Jogsértés "észlelésének" időpontja
Kérdés
Ha egy közreműködő szervezet egyik szűrőjén átcsúszik egy jogsértés, de később a szervezeten belül valaki észleli, akkor ez az időpont számít az észlelésnek?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2008. február 18-án (75. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1536
[…] bekezdésében foglaltak alkalmazandóak azzal az eltéréssel, hogy az (1) bekezdés b), c), e) és g) pontjában meghatározott szervezetek a jogsértés megtörténtétől számított egy éven túl, a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése esetében pedig a jogsértés megtörténtétől számított három éven túl nem kezdeményezhetnek eljárást. A közreműködő szervezet számára tehát egy, illetve három év áll rendelkezésre a jogorvoslati eljárás megindításához. Hiába történt tehát a valódi észlelés egy/három éven túl, az eljárás megindításának lehetősége elvész. Mivel a 323. § (2)–(3) bekezdése alkalmazása során merül fel a tudomásra jutás időpontja, a lényeg, hogy a közreműködő szervezet mikor szerez erről hivatalosan tudomást. A Kbt. 323. §-ának (1) bekezdése szerint kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét a törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. A kérelem a jogsértés megtörténtétől számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig az eredményhirdetéstől számított nyolc napon belül nyújtható be. Ha a jogsértés a kérelmezőnek később jutott tudomására, a határidő a tudomásra jutással veszi kezdetét. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár – Kbt. 323. §-ának (2) bekezdése. Az előző bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés megtörténtének kell tekinteni – a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételét, közvetlen felhívás esetében a felhívás megküldését; – az előírt határidő lejártánál később feladott hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételét; – a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a szerződés megkötésének időpontját, illetőleg ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2008. február 18-án (75. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1536
[…] bekezdésében foglaltak alkalmazandóak azzal az eltéréssel, hogy az (1) bekezdés b), c), e) és g) pontjában meghatározott szervezetek a jogsértés megtörténtétől számított egy éven túl, a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése esetében pedig a jogsértés megtörténtétől számított három éven túl nem kezdeményezhetnek eljárást. A közreműködő szervezet számára tehát egy, illetve három év áll rendelkezésre a jogorvoslati eljárás megindításához. Hiába történt tehát a valódi észlelés egy/három éven túl, az eljárás megindításának lehetősége elvész. Mivel a 323. § (2)–(3) bekezdése alkalmazása során merül fel a tudomásra jutás időpontja, a lényeg, hogy a közreműködő szervezet mikor szerez erről hivatalosan tudomást. A Kbt. 323. §-ának (1) bekezdése szerint kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét a törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. A kérelem a jogsértés megtörténtétől számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig az eredményhirdetéstől számított nyolc napon belül nyújtható be. Ha a jogsértés a kérelmezőnek később jutott tudomására, a határidő a tudomásra jutással veszi kezdetét. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár – Kbt. 323. §-ának (2) bekezdése. Az előző bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés megtörténtének kell tekinteni – a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételét, közvetlen felhívás esetében a felhívás megküldését; – az előírt határidő lejártánál később feladott hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételét; – a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a szerződés megkötésének időpontját, illetőleg ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
