Alkalmassági feltételek közötti különbségtétel indoka
Kérdés
A 162/2004. kormányrendelet módosítása kapcsán: a jogalkotó miért tett különbséget a pénzügyi alkalmasság (értékhatár 50 százalékát meghaladó becsült érték) és a műszaki alkalmasság között? Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnál [például Kbt. 125. § (3) bekezdésének a) pontja] miért kell alkalmazni a műszaki alkalmasság tekintetében a 162/2004. Korm. rendelet 8/A. §-át?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2010. január 11-én (107. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2207
[…] pénzintézettől származó vagy egyéb hitelt érdemlő módon történő igazolását, hogy a szerződésben meghatározott teljesítés (a teljesítés szakaszolása esetén a legnagyobb értékű részteljesítés) anyagköltség- és munkadíjforrása az ajánlattevő rendelkezésére áll, vagy rendelkezésére fog állni, – az előző három üzleti év számviteli jogszabályok szerinti beszámolója benyújtásával (ha az ajánlattevő letelepedése szerinti ország joga előírja közzétételét) annak igazolását, hogy az ajánlattevő mérleg szerinti eredménye az előző három évből legalább egy évben nem volt negatív, attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét. Az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának műszaki, illetőleg szakmai alkalmassági feltétele körében az ajánlatkérő köteles előírni, hogy az ajánlattevő a Kbt.-ben meghatározottak szerint igazolja – a szerződésszerű teljesítéshez rendelkezésre álló munkagépek, berendezések adatait (darabszám, műszaki paraméter megjelölésével), – az ajánlattevő vezető tisztségviselőjének, valamint a teljesítésben részt vevő felelős műszaki vezetőinek végzettségét, képzettségét és gyakorlati idejét, – a teljesítésben részt vevő szakemberek létszámadatait végzettség, illetve képzettség szerinti bontásban. Az építési beruházás megvalósítására irányuló közbeszerzési eljárásban az ajánlatok bírálati szempontja kizárólag az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása lehet. Az ajánlatkérő az ajánlat megítélésére az ellenszolgáltatás mértéke mellett legalább még két feltételt köteles bírálati részszempontként megjelölni, amely a dokumentációban meghatározottnál kedvezőbb – minőség, – környezetvédelmi, klímavédelmi tulajdonságok, – fenntartási, üzemeltetési költségek, – jótállási időtartam, – teljesítési határidő teljesítése lehet. Az ajánlatkérő a fenti bekezdésben meghatározottakon túl további – a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel kapcsolatos, mennyiségileg vagy más módon értékelhető - részszempont meghatározására is jogosult. Az előző bekezdésekben foglaltakat – a […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2010. január 11-én (107. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2207
[…] pénzintézettől származó vagy egyéb hitelt érdemlő módon történő igazolását, hogy a szerződésben meghatározott teljesítés (a teljesítés szakaszolása esetén a legnagyobb értékű részteljesítés) anyagköltség- és munkadíjforrása az ajánlattevő rendelkezésére áll, vagy rendelkezésére fog állni, – az előző három üzleti év számviteli jogszabályok szerinti beszámolója benyújtásával (ha az ajánlattevő letelepedése szerinti ország joga előírja közzétételét) annak igazolását, hogy az ajánlattevő mérleg szerinti eredménye az előző három évből legalább egy évben nem volt negatív, attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét. Az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának műszaki, illetőleg szakmai alkalmassági feltétele körében az ajánlatkérő köteles előírni, hogy az ajánlattevő a Kbt.-ben meghatározottak szerint igazolja – a szerződésszerű teljesítéshez rendelkezésre álló munkagépek, berendezések adatait (darabszám, műszaki paraméter megjelölésével), – az ajánlattevő vezető tisztségviselőjének, valamint a teljesítésben részt vevő felelős műszaki vezetőinek végzettségét, képzettségét és gyakorlati idejét, – a teljesítésben részt vevő szakemberek létszámadatait végzettség, illetve képzettség szerinti bontásban. Az építési beruházás megvalósítására irányuló közbeszerzési eljárásban az ajánlatok bírálati szempontja kizárólag az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása lehet. Az ajánlatkérő az ajánlat megítélésére az ellenszolgáltatás mértéke mellett legalább még két feltételt köteles bírálati részszempontként megjelölni, amely a dokumentációban meghatározottnál kedvezőbb – minőség, – környezetvédelmi, klímavédelmi tulajdonságok, – fenntartási, üzemeltetési költségek, – jótállási időtartam, – teljesítési határidő teljesítése lehet. Az ajánlatkérő a fenti bekezdésben meghatározottakon túl további – a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel kapcsolatos, mennyiségileg vagy más módon értékelhető - részszempont meghatározására is jogosult. Az előző bekezdésekben foglaltakat – a […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
