Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

5 találat a megadott e-közbeszerzés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Kbt. e-közbeszerzéssel kapcsolatos változásai

Kérdés: Több alkalommal változott a közbeszerzési törvény az áprilisi kötelező e-közbeszerzés hatálybalépését követően. Melyek ezek a változások?
Részlet a válaszból: […]érvényesítése a Tanácsban a következő személyek feladata:... az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter, valamint az építésgazdaságért felelős miniszter által együttesen kijelölt személy - Kbt. 182. § (2) bekezdésének c) pontja.2018. június 30. napi hatállyal pedig szintén a 2018. évi V. törvény 40. § módosítja a jogszabálysértés esetében irányadó szabályokat az alábbiak szerint:Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárás során más jogszabály megsértésére utaló körülményt észlel,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. június 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4192

2. találat: Elektronikus közbeszerzés "kezelése" a közbeszerzési szabályzatban

Kérdés: Kell-e kezelni bármilyen módon az elektronikus közbeszerzést a közbeszerzési szabályzatban, és ha igen, akkor milyen mélységben, mit kell tartalmaznia, miről kell szólnia a kiegészítésnek? Mi javasolt e körben?
Részlet a válaszból: […]ajánlatkérőnél. Gondolunk itt arra, hogy külsős tanácsadó, bírálóbizottsági tagok stb. mikor, milyen feltételekkel juthatnak információhoz. Gyakran elválik a rendszerbeli jogosultság és az igény, hogy más információt is láthasson, más információhoz is hozzájuthasson egy-egy érintett. El kell dönteni, hogy eseti jelleggel milyen információ kerüljön megosztásra többek számára, illetve ki juthasson hozzá minden információhoz, és legyen joga az eljárást irányítani, vagy az eljárás anyagába csak betekinteni.Az ún. szervezeti szintű szerepkörök keretében a minden jogosultságot irányító szuper user státusz megadása túlzottan sok szereplőnek nem szükséges. Sokkal egyszerűbb, ha az egyértelmű a szabályzatban, hogy mely szereplő felelős azért, hogy eljárásonként megadja a megfelelő szerepkört (eljárás betekintése vagy szerkesztése vagy irányítása). Tehát ne mindenkinek adjon az ajánlatkérő korlátlan hozzáférést és szervezeti jogosultságot más jogok megadására, hanem sokkal inkább eljárásszinten egyedileg döntse el, ki milyen jogot kaphasson, és legyen egyértelmű, hogy ki rendeli hozzá az eljáráshoz az érintetteket. A közbeszerzési terv feltöltéséért, módosításáért felelős szuper user szervezeti értelemben olyan felelősséggel bír, ami miatt ezt a pozíciót átgondoltan érdemes biztosítani többek számára. Az sem feltétlenül megoldás, ha az első számú vezető az egyetlen szuper user, hiszen az eljárás lebonyolítása során kifejezetten akadályozza a folyamatokat, ha egy személytől függ, hogy a hozzáférések engedélyezve legyenek az eljárásokhoz.A további, az elektronikus eljárási cselekményekhez kötődő egyéb kötelezettség, mint például az elektronikus iratbetekintés biztosítása, szintén olyan feladat, amelyet a szabályzatban szükséges rögzíteni. Esetlegesen jogorvoslati eljárás esetében, vagy ellenőrzés során az adatok hozzáférhetőségének biztosítása szintén olyan feladat, amely felelősségteljes és általában gyors reakciót igényel, mely szintén a szabályzat része kell, hogy legyen.Szintén kezelni érdemes a szabályzatban azt a kérdéskört, ha az ajánlattevő korábbi eljárásban benyújtott iratát[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. március 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4135

