Eljárás az értékelési rendszer összeállításának nyilvánvaló hibája esetén
Kérdés
Ha az ajánlatkérő, az összességében legkedvezőbb ajánlatok megítélésére szolgáló értékelési rendszer összeállításában olyan nyilvánvaló hibát vét, amelynek következtében az objektíve legkedvezőbb ajánlat kevesebb összpontszámot kap, mint a nála háromszor magasabb teljes vállalási díjat megadó ajánlattevő ajánlata, van-e lehetőség Kbt. szerinti jogorvoslatra, és amennyiben igen, milyen szabályok szerint?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2007. október 29-én (70. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1450
[…] az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia: – a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága; – a részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás mértékének részszempontját; – a részszempontoknak mennyiségi vagy más módon értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel kell kapcsolatban állniuk (az ellenszolgáltatáson kívül például: a minőség, műszaki érték, esztétikai és funkcionális tulajdonságok, környezetvédelmi tulajdonságok, működési költségek, gazdaságosság-költséghatékonyság, vevőszolgálat és műszaki segítségnyújtás, pótalkatrészek biztosítása, készletbiztonság, a teljesítés időpontja, időszaka); – a részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését; – ha a részszempontok körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontonként azok – tényleges jelentőségével arányban álló - súlyszámát is meg kell adni. A fenti rendelkezések alapján tehát az ellenszolgáltatás szempontját minden esetben meg kell adni részszempontként az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontja választásakor. Ugyanakkor nem kötelező előírás, hogy ez legyen a legmagasabb súlyszámot képviselő, azaz legfontosabb részszempont. A részszempontok súlyozásakor ugyanis a konkrét eljárás közbeszerzési tárgya és a konkrét szerződési érdek alapján kell az ajánlatkérőnek az egyes részszempontok súlyozását kialakítania. Fentiekre tekintettel önmagában a kérdésben leírt eset nem jelent jogszabálysértést. Ha azonban a hiba azért következett be, mert az ajánlatkérő eltért az előre megadott értékelési rendszertől, azaz jogszabálysértő módon értékelte a benyújtott ajánlatokat, akkor a Kbt. 316. §-a alapján a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz benyújtott jogorvoslati kérelemmel lehet az ajánlatkérői értékelést […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2007. október 29-én (70. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1450
[…] az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia: – a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága; – a részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás mértékének részszempontját; – a részszempontoknak mennyiségi vagy más módon értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel kell kapcsolatban állniuk (az ellenszolgáltatáson kívül például: a minőség, műszaki érték, esztétikai és funkcionális tulajdonságok, környezetvédelmi tulajdonságok, működési költségek, gazdaságosság-költséghatékonyság, vevőszolgálat és műszaki segítségnyújtás, pótalkatrészek biztosítása, készletbiztonság, a teljesítés időpontja, időszaka); – a részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését; – ha a részszempontok körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontonként azok – tényleges jelentőségével arányban álló - súlyszámát is meg kell adni. A fenti rendelkezések alapján tehát az ellenszolgáltatás szempontját minden esetben meg kell adni részszempontként az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontja választásakor. Ugyanakkor nem kötelező előírás, hogy ez legyen a legmagasabb súlyszámot képviselő, azaz legfontosabb részszempont. A részszempontok súlyozásakor ugyanis a konkrét eljárás közbeszerzési tárgya és a konkrét szerződési érdek alapján kell az ajánlatkérőnek az egyes részszempontok súlyozását kialakítania. Fentiekre tekintettel önmagában a kérdésben leírt eset nem jelent jogszabálysértést. Ha azonban a hiba azért következett be, mert az ajánlatkérő eltért az előre megadott értékelési rendszertől, azaz jogszabálysértő módon értékelte a benyújtott ajánlatokat, akkor a Kbt. 316. §-a alapján a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz benyújtott jogorvoslati kérelemmel lehet az ajánlatkérői értékelést […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
