Nettó ár figyelembevételének esete
Kérdés
Egyik utóbbi számukban megjelent véleményükkel nem teljesen értek egyet, kérem ezért szíves válaszukat az alábbi kérdésre. Költségvetési szerv szolgáltatásra kér ajánlatot, amelynek értéke ugyan nem éri el a közbeszerzési értékhatárt, de az egybeszámítási szabályok miatt egyszerű eljárás lefolytatására kerül sor. Az Önök szerint nyertesnek számító (legalacsonyabb) nettó árra a vállalkozó 20 százalékos forgalmi adót számol, az azt követő legjobb ajánlat alanyi mentes, ezért a bruttó ára alacsonyabb, mint a legalacsonyabb nettó árat ajánlóé. (Az értékelés szempontja a legalacsonyabb ajánlati ár volt, nem nevesítve, hogy bruttó vagy nettó, de valamennyi értéket meg kellett adni). Véleményem szerint a Kbt. egyik alapelve szerint (közpénzek ésszerű felhasználása) a nyertes az, aki felé a legkisebb a költségvetési szerv kifizetési kötelezettsége, a Kbt. 57. § (2) bek. a) pont szerinti megfogalmazás – "a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás" – is ezt mondja. A nettó árat akkor kell figyelembe venni, ha a közbeszerzési eljárás lefolytatásának szükségességét vizsgáljuk (35. §). Jól értelmezem?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2008. november 3-án (87. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1757
[…] közbeszerzési eszközökkel. Való igaz, hogy a Kbt. 35. §-a kifejezetten a közbeszerzés becsült értékének megállapításához írja elő a nettó módon történő értékszámítást. Tekintettel azonban arra, hogy a szerződés értékét is ennek alapján kell megadni, továbbá arra is, hogy a nettó összeg határozza meg azt, mely eljárásrendben (egyszerű, nemzeti vagy közösségi) kerül a közbeszerzési eljárás lefolytatásra, a szokásos megoldás – bár kógens rendelkezés erre valóban nincs – az, hogy az ajánlati árak is nettó összegben kerülnek összehasonlításra. Az, ha az ajánlatkérő nem rendelkezik az ármegadás módjáról, vagy rendelkezik ugyan, de ettől függetlenül nettó árat bruttó árral hasonlít össze, nem jogszerű, mert közbeszerzési alapelvet sért (az ajánlattevők esélyegyenlősége biztosításának alapelvét sérti eljárása). [Bár olvasónk konkrétan nem jelezte, hogy mely válaszunkra gondolt kérdésében, a tartalom összevetése alapján a teljesség kedvéért ismertetjük a véleményünk szerint érintett kérdést és az arra adott választ, a következők szerint. Egy közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként tévesen határoztuk meg az áfa mértékét. (A beszerzés tárgya 5 százalékos áfatartalommal bírt, ajánlatunkban 20 százalékos áfamértéket tüntettünk fel.) Az ajánlatból kitűnt a nettó egységár – ezt a kiírás szerint meg is kellett határoznunk –, s bár megengedett volt a teljes körű hiánypótlás, nem kaptunk felhívást és az ajánlat javítása sem történt meg a fentiek körében. A bírálati szempont a legalacsonyabb ár volt, és nettó szinten a mi ajánlatunk jobb volt, mint a nyertes ajánlattevőé. (Az eljárásban ketten vettünk részt ajánlattevőként.) Kérdéseink: kellett-e és kinek javítani az áfamérték meghatározásában elkövetett hibát? A kérdés szerinti esetben fel kellett volna hívni minket e körben hiánypótlásra? A nettó vagy a bruttó árat (értéket) kell-e figyelembe venni a közbeszerzés értékének meghatározásakor? Jogszerűen járt el az ajánlatkérő esetünkben? Idetartozik, hogy a kiírás szerint az árajánlatot egy példányra kellett megadni úgy, hogy a nettó ár mellett egyértelműen szerepeljen az […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2008. november 3-án (87. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1757
[…] közbeszerzési eszközökkel. Való igaz, hogy a Kbt. 35. §-a kifejezetten a közbeszerzés becsült értékének megállapításához írja elő a nettó módon történő értékszámítást. Tekintettel azonban arra, hogy a szerződés értékét is ennek alapján kell megadni, továbbá arra is, hogy a nettó összeg határozza meg azt, mely eljárásrendben (egyszerű, nemzeti vagy közösségi) kerül a közbeszerzési eljárás lefolytatásra, a szokásos megoldás – bár kógens rendelkezés erre valóban nincs – az, hogy az ajánlati árak is nettó összegben kerülnek összehasonlításra. Az, ha az ajánlatkérő nem rendelkezik az ármegadás módjáról, vagy rendelkezik ugyan, de ettől függetlenül nettó árat bruttó árral hasonlít össze, nem jogszerű, mert közbeszerzési alapelvet sért (az ajánlattevők esélyegyenlősége biztosításának alapelvét sérti eljárása). [Bár olvasónk konkrétan nem jelezte, hogy mely válaszunkra gondolt kérdésében, a tartalom összevetése alapján a teljesség kedvéért ismertetjük a véleményünk szerint érintett kérdést és az arra adott választ, a következők szerint. Egy közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként tévesen határoztuk meg az áfa mértékét. (A beszerzés tárgya 5 százalékos áfatartalommal bírt, ajánlatunkban 20 százalékos áfamértéket tüntettünk fel.) Az ajánlatból kitűnt a nettó egységár – ezt a kiírás szerint meg is kellett határoznunk –, s bár megengedett volt a teljes körű hiánypótlás, nem kaptunk felhívást és az ajánlat javítása sem történt meg a fentiek körében. A bírálati szempont a legalacsonyabb ár volt, és nettó szinten a mi ajánlatunk jobb volt, mint a nyertes ajánlattevőé. (Az eljárásban ketten vettünk részt ajánlattevőként.) Kérdéseink: kellett-e és kinek javítani az áfamérték meghatározásában elkövetett hibát? A kérdés szerinti esetben fel kellett volna hívni minket e körben hiánypótlásra? A nettó vagy a bruttó árat (értéket) kell-e figyelembe venni a közbeszerzés értékének meghatározásakor? Jogszerűen járt el az ajánlatkérő esetünkben? Idetartozik, hogy a kiírás szerint az árajánlatot egy példányra kellett megadni úgy, hogy a nettó ár mellett egyértelműen szerepeljen az […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
