E-közbeszerzés lehetősége a jelenlegi szabályok alapján
Kérdés
Most milyen szempontból van lehetőség elektronikus közbeszerzésre? Mert a hirdetmény-ellenőrzések közölték velem, hogy nem folytathatok le elektronikusan közbeszerzést, és én ezzel nem értek egyet.
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2010. április 6-án (111. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2298
[…] (2) bekezdés]; – a közbeszerzési [99. § (1) bekezdés, 99/A. § (2) és (3) bekezdés], a 99/A. § (4) bekezdése szerinti, továbbá a 2/A. § alkalmazásával megkötött szerződéseket; – a szerződés módosításáról, teljesítéséről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményt [307. § (1) bekezdés]; – amennyiben az ajánlatkérő ilyet készített, az előzetes összesített tájékoztatót, illetve időszakos előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetményt [43. § (1) bekezdés, 182. § (1) és (4) bekezdés]; – egyéb hirdetményeket [76. § (1) és (2) bekezdés, 107. § (3) bekezdés, 108. § (1) és (2) bekezdés, 136/E. § (2) bekezdés, 218. §, 234. § (3) bekezdés]; – az ellenszolgáltatás teljesítésével kapcsolatos adatokat [305. § (5) és (6) bekezdés]; – a közbeszerzési eljárás kapcsán indult jogorvoslati eljárás vonatkozásában a kérelem e törvényben meghatározott adatait [396. § (1) bekezdés f) pont], a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatát, a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatát és a szerződés megkötését engedélyező végzését [332. § (4) bekezdés], valamint adott esetben a bíróság határozatát (határozatait); – az éves statisztikai összegzést [16. § (1) bekezdés]; – a 17/C. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatást – lásd a következő bekezdést. A szóban forgó jogszabályhely (2) bekezdése értelmében az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítését követően vagy teljesítésének elmaradása esetén – a szerződés teljesítéséről szóló tájékoztatóban foglaltak mellett – haladéktalanul tájékoztatást ad a teljesítés megtörténtéről, a teljesítéssel kapcsolatban esetlegesen felmerült problémákról, adott esetben a teljesítés elmaradásának okáról. Végül a Kbt. 99/A. §-ának (3) bekezdése alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződést, ha rendelkezik honlappal, saját honlapján, ha honlappal nem rendelkezik, a Közbeszerzések Tanácsa honlapján a megkötését követően haladéktalanul köteles közzétenni. A szerződésnek a honlapon a teljesítéstől számított öt évig folyamatosan elérhetőnek kell lennie. Tekintettel arra, hogy a Kbt. a honlappal rendelkezést nem(?!) írja elő, így az ajánlatkérőnek lehetősége van külső szolgáltatóval, akár annak honlapján, vagy lebonyolítója honlapján megjeleníteni az adatokat, tekintettel arra, hogy az információknak 5 éven keresztül elérhetőknek kell lenniük. Azaz nem szükséges, hogy saját honlapját tegye alkalmassá az információk strukturált közzétételére. Törlésre került továbbá a Kbt. 96/A. §-ának (1) bekezdése, mely a nyertes ajánlat elektronikus közzétételére való kötelezettségét írta elő a Közbeszerzések Tanácsa holnapján. Az elektronikus út kötelező igénybevétele a közösségi eljárásrendben közzétételre kerülő hirdetmény esetében maradt meg. Azaz továbbra is hatályban van a Kbt. 44. §-ának (2) bekezdése, melynek értelmében az ajánlatkérőnek a hirdetményt külön jogszabályban meghatározott elektronikus úton és módon – a Közbeszerzések Tanácsán keresztül – kell megküldenie az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatalának. Hirdetményt közzétételre csak az az ajánlatkérő adhat fel, amelyik a 18. § szerinti értesítési kötelezettségének - legkésőbb a hirdetmény Közbeszerzések Tanácsa részére történő megküldése előtt