Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2010. február 22-én (109. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2251

[…] intézkedés egyrészt az eljárások lefolytatásának gyorsítását, másrészt pedig a papíralapon történő, költséges és munkaigényes adminisztráció megszüntetését is célozza." Az elektronikus közbeszerzés kötelezővé tétele a hazai szabályozásban nincsen egyértelműen definiálva. A Kbt. csak a definíciók szintjén tartalmazza az alapvető elektronikus közbeszerzéshez kötődő információkat, míg részletszabályait a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló 257/2007. Korm. rendelet (továbbiakban Korm. rendelet) tartalmazza. A Korm. rendelet azonban nem definiálja az elektronikus közbeszerzés mibenlétét, hanem áttételesen lehetővé teszi az eljárások elektronikus támogatását. A következtetés, amely említett Korm. rendeletből levonható, hogy az ajánlatkérő és az ajánlattevő viszonylatában azon eljárási cselekményeket kell elektronikus útra terelni, amelyek az ajánlatkérő és az ajánlattevő, továbbá az ajánlatkérő és a Szerkesztőbizottság, Közbeszerzési Döntőbizottság közötti kommunikáció körébe tartoznak. Praktikusan ez azt jelenti, hogy az ajánlatkérő bírálati tevékenységét nem kötelező elektronikus útra terelni, azaz nem szükséges a beérkezett ajánlatok automatikus értékelése, humánerőforrás bevonása nélkül. A kötelező elemek tehát az alábbiak szerint azonosíthatók: – Hirdetményfeladás – Dokumentáció közzététele – Kiegészítő tájékoztatás – Ajánlattétel – Jegyzőkönyvek – Hiánypótlási felhívás – Írásbeli összegezés eljuttatása az ajánlattevőhöz – Jogorvoslati eljárás kezdeményezése, dokumentumok eljuttatása a jogorvoslati fórumnak Jelenleg nem áll rendelkezésre kötelező elektronikus közbeszerzési rendszer, vagy egyéb kötelező szoftver, melyet az ajánlatkérőnek használnia kell. A kötelező elektronikus lebonyolításra vonatkozó hatálybalépéssel egyidejűleg hatályba lépett a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló 2009. évi LII. törvény (továbbiakban tértivevénytörvény) új, 9. §-a, mely egyedül tartalmaz szabályt központi, tehát elektronikus kormányzati szolgáltatásként, formanyomtatvány készítésére, elektronikus kulcs generálására, mely szabályokat az ajánlattételhez köti. A tértivevénytörvény 9. §-ának (1)–(6) bekezdései a következő rendelkezéseket tartalmazzák: – a közbeszerzési eljárásban a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti ajánlatkérő – ideértve a költségvetési szervnek nem minősülő szervezeteket is – hivatali kapuval, az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező képviselője ügyfélkapuval rendelkezik; – az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban használatos elektronikus formanyomtatványait honlapján helyezi el. E formanyomtatványok tartalmazzák az ajánlatkérő – Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató által biztosított – nyilvános titkosító kulcsát, amelyet a közbeszerzési eljárás lezárulásáig használhat; – az ajánlattevő ajánlatát, […]