Sorba rendezés a közbeszerzésben
Kérdés
Egy kiírásban olvastuk, miszerint az ajánlatkérő az 1. és 2. számú részszempont esetében a sorba rendezés módszerét alkalmazza, és ezzel kapcsolatban utalt a Közbeszerzések Tanácsának 2/2004. (KÉ 84.) számú ajánlására. Mit takar e módszer, illetve mit tartalmaz az ajánlás? Érvényben marad-e előreláthatóan 2009-ben is?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2009. január 12-én (90. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1823
[…] sorrend kialakításával (mely történhet például páros összehasonlítással), ahol a sorrendben elfoglalt hely szerint kapnak pontot az egyes ajánlatok az adott tartalmi elemre. A kiadott pontszámok függhetnek az érvényes ajánlatok számától. Az útmutató az alábbi példát közli. A kapott sorrend a következő módon fordítható le az 1-től 100-ig terjedő egységes skálára (az összemérhetőség érdekében): 100-(n-1)x(99/(N-1), ahol N az összes ajánlatok száma, n az aktuális ajánlat sorrendben elfoglalt helye. A fenti esetben a sorrendi helyek között egységes lépésekben osztották el a pontskálát, de ez nem kötelező. Jobb helyezések arányosan jobban jutalmazhatók. Szemléletes példa ez utóbbira a Forma-1-es autóverseny, ahol az első helyezett 10 pontot, a második 8-at, a harmadik 6 pontot kap, majd innen eggyel csökkenve kapnak pontot egészen a 8. helyezettig – azzal, hogy a 9. és későbbi helyezések már nem érnek pontot. A sorba rendezéssel történő értékelési módszerek előnye, hogy akkor is alkalmazható, ha nincsenek egyértelmű számértékek, hátránya pedig, hogy nem képes kifejezni arányokat, azaz ugyanakkora helyezéskülönbség ugyanakkora (vagy előre megadott) […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2009. január 12-én (90. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1823
[…] sorrend kialakításával (mely történhet például páros összehasonlítással), ahol a sorrendben elfoglalt hely szerint kapnak pontot az egyes ajánlatok az adott tartalmi elemre. A kiadott pontszámok függhetnek az érvényes ajánlatok számától. Az útmutató az alábbi példát közli. A kapott sorrend a következő módon fordítható le az 1-től 100-ig terjedő egységes skálára (az összemérhetőség érdekében): 100-(n-1)x(99/(N-1), ahol N az összes ajánlatok száma, n az aktuális ajánlat sorrendben elfoglalt helye. A fenti esetben a sorrendi helyek között egységes lépésekben osztották el a pontskálát, de ez nem kötelező. Jobb helyezések arányosan jobban jutalmazhatók. Szemléletes példa ez utóbbira a Forma-1-es autóverseny, ahol az első helyezett 10 pontot, a második 8-at, a harmadik 6 pontot kap, majd innen eggyel csökkenve kapnak pontot egészen a 8. helyezettig – azzal, hogy a 9. és későbbi helyezések már nem érnek pontot. A sorba rendezéssel történő értékelési módszerek előnye, hogy akkor is alkalmazható, ha nincsenek egyértelmű számértékek, hátránya pedig, hogy nem képes kifejezni arányokat, azaz ugyanakkora helyezéskülönbség ugyanakkora (vagy előre megadott) […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
