Beszedési megbízások jogszerűsége a hatályos szabályozás tükrében
Kérdés
A Kbt. november 1-jei változásához kapcsolódóan kérdeznék. A Kbt. 305. §-ának (4) bekezdése alapján az ajánlatkérőként szerződő fél által igazolt szerződésszerű teljesítés esetén "...az ajánlattevőként szerződő fél...az ajánlatkérőként szerződő fél által adott hozzájárulás, felhatalmazó nyilatkozat alapján beszedési megbízást nyújthat be a 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő fizetési számlája terhére". Értelmezésbeli problémák adódtak azonban a felhatalmazó nyilatkozat kiadásával kapcsolatosan: egyrészt a törvény 54. §-a a szerződéstervezet kötelező tartalmi elemeként, a 99. §-a a szerződés kötelező tartalmi elemeként határozza meg a nyilatkozat meglétét. Azonban mindkét esetben úgy szerepel, hogy "az ajánlatkérő részéről a pénzforgalmi szolgáltatójának adott hozzájárulását, nyilatkozatát". A szerződés megkötésekor, amikor már tudjuk, hogy ki a nyertes, lehet ilyet produkálni, azonban az ajánlati szakaszban nem tartjuk értelmezhetőnek az "adott" szót, legfeljebb az "adandó"-t, mivel ekkor akár több ajánlattevőről is beszélhetünk. Tehát igazából a törvény szövegéből – az azonos megfogalmazás miatt – nem derül ki egyértelműen, hogy mikor is kell ezt a pénzforgalmi szolgáltatóhoz benyújtani. (Véleményünk szerint legfeljebb csak a nyertes ajánlattevőre kellene kiállítani.) Másrészt kérdés, hogy fogalmilag a felhatalmazó nyilatkozat megegyezik-e a Magyar Államkincstár által alkalmazott, a MÁK honlapján megjelenő "felhatalmazó levél"-lel. Amennyiben igen, úgy komoly aggályok merülnek fel a felhatalmazó levél kiadásával kapcsolatosan, mivel a januártól hatályos, a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/2009. MNB rendelet 3. számú mellékletének 4. számú mintája szerinti felhatalmazó levelet a Kincstár a kincstári számlavezetés és finanszírozás, a feladatfinanszírozási körbe tartozó előirányzatok felhasználása, valamint egyes államháztartási adatszolgáltatások rendjéről szóló 46/2009. PM rendelet 23. §-ának (6) bekezdése alapján semmilyen feltétel teljesülése szempontjából nem vizsgálja, és okirat csatolása nélkül kéri annak benyújtását, az ennek alapján benyújtott megbízást vizsgálat nélkül teljesíti. Megítélésünk szerint ez alapot adhat a jogosulatlan beszedési megbízások benyújtására. Jól gondoljuk?
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2010. április 26-án (112. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2300
[…] ajánlatkérő részéről a pénzforgalmi szolgáltatójának adott hozzájárulását, felhatalmazó nyilatkozatát. Úgy véljük, hogy miután az ajánlatkérő hozzájárulása, felhatalmazó nyilatkozata a szerződéstervezet részét képezi, amely majd az eredményhirdetést követően a nyertes ajánlattevő adataival kerül véglegesítésre, e folyamat során kell a felhatalmazó nyilatkozatot is véglegesíteni, azaz a nyertes nevére kiállítani. A dokumentációnak a nyilatkozat mintáját kell tartalmaznia, azaz azt, amely majd az eljárás végén véglegesítésre, aláírásra kerül. A Kbt. valóban nem határozza meg azt az időpontot, amikor ezt a nyilatkozatot a pénzforgalmi szolgáltatóhoz továbbítani kell, de megítélésünk szerint elegendő a szerződés mindkét fél általi történő aláírását követően megküldeni, hiszen ezzel az aktussal jön létre az a szerződés, amelyre a beszedési megbízást érvényesíteni lehet. Célszerűnek tartjuk erre tekintettel, ha az ajánlatkérőként szerződést kötő fél által aláírt hozzájáruló nyilatkozat a szerződés nevesített mellékletét képezi, így akár az ajánlatkérő, akár az ajánlattevő eljuttathatja azt az ajánlatkérői számlát vezető pénzintézethez. Tekintettel arra, hogy a Kbt. 305. §-ának (4) bekezdése szerint a hozzájáruló […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*