Igények az ajánlatkérő nemfizetése esetén

Kérdés: Ha az ajánlatkérő nem fizeti ki a számlát, mit tehetünk? Automatikusan benyújtható inkasszó a számlája terhére? Vagy pereljük be? És ha ebből kárunk van, azt érvényesíthetjük?
Részlet a válaszából: […] A hatályos Kbt. értelmében az alábbi szabályoknak kellmegfelelnie a Kbt. 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérőnek:A 99. § (1) bekezdése alapján eredményes közbeszerzésieljárás alapján a szerződést a nyertes szervezettel (személlyel) (Kbt. 91. §-a)kell írásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Teljesítés inkasszóra

Kérdés: Egy önkormányzat, mint ajánlatkérő, egy eredményes közbeszerzési eljárás során, még 2006-ban szerződést kötött a nyertes ajánlattevővel. A vállalkozó több részszámlát nyújtott be, melyek közül az ajánlatkérő többet kifizetett, ám többet - az igazolás és a számla befogadása után - egy felülvizsgálatot követően vitatott, nem, vagy csak részben fizetett ki Ezt követően a vállalkozó, hivatkozva a Kbt.-re, inkasszót nyújtott be ajánlatkérő bankszámlájára, amit a bank teljesített. Miért tehette ezt meg az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő a részszámlákat befogadta, így ezekkel kapcsolatbana teljesítésigazolásokat valószínűleg kiadta. A teljesítésigazolások utólagosvitatása nem érinti a részszámlák befogadását.A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. éviLXXXV. törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Eljárás ajánlatkérő nemteljesítése esetén

Kérdés: Egyre több hírportálon olvasható, hogy a közbeszerzési szerződések ellenértékét nem fizetik ki a szerződött ajánlattevőnek. Ilyenkor mit lehet tenni?
Részlet a válaszából: […] Abban az esetben, ha az ajánlatérőként szerződő fél aközbeszerzési törvény 22. §-ának (1) bekezdés szerinti szervezet, azazminisztérium, központi költségvetési szerv, helyi önkormányzat vagyönkormányzati költségvetési szerv stb., az ajánlattevőként szerződő fél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Ajánlattevő fizetésképtelensége alvállalkozó felé

Kérdés: Mi a helyzet akkor, ha nekem nem fizet az ajánlatkérő, és én nem tudok fizetni az alvállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] A kérdés sok hasonlóságot mutat az előző kérdéssel. Aválaszban leírtak arról adnak tájékoztatást, hogy az ajánlattevő hogyan juthata pénzéhez.Abban az esetben tehát, ha az ajánlatérőként szerződő fél a22. § (1) bekezdés szerinti szervezet, azaz minisztérium,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Utólagos tájékoztatás hamis nyilatkozatról

Kérdés: Ha az ajánlatkérő nem jelöli a dokumentációban, hogy mit tekint az ajánlatban hamis nyilatkozatnak, utólag megteheti ezt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a hamis adatszolgáltatással kapcsolatban az alábbiszabályokat tartalmazza, melyek közül 2010. szeptember 15-ével a hamis adatdefiníciója, valamint a törvény 62. §-ának előírása módosult.A definíciók értelmében szándékosan kell a hamis adatot azajánlattevőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Ajánlatkérő folyamatos késedelmes teljesítése

Kérdés: Egy nagy közbeszerzés nyertesei voltunk, ahol a fizetési határidők a szerződés szerint hosszúak voltak (folyamatos teljesítésről van szó), de az ajánlatkérő még emellett is lassan féléves késésben van az utolsó gyártások ellenértékének kifizetésével, és a részeket is több hónapos késedelemmel fizette folyamatosan. Hogyan lehet úgy kiírni egy tendert, hogy az ajánlatkérőnek nem áll rendelkezésére a fedezet? Meddig húzható el a fizetés? (Folyamatos az ígéret a teljesítésre.) Ezt a kérdést nem szigorította a jogszabály-módosítás? Ha az ajánlattevői oldalon szigorúak a közbeszerzési szabályok, itt miért nem? Hová fordulhatunk a helyzet megoldásáért?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény az anyagi fedezet meglétévelkapcsolatosan jelenleg nem tartalmaz elő­írást. A korábbi hatályos rendelkezésekidőközönként tartalmazták az anyagi fedezetre vonatkozó rendelkezést, de ezidőről időre kikerült a közbeszerzési törvényből.Ettől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Nyertes konzorcium vezető cége csődeljárás, felszámolás alatt teljesítési szakaszban