3. találat: Ajánlatkérő saját rendszerének használata az EKR helyett

Kérdés: Mikor lehet az ajánlatkérő saját rendszerét használni az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer helyett?
Részlet a válaszból: […]lefolytatása vagy elektronikus katalógus alkalmazása esetén, valamint az elektronikus katalógus Kbt. 109. § (5) és (11) bekezdése szerinti alkalmazása során az (1) bekezdéstől eltérően az elektronikus kommunikáció az EKR-től eltérő informatikai rendszerben is történhet, tovább- nem kötelező az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között az elektronikus kapcsolattartás során az EKR alkalmazása a központi beszerző szerv által működtetett dinamikus beszerzési rendszerben az ajánlattételi szakasz lefolytatása vagy elektronikus katalógus alkalmazása esetén, vagy a központi beszerző szerv által kötött keretmegállapodás alapján - a verseny újbóli megnyitásával vagy anélkül - történő beszerzés megvalósításakor.Fentiek alapján a továbbiakban nincs lehetőség saját árlejtési szoftver használatára[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. március 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4134

4. találat: Eljárás az ajánlat (részvételi jelentkezés) informatikai szempontú hibája esetén

Kérdés: Ha nem olvasható az ajánlat, amit az ajánlattevő elektronikusan benyújtott az eljárás során, akkor, ha emiatt az ajánlat érvénytelen lesz, nem lesz két ajánlatom, ami az eljárás eredményességéhez kell. Ez a helyzet tehát - ha jól értelmezem - vezethet az eljárás eredménytelenségéhez?
Részlet a válaszból: […]illetve nem jeleníthető meg, az ajánlattevőt fel kell hívni az ajánlat olvashatóságához és megjeleníthetőségéhez szükséges szoftver megnevezésére. Az ajánlatkérő - ha a közbeszerzési dokumentumokban eltérően nem rendelkezik - csupán általánosan hozzáférhető, ingyenes vagy szabad szoftvert köteles igénybe venni az ajánlatok olvasásához és megjeleníthetőségéhez az ajánlattevő előbbi nyilatkozata alapján. Amennyiben a dokumentum tartalma ezt követően sem határozható meg, azt úgy kell kezelni, mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be, és a Kbt. hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel kell eljárni - Korm. rendelet 11. §-ának (2) és (3) bekezdése.A fentiek alapján az alábbi három eset lehetséges:- ha a dokumentum nem felel meg az informatikai formai követelményeknek, de olvasható, azaz megjeleníthető - az ajánlat (részvételi jelentkezés) hiánypótoltatható;- ha a dokumentum nem felel meg az informatikai formai követelményeknek és nem olvasható, azaz nem megjeleníthető - úgy tekintendő, mintha az ajánlatot (részvételi jelentkezést) nem nyújtották volna be;- ha a dokumentum megfelel az informatikai formai követelményeknek, de nem olvasható, azaz nem megjeleníthető - felhívás kiadása a szoftver megnevezésére, majd ezt követően úgy tekintendő, mintha nem került volna a dokumentum benyújtásra.A fenti három esetből a második és a harmadik esetben - amennyiben nem olvasható a dokumentum - feltétlenül szükséges annak igazolása, hogy amit hiánypótlásban benyújtana az ajánlattevő (részvételre jelentkező), ugyanaz a dokumentum, mint ami a korábbiakban nem olvasható módon benyújtása került. Így ez a hiányosság valójában nem formai kérdés, hiszen az ajánlatkérő problémája pontosan az, hogy nem tudja tartalmilag ellenőrizni, hogy mi került benyújtásra. Az első eset szól arról, amikor a tartalom olvasható, és csupán az informatikai formai előírásoknak nem felel meg az ajánlat. Ez az egyetlen eset, amelyet kezelni tud a szabályozás, illetőleg a harmadik esetet, ha a formai hiányosság más szoftver használatával orvosolható, és az eredeti ajánlat tartalma megismerhető. Ebből a szempontból tehát természetes, hogy a nem ismert tartalmú ajánlat (részvételi jelentkezés) nem lehet érvényes, és különösen a második esetben nem is értékelhető, azaz úgy kell tekinteni, mintha nem került volna benyújtásra.A kérdésben jelzett módon azonban az eljárás eredményességéhez, amennyiben az ajánlatkérő előírta a Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontját az alábbiak szerint, csak ajánlatokra (részvételi jelentkezésekre) van szükség, az érvényesség nem feltétel.A Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja alapján[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. március 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4132

5. találat: E-közbeszerzés lehetősége a jelenlegi szabályok alapján

Kérdés: Most milyen szempontból van lehetőség elektronikus közbeszerzésre? Mert a hirdetmény-ellenőrzések közölték velem, hogy nem folytathatok le elektronikusan közbeszerzést, és én ezzel nem értek egyet.
Részlet a válaszból: […]bekezdés]; - a közbeszerzési [99. § (1) bekezdés, 99/A. § (2) és (3) bekezdés], a 99/A. § (4) bekezdése szerinti, továbbá a 2/A. § alkalmazásával megkötött szerződéseket; - a szerződés módosításáról, teljesítéséről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményt [307. § (1) bekezdés]; - amennyiben az ajánlatkérő ilyet készített, az elő­zetes összesített tájékoztatót, illetve időszakos elő­zetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetményt [43. § (1) bekezdés, 182. § (1) és (4) bekezdés]; - egyéb hirdetményeket [76. § (1) és (2) bekezdés, 107. § (3) bekezdés, 108. § (1) és (2) bekezdés, 136/E. § (2) bekezdés, 218. §, 234. § (3) bekezdés]; - az ellenszolgáltatás teljesítésével kapcsolatos adatokat [305. § (5) és (6) bekezdés]; - a közbeszerzési eljárás kapcsán indult jogorvoslati eljárás vonatkozásában a kérelem e törvényben meghatározott adatait [396. § (1) bekezdés f) pont], a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatát, a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatát és a szerződés megkötését engedélyező végzését [332. § (4) bekezdés], valamint adott esetben a bíróság határozatát (határozatait); - az éves statisztikai összegzést [16. § (1) bekezdés]; - a 17/C. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatást - lásd a következő bekezdést. A szóban forgó jogszabályhely (2) bekezdése értelmében az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítését követően vagy teljesítésének elmaradása esetén - a szerződés teljesítéséről szóló tájékoztatóban foglaltak mellett - haladéktalanul tájékoztatást ad a teljesítés megtörténtéről, a teljesítéssel kapcsolatban esetlegesen felmerült problémákról, adott esetben a teljesítés elmaradásának okáról. Végül a Kbt. 99/A. §-ának (3) bekezdése alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződést, ha rendelkezik honlappal, saját honlapján, ha honlappal nem rendelkezik, a Közbeszerzések Tanácsa honlapján a megkötését követően haladéktalanul köteles közzétenni. A szerződésnek a honlapon a teljesítéstől számított öt évig folyamatosan elérhetőnek kell lennie. Tekintettel arra, hogy a Kbt. a honlappal rendelkezést nem(?!) írja elő, így az ajánlatkérőnek lehetősége van külső szolgáltatóval, akár annak honlapján, vagy lebonyolítója honlapján megjeleníteni az adatokat, tekintettel arra, hogy az információknak 5 éven keresztül elérhetőknek kell lenniük. Azaz nem szükséges, hogy saját honlapját tegye alkalmassá az információk strukturált közzétételére. Törlésre került továbbá a Kbt. 96/A. §-ának (1) bekezdése, mely a nyertes ajánlat elektronikus közzétételére való kötelezettségét írta elő a Közbeszerzések Tanácsa holnapján. Az elektronikus út kötelező igénybevétele a közösségi eljárásrendben közzétételre kerülő hirdetmény esetében maradt meg. Azaz továbbra is hatályban van a Kbt. 44. §-ának (2) bekezdése, melynek értelmében az ajánlatkérőnek a hirdetményt külön jogszabályban meghatározott elektronikus úton és módon - a Közbeszerzések Tanácsán keresztül - kell megküldenie az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatalának. Hirdetményt közzétételre csak az az ajánlatkérő adhat fel, amelyik a 18. § szerinti értesítési kötelezettségének - legkésőbb a hirdetmény Közbeszerzések Tanácsa részére történő megküldése előtt tizenöt nappal - eleget tett. Nem módosul ugyanakkor július 1-jétől a nemzeti eljárásrend hirdetményfeladásra vonatkozó szabálya, azaz továbbra is lehetősége van faxon vagy