Bonyolító cég költségének forrásai
Kérdés
Az ajánlatkérő nem tudja megfizetni a közbeszerzési eljárásait lebonyolító céget. Olyan alternatív megoldásban gondolkodik, hogy például a pályázaton ajánlattevőként indulóktól vagy legalább a nyertestől a bonyolító valamiféle díjazást kapjon, mármint a dokumentáció ellenértékén kívül. A központosított közbeszerzés adta az ötletet, ahol az ajánlattevő fizeti a közbeszerzési díjat. Akár úgy is lehetne, hogy a nyertes egy fix összeget köteles megfizetni a pályázatot lebonyolító cégnek, de arról is szó lehet, hogy egy százalékos arány kerülne meghatározásra, amely szerint a végső ár 0,5 százalékát fizetné meg a nyertes a lebonyolítónak. Van-e erre törvényes lehetőség?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2007. július 16-án (65. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1382
[…] szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához. Azokat a jogkövetkezményeket, amelyeket a törvény a 11. § (1) bekezdésében meghatározott – és a fentiekben ismertetett – tilalom megszegéséhez fűz, együttesen kell alkalmazni a Polgári Törvénykönyvben a jogszabályba ütköző szerződésre előírt jogkövetkezményekkel. A Tp-tv. 21. §-a kimondja, hogy tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni, így különösen az üzleti kapcsolatokban – ideértve az általános szerződési feltételek alkalmazásának esetét is – tisztességtelenül vételi vagy eladási árakat megállapítani, vagy más módon indokolatlan előnyt kikötni, vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni. Közvetlen tiltó rendelkezést ugyan nem tudunk felmutatni, de ha már a közbeszerzési díj is megemlítésre kerül a kérdésben, nem szabad elfelejtenünk, hogy a központosított közbeszerzésben a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF) által szedhető díjat kormányrendelet mondja ki. Ezt a vonatkozó, 168/2004. Korm. rendelet előírása alapján azonban valójában nem az ajánlattevő fizeti, hanem – jogilag – amit az ajánlatkérő fizet, abból utalja tovább ajánlattevő a KSZF részére. A dokumentáció ellenértékének megfizetése a bonyolító részére nem ütközik akadályba, ebben az esetben azonban az esetlegesen kevéssé fogyó dokumentációval kapcsolatos alacsony bevétel kockázatát az ajánlattevő állja. Ebben a helyzetben sincs ugyanakkor arra lehetőség, hogy az ajánlatkérő aránytalanul magas díjat állapítson meg a dokumentációra, tekintettel arra, hogy az ellenérték meghatározása során csak a dokumentáció fizikai létrehozásával kapcsolatos költségek vehetők figyelembe. Hozzá kell tenni, hogy ennek a szabálynak a hazai gyakorlatban sok esetben nem tesznek, vagy nem megfelelő mértékben teszek eleget az ajánlattevők. {Figyelemmel arra, hogy válaszunkban utaltunk a Ptk. szerinti, jogszabályba ütköző szerződésekre, illetve azok jogkövetkezményeire, a teljesség kedvéért szükségesnek tartjuk a jogszabályhoz fűződő kommentár vonatkozó részének összefoglaló ismertetését a következők szerint: – a törvény kötelező érvényesülést kívánó szabályával ellentétes szerződés akkor érvénytelen, ha ennek jogkövetkezményeként a semmisséget maga a jogszabály kimondja. Így semmis például a jogképességet, cselekvőképességet, a személyhez fűződő jogokat korlátozó – Ptk. 8. § (3) bekezdés, 11. § (3) bekezdés, 75. § (3) bekezdés –, az elidegenítési és terhelési tilalomba ütköző, a tulajdonos rendelkezési jogát korlátozó vagy kizáró jogszabállyal ellentétes, az uzsorás és a színlelt – Ptk. 202. §, 207. § (5) bekezdés – szerződés; – semmis az a szerződés, amelyet a felek a jogszabály […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2007. július 16-án (65. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1382
[…] szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához. Azokat a jogkövetkezményeket, amelyeket a törvény a 11. § (1) bekezdésében meghatározott – és a fentiekben ismertetett – tilalom megszegéséhez fűz, együttesen kell alkalmazni a Polgári Törvénykönyvben a jogszabályba ütköző szerződésre előírt jogkövetkezményekkel. A Tp-tv. 21. §-a kimondja, hogy tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni, így különösen az üzleti kapcsolatokban – ideértve az általános szerződési feltételek alkalmazásának esetét is – tisztességtelenül vételi vagy eladási árakat megállapítani, vagy más módon indokolatlan előnyt kikötni, vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni. Közvetlen tiltó rendelkezést ugyan nem tudunk felmutatni, de ha már a közbeszerzési díj is megemlítésre kerül a kérdésben, nem szabad elfelejtenünk, hogy a központosított közbeszerzésben a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF) által szedhető díjat kormányrendelet mondja ki. Ezt a vonatkozó, 168/2004. Korm. rendelet előírása alapján azonban valójában nem az ajánlattevő fizeti, hanem – jogilag – amit az ajánlatkérő fizet, abból utalja tovább ajánlattevő a KSZF részére. A dokumentáció ellenértékének megfizetése a bonyolító részére nem ütközik akadályba, ebben az esetben azonban az esetlegesen kevéssé fogyó dokumentációval kapcsolatos alacsony bevétel kockázatát az ajánlattevő állja. Ebben a helyzetben sincs ugyanakkor arra lehetőség, hogy az ajánlatkérő aránytalanul magas díjat állapítson meg a dokumentációra, tekintettel arra, hogy az ellenérték meghatározása során csak a dokumentáció fizikai létrehozásával kapcsolatos költségek vehetők figyelembe. Hozzá kell tenni, hogy ennek a szabálynak a hazai gyakorlatban sok esetben nem tesznek, vagy nem megfelelő mértékben teszek eleget az ajánlattevők. {Figyelemmel arra, hogy válaszunkban utaltunk a Ptk. szerinti, jogszabályba ütköző szerződésekre, illetve azok jogkövetkezményeire, a teljesség kedvéért szükségesnek tartjuk a jogszabályhoz fűződő kommentár vonatkozó részének összefoglaló ismertetését a következők szerint: – a törvény kötelező érvényesülést kívánó szabályával ellentétes szerződés akkor érvénytelen, ha ennek jogkövetkezményeként a semmisséget maga a jogszabály kimondja. Így semmis például a jogképességet, cselekvőképességet, a személyhez fűződő jogokat korlátozó – Ptk. 8. § (3) bekezdés, 11. § (3) bekezdés, 75. § (3) bekezdés –, az elidegenítési és terhelési tilalomba ütköző, a tulajdonos rendelkezési jogát korlátozó vagy kizáró jogszabállyal ellentétes, az uzsorás és a színlelt – Ptk. 202. §, 207. § (5) bekezdés – szerződés; – semmis az a szerződés, amelyet a felek a jogszabály […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