tizenöt nappal – eleget tett. Nem módosul ugyanakkor július 1-jétől a nemzeti eljárásrend hirdetményfeladásra vonatkozó szabálya, azaz továbbra is lehetősége van faxon vagy levélben eljuttatni a Közbeszerzések Tanácsa Titkársága részére az eljárást megindító hirdetményét az ajánlatkérőnek. A Kbt. 246. §-ának (2) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek a hirdetményt a lehető leggyorsabban és legmegfelelőbb módon kell megküldenie a Közbeszerzések Tanácsának (Titkárságának). A 247. § (1) bekezdése értelmében a Közbeszerzések Tanácsa a hirdetményt nem elektronikus úton, illetve elektronikus úton, de nem a külön jogszabályban meghatározott módon történő megküldés esetén – az ajánlatkérő kérelmére – a külön jogszabályban meghatározott módnak megfelelő elektronikus formátumúvá alakítja át. A hirdetmény elektronikus átalakításáért – külön jogszabályban meghatározott mértékű – díjat kell fizetni. A továbbiakban megmaradt az a lehetőség, hogy az ajánlatkérőnek ötnapos ajánlattételihatáridő-rövidítési lehetősége van, amennyiben a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelemben közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teszi az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától, és a hirdetményben megadja a hozzáférés adatait. A kommunikáció elektronikus útra terelése helyett visszalépés történt, mely esetenként a fax és az elektronikus út egyidejű alkalmazását, máskor vagylagos alkalmazását teszi lehetővé az alábbiak szerint: – az írásbeli összegezést az eredményhirdetésen jelen levő ajánlattevőknek át kell adni, a távol levő ajánlattevőknek pedig az eredményhirdetés napján, az eredményhirdetést követően haladéktalanul telefaxon vagy elektronikus úton meg kell küldeni. Ha az ajánlattevő nem adta meg elektronikus levélcímét vagy telefaxon való elérhetőségét, részére az írásbeli összegezést az eredményhirdetés napján postai úton kell feladni – Kbt. 96. §-ának (2) bekezdése; – ha a nyertes ajánlattevő az eredményhirdetésen nincs jelen, az ajánlatkérő az igazolások benyújtására az eredményhirdetést követően haladéktalanul, elektronikus úton és egyidejűleg faxon szólítja fel – Kbt. 96. §-ának (4) bekezdése. A 96/B. § (3) bekezdése értelmében az előzetes vitarendezési kérelmet faxon vagy elektronikus úton kell megküldeni az ajánlatkérő részére, aki a kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról az ajánlattevőt a kérelem megérkezésétől számított három napon belül a benyújtási módnak megegyező módon tájékoztatja, továbbá az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról, valamint az arra adott válaszáról az eljárás valamennyi ajánlattevőjét is tájékoztatja. A 96/C. § alapján az ajánlatkérő az eredményhirdetéstől számított tizedik napig egy alkalommal jogosult az írásbeli összegezést módosítani, és szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, ha az eredményhirdetést követően észleli, hogy a kihirdetett eredmény (eredménytelenség) törvénysértő volt, és a módosítás a törvénysértést orvosolja. Az ajánlatkérő a módosított írásbeli összegezést köteles faxon vagy elektronikus úton haladéktalanul, egyidejűleg az összes ajánlattevőnek megküldeni. A 118. § (1) bekezdése szerint a részvételi szakasz eredményhirdetése során az ajánlatkérő köteles ismertetni a közbeszerzési törvény 116. §-ának (2) bekezdése szerinti összegezésben foglalt adatokat. Az összegezést az eredményhirdetésen jelen levő jelentkezőknek át kell adni, a távol levő jelentkezőknek pedig az eredményhirdetés napján, az eredményhirdetést követően haladéktalanul faxon vagy elektronikus úton meg kell küldeni. A határidőre vonatkozó legfontosabb módosulás, hogy a szerződéskötési moratórium, tekintettel a nem elektronikus beszerzésre, az irányelveknek megfelelően 20 napra nőtt. Lényeges, […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2010. április 6-án (111. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2298
[…] (2) bekezdés]; – a közbeszerzési [99. § (1) bekezdés, 99/A. § (2) és (3) bekezdés], a 99/A. § (4) bekezdése szerinti, továbbá a 2/A. § alkalmazásával megkötött szerződéseket; – a szerződés módosításáról, teljesítéséről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményt [307. § (1) bekezdés]; – amennyiben az ajánlatkérő ilyet készített, az előzetes összesített tájékoztatót, illetve időszakos előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetményt [43. § (1) bekezdés, 182. § (1) és (4) bekezdés]; – egyéb hirdetményeket [76. § (1) és (2) bekezdés, 107. § (3) bekezdés, 108. § (1) és (2) bekezdés, 136/E. § (2) bekezdés, 218. §, 234. § (3) bekezdés]; – az ellenszolgáltatás teljesítésével kapcsolatos adatokat [305. § (5) és (6) bekezdés]; – a közbeszerzési eljárás kapcsán indult jogorvoslati eljárás vonatkozásában a kérelem e törvényben meghatározott adatait [396. § (1) bekezdés f) pont], a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatát, a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatát és a szerződés megkötését engedélyező végzését [332. § (4) bekezdés], valamint adott esetben a bíróság határozatát (határozatait); – az éves statisztikai összegzést [16. § (1) bekezdés]; – a 17/C. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatást – lásd a következő bekezdést. A szóban forgó jogszabályhely (2) bekezdése értelmében az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítését követően vagy teljesítésének elmaradása esetén – a szerződés teljesítéséről szóló tájékoztatóban foglaltak mellett – haladéktalanul tájékoztatást ad a teljesítés megtörténtéről, a teljesítéssel kapcsolatban esetlegesen felmerült problémákról, adott esetben a teljesítés elmaradásának okáról. Végül a Kbt. 99/A. §-ának (3) bekezdése alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződést, ha rendelkezik honlappal, saját honlapján, ha honlappal nem rendelkezik, a Közbeszerzések Tanácsa honlapján a megkötését követően haladéktalanul köteles közzétenni. A szerződésnek a honlapon a teljesítéstől számított öt évig folyamatosan elérhetőnek kell lennie. Tekintettel arra, hogy a Kbt. a honlappal rendelkezést nem(?!) írja elő, így az ajánlatkérőnek lehetősége van külső szolgáltatóval, akár annak honlapján, vagy lebonyolítója honlapján megjeleníteni az adatokat, tekintettel arra, hogy az információknak 5 éven keresztül elérhetőknek kell lenniük. Azaz nem szükséges, hogy saját honlapját tegye alkalmassá az információk strukturált közzétételére. Törlésre került továbbá a Kbt. 96/A. §-ának (1) bekezdése, mely a nyertes ajánlat elektronikus közzétételére való kötelezettségét írta elő a Közbeszerzések Tanácsa holnapján. Az elektronikus út kötelező igénybevétele a közösségi eljárásrendben közzétételre kerülő hirdetmény esetében maradt meg. Azaz továbbra is hatályban van a Kbt. 44. §-ának (2) bekezdése, melynek értelmében az ajánlatkérőnek a hirdetményt külön jogszabályban meghatározott elektronikus úton és módon – a Közbeszerzések Tanácsán keresztül – kell megküldenie az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatalának. Hirdetményt közzétételre csak az az ajánlatkérő adhat fel, amelyik a 18. § szerinti értesítési kötelezettségének - legkésőbb a hirdetmény Közbeszerzések Tanácsa részére történő megküldése előtt tizenöt nappal – eleget tett. Nem módosul ugyanakkor július 1-jétől a nemzeti eljárásrend hirdetményfeladásra vonatkozó szabálya, azaz továbbra is lehetősége van faxon vagy levélben eljuttatni a Közbeszerzések Tanácsa Titkársága részére az eljárást megindító hirdetményét az ajánlatkérőnek. A Kbt. 246. §-ának (2) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek a hirdetményt a lehető leggyorsabban és legmegfelelőbb módon kell megküldenie a Közbeszerzések Tanácsának (Titkárságának). A 247. § (1) bekezdése értelmében a Közbeszerzések Tanácsa a hirdetményt nem elektronikus úton, illetve elektronikus úton, de nem a külön jogszabályban meghatározott módon történő megküldés esetén – az ajánlatkérő kérelmére – a külön jogszabályban meghatározott módnak megfelelő elektronikus formátumúvá alakítja át. A hirdetmény elektronikus átalakításáért – külön jogszabályban meghatározott mértékű – díjat kell fizetni. A továbbiakban megmaradt az a lehetőség, hogy az ajánlatkérőnek ötnapos ajánlattételihatáridő-rövidítési lehetősége van, amennyiben a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelemben közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teszi az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától, és a hirdetményben megadja a hozzáférés adatait. A kommunikáció elektronikus útra terelése helyett visszalépés történt, mely esetenként a fax és az elektronikus út egyidejű alkalmazását, máskor vagylagos alkalmazását teszi lehetővé az alábbiak szerint: – az írásbeli összegezést az eredményhirdetésen jelen levő ajánlattevőknek át kell adni, a távol levő ajánlattevőknek pedig az eredményhirdetés napján, az eredményhirdetést követően haladéktalanul telefaxon vagy elektronikus úton meg kell küldeni. Ha az ajánlattevő nem adta meg elektronikus levélcímét vagy telefaxon való elérhetőségét, részére az írásbeli összegezést az eredményhirdetés napján postai úton kell feladni – Kbt. 96. §-ának (2) bekezdése; – ha a nyertes ajánlattevő az eredményhirdetésen nincs jelen, az ajánlatkérő az igazolások benyújtására az eredményhirdetést követően haladéktalanul, elektronikus úton és egyidejűleg faxon szólítja fel – Kbt. 96. §-ának (4) bekezdése. A 96/B. § (3) bekezdése értelmében az előzetes vitarendezési kérelmet faxon vagy elektronikus úton kell megküldeni az ajánlatkérő részére, aki a kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról az ajánlattevőt a kérelem megérkezésétől számított három napon belül a benyújtási módnak megegyező módon tájékoztatja, továbbá az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról, valamint az arra adott válaszáról az eljárás valamennyi ajánlattevőjét is tájékoztatja. A 96/C. § alapján az ajánlatkérő az eredményhirdetéstől számított tizedik napig egy alkalommal jogosult az írásbeli összegezést módosítani, és szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, ha az eredményhirdetést követően észleli, hogy a kihirdetett eredmény (eredménytelenség) törvénysértő volt, és a módosítás a törvénysértést orvosolja. Az ajánlatkérő a módosított írásbeli összegezést köteles faxon vagy elektronikus úton haladéktalanul, egyidejűleg az összes ajánlattevőnek megküldeni. A 118. § (1) bekezdése szerint a részvételi szakasz eredményhirdetése során az ajánlatkérő köteles ismertetni a közbeszerzési törvény 116. §-ának (2) bekezdése szerinti összegezésben foglalt adatokat. Az összegezést az eredményhirdetésen jelen levő jelentkezőknek át kell adni, a távol levő jelentkezőknek pedig az eredményhirdetés napján, az eredményhirdetést követően haladéktalanul faxon vagy elektronikus úton meg kell küldeni. A határidőre vonatkozó legfontosabb módosulás, hogy a szerződéskötési moratórium, tekintettel a nem elektronikus beszerzésre, az irányelveknek megfelelően 20 napra nőtt. Lényeges, […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