levélben eljuttatni a Közbeszerzések Tanácsa Titkársága részére az eljárást megindító hirdetményét az ajánlatkérőnek. A Kbt. 246. §-ának (2) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek a hirdetményt a lehető leggyorsabban és legmegfelelőbb módon kell megküldenie a Közbeszerzések Tanácsának (Titkárságának). A 247. § (1) bekezdése értelmében a Közbeszerzések Tanácsa a hirdetményt nem elektronikus úton, illetve elektronikus úton, de nem a külön jogszabályban meghatározott módon történő megküldés esetén - az ajánlatkérő kérelmére - a külön jogszabályban meghatározott módnak megfelelő elektronikus formátumúvá alakítja át. A hirdetmény elektronikus átalakításáért - külön jogszabályban meghatározott mértékű - díjat kell fizetni. A továbbiakban megmaradt az a lehetőség, hogy az ajánlatkérőnek ötnapos ajánlattételihatáridő-rövidítési lehetősége van, amennyiben a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelemben közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teszi az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától, és a hirdetményben megadja a hozzáférés adatait. A kommunikáció elektronikus útra terelése helyett visszalépés történt, mely esetenként a fax és az elektronikus út egyidejű alkalmazását, máskor vagylagos alkalmazását teszi lehetővé az alábbiak szerint: - az írásbeli összegezést az eredményhirdetésen jelen levő ajánlattevőknek át kell adni, a távol levő ajánlattevőknek pedig az eredményhirdetés napján, az eredményhirdetést követően haladéktalanul telefaxon vagy elektronikus úton meg kell küldeni. Ha az ajánlattevő nem adta meg elektronikus levélcímét vagy telefaxon való elérhetőségét, részére az írásbeli összegezést az eredményhirdetés napján postai úton kell feladni - Kbt. 96. §-ának (2) bekezdése; - ha a nyertes ajánlattevő az eredményhirdetésen nincs jelen, az ajánlatkérő az igazolások benyújtására az eredményhirdetést követően haladéktalanul, elektronikus úton és egyidejűleg faxon szólítja fel - Kbt. 96. §-ának (4) bekezdése. A 96/B. § (3) bekezdése értelmében az előzetes vitarendezési kérelmet faxon vagy elektronikus úton kell megküldeni az ajánlatkérő részére, aki a kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról az ajánlattevőt a kérelem megérkezésétől számított három napon belül a benyújtási módnak megegyező módon tájékoztatja, továbbá az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról, valamint az arra adott válaszáról az eljárás valamennyi ajánlattevőjét is tájékoztatja. A 96/C. § alapján az ajánlatkérő az eredményhirdetéstől számított tizedik napig egy alkalommal jogosult az írásbeli összegezést módosítani, és szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, ha az eredményhirdetést követően észleli, hogy a kihirdetett eredmény (eredménytelenség) törvénysértő volt, és a módosítás a törvénysértést orvosolja. Az ajánlatkérő a módosított írásbeli összegezést köteles faxon vagy elektronikus úton haladéktalanul, egyidejűleg az összes ajánlattevőnek megküldeni. A 118. § (1) bekezdése szerint a részvételi szakasz eredményhirdetése során az ajánlatkérő köteles ismertetni a közbeszerzési törvény 116. §-ának (2) bekezdése szerinti összegezésben foglalt adatokat. Az összegezést az eredményhirdetésen jelen levő jelentkezőknek át kell adni, a távol levő jelentkezőknek pedig az eredményhirdetés napján, az eredményhirdetést követően haladéktalanul faxon vagy elektronikus úton meg kell küldeni. A határidőre vonatkozó legfontosabb módosulás, hogy a szerződéskötési moratórium, tekintettel a nem elektronikus beszerzésre, az irányelveknek megfelelően 20 napra nőtt. Lényeges, hogy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. április 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2298
Kapcsolódó tárgyszavak: