként szerepelt, vagy felmentéshez vezetett?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2007. május 14-én (62. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1321
[…] legalább olyan gyors, mint az egyszerű eljárás, amire a kérdező gondolt felvetésében, de igen kockázatos, hiszen a Döntőbizottságnak az ajánlatkérő köteles bejelenteni a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indítását, s elképzelhető, hogy hivatalból jogorvoslat indul az ajánlatkérő ellen, még akkor is, ha adott esetben jogszerű az eljárás alkalmazása. Fontos tehát, hogy az ajánlatkérő meg tudja adni eljárásválasztása okát. A fentieken túl utalunk arra, hogy a Kbt. megkerülésével kapcsolatban nagyon sok jogorvoslati eljárás zajlik, amelynek során elvben elképzelhető a személyre szabott bírság, de erre nagyon kevés példát látunk. Azaz a jogorvoslatban, illetve a jogorvoslati eljárás eredményeként kevésbé jelenik meg a személyes felelősségre vonás, bár lenne rá lehetőség. Ez a felmentés esetében is egyértelműbb helyzetet teremtene. A felmentési indokként történő alkalmazást nagyon finoman kezelik az ajánlatkérők, hiszen egy következmények nélküli, gyakorlatilag eltitkolt Kbt.-elkerülést követően mindezt egy felmentésben, majd esetleg munkaügyi bíróság előtt is egyértelművé tenni, nem szerencsés. Ugyanakkor, ha ez utólag derült ki, és az ajánlatkérő bizonyítani tudja, hogy körültekintően járt el, és hasonló gyakorlat már nem fordulhat elő, bizonyára bátrabban alkalmazza ezt a megoldást. Ebben a tekintetben ez már nem Kbt., hanem belső intézményi szabályozási kérdés. Összességében tehát a Kbt. megkerülése egyértelmű, de attól nem kell már tartani, hogy esetlegesen egy felmentés esetén jogorvoslati eljárás indul az ajánlatkérő ellen, mivel a törvénysértés óta eltelt már három év. Az előző bekezdésben elmondottakat alátámasztva: a Kbt. 327. § (1) bekezdésének a)-h) pontjai szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását a következő szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörük ellátása során a közbeszerzési törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás jut tudomásukra: – a Közbeszerzések Tanácsának tagja, elnöke; – az Állami Számvevőszék; – a kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv; – a közigazgatási hivatal; – a kincstár; – az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, valamint az adatvédelmi biztos; – a közbeszerzéshez támogatást nyújtó, illetve a támogatás felhasználásában jogszabály alapján közreműködő szervezet; valamint – a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet. A (2) bekezdés alapján az eljárás kezdeményezésére nyitva álló határidőre a törvény 323. §-ának (2)–(3) bekezdésében foglaltak alkalmazandóak azzal az eltéréssel, hogy az (1) bekezdés b), c), e) és g) pontjában meghatározott […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2007. május 14-én (62. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1321
[…] legalább olyan gyors, mint az egyszerű eljárás, amire a kérdező gondolt felvetésében, de igen kockázatos, hiszen a Döntőbizottságnak az ajánlatkérő köteles bejelenteni a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indítását, s elképzelhető, hogy hivatalból jogorvoslat indul az ajánlatkérő ellen, még akkor is, ha adott esetben jogszerű az eljárás alkalmazása. Fontos tehát, hogy az ajánlatkérő meg tudja adni eljárásválasztása okát. A fentieken túl utalunk arra, hogy a Kbt. megkerülésével kapcsolatban nagyon sok jogorvoslati eljárás zajlik, amelynek során elvben elképzelhető a személyre szabott bírság, de erre nagyon kevés példát látunk. Azaz a jogorvoslatban, illetve a jogorvoslati eljárás eredményeként kevésbé jelenik meg a személyes felelősségre vonás, bár lenne rá lehetőség. Ez a felmentés esetében is egyértelműbb helyzetet teremtene. A felmentési indokként történő alkalmazást nagyon finoman kezelik az ajánlatkérők, hiszen egy következmények nélküli, gyakorlatilag eltitkolt Kbt.-elkerülést követően mindezt egy felmentésben, majd esetleg munkaügyi bíróság előtt is egyértelművé tenni, nem szerencsés. Ugyanakkor, ha ez utólag derült ki, és az ajánlatkérő bizonyítani tudja, hogy körültekintően járt el, és hasonló gyakorlat már nem fordulhat elő, bizonyára bátrabban alkalmazza ezt a megoldást. Ebben a tekintetben ez már nem Kbt., hanem belső intézményi szabályozási kérdés. Összességében tehát a Kbt. megkerülése egyértelmű, de attól nem kell már tartani, hogy esetlegesen egy felmentés esetén jogorvoslati eljárás indul az ajánlatkérő ellen, mivel a törvénysértés óta eltelt már három év. Az előző bekezdésben elmondottakat alátámasztva: a Kbt. 327. § (1) bekezdésének a)-h) pontjai szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását a következő szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörük ellátása során a közbeszerzési törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás jut tudomásukra: – a Közbeszerzések Tanácsának tagja, elnöke; – az Állami Számvevőszék; – a kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv; – a közigazgatási hivatal; – a kincstár; – az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, valamint az adatvédelmi biztos; – a közbeszerzéshez támogatást nyújtó, illetve a támogatás felhasználásában jogszabály alapján közreműködő szervezet; valamint – a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet. A (2) bekezdés alapján az eljárás kezdeményezésére nyitva álló határidőre a törvény 323. §-ának (2)–(3) bekezdésében foglaltak alkalmazandóak azzal az eltéréssel, hogy az (1) bekezdés b), c), e) és g) pontjában meghatározott […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