Kérdés: Mi az eljárás, illetve a következmény, ha egy közbeszerzési eljárás nyertes konzorciumának vezető cége, a megvalósítás ideje alatt csődvédelmet kért, illetve ha a csődvédelem letelte után csődeljárás vagy felszámolási eljárás alá kerül? Mi a kötelezettsége és lehetősége a kiíró szervezetnek, hogyan kell eljárnia ilyen esetben? Mi a szerepe, kötelezettsége a konzorcium társcégének ilyen esetben? A felszámolás vagy csődeljárás alatt lévő céget kizárják? Hogyan tudják biztosítani a nevesített és nem nevesített alvállalkozók, hogy teljesítésük ellenértékét megkapják a fenti esetben és általában?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a teljesítési szakaszban kezdődik a csőd­eljárásvagy felszámolási eljárás, akkor ameddig a teljesítés folyamatos, addig azellenérték megfizetése megtörténhet. Ha azonban a teljesítés során probléma lépfel, abban az esetben a jogosult nem teljesít, azaz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Ajánlatkérő likviditási problémáinak kezelése

Kérdés: Mit tehetünk, ha az ajánlatkérő nem fizet a szerződésben foglaltak szerint? Megalapozottan hivatkozhat-e az ajánlatkérő arra, hogy likviditási problémái vannak? A beszerzés kezdetekor a fedezetnek nem kell meglennie?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési szerződés teljesítése mindkét fél számárakötelező. Ez az ajánlattevőként szerződő fél számára azt jelenti, hogy aszolgáltatást teljesítenie kell a szerződésben meghatározott paraméterekszerint, például szállítási szerződés esetén a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Szerződésteljesítés ajánlatkérő által

Kérdés: Változtak-e a fizetési feltételek a közbeszerzési eljárások eredményeként kötött szerződések vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. jelenleg hatályos 305. §-ának (1)-(6) bekezdései ateljesítésigazolás és a fizetési határidők, illetve ajánlatkérői nemfizetésesetén az igényérvényesítés vonatkozásában, valamint az alvállalkozóigényérvényesítése tekintetében a következő rendelkezéseket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Beszedési megbízások jogszerűsége a hatályos szabályozás tükrében

Kérdés: A Kbt. november 1-jei változásához kapcsolódóan kérdeznék. A Kbt. 305. §-ának (4) bekezdése alapján az ajánlatkérőként szerződő fél által igazolt szerződésszerű teljesítés esetén "...az ajánlattevőként szerződő fél...az ajánlatkérőként szerződő fél által adott hozzájárulás, felhatalmazó nyilatkozat alapján beszedési megbízást nyújthat be a 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő fizetési számlája terhére". Értelmezésbeli problémák adódtak azonban a felhatalmazó nyilatkozat ki­adásával kapcsolatosan: egyrészt a törvény 54. §-a a szerződéstervezet kötelező tartalmi elemeként, a 99. §-a a szerződés kötelező tartalmi elemeként határozza meg a nyilatkozat meglétét. Azonban mindkét esetben úgy szerepel, hogy "az ajánlatkérő részéről a pénzforgalmi szolgáltatójának adott hozzájárulását, nyilatkozatát". A szerződés megkötésekor, amikor már tudjuk, hogy ki a nyertes, lehet ilyet produkálni, azonban az ajánlati szakaszban nem tartjuk értelmezhetőnek az "adott" szót, legfeljebb az "adandó"-t, mivel ekkor akár több ajánlattevőről is beszélhetünk. Tehát igazából a törvény szövegéből - az azonos megfogalmazás miatt - nem derül ki egyértelműen, hogy mikor is kell ezt a pénzforgalmi szolgáltatóhoz benyújtani. (Véleményünk szerint legfeljebb csak a nyertes ajánlattevőre kellene kiállítani.) Másrészt kérdés, hogy fogalmilag a felhatalmazó nyilatkozat megegyezik-e a Magyar Államkincstár által alkalmazott, a MÁK honlapján megjelenő "felhatalmazó levél"-lel. Amennyiben igen, úgy komoly aggályok merülnek fel a felhatalmazó levél kiadásával kapcsolatosan, mivel a januártól hatályos, a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/2009. MNB rendelet 3. számú mellékletének 4. számú mintája szerinti felhatalmazó levelet a Kincstár a kincstári számlavezetés és finanszírozás, a feladatfinanszírozási körbe tartozó előirányzatok felhasználása, valamint egyes államháztartási adatszolgáltatások rendjéről szóló 46/2009. PM rendelet 23. §-ának (6) bekezdése alapján semmilyen feltétel teljesülése szempontjából nem vizsgálja, és okirat csatolása nélkül kéri annak benyújtását, az ennek alapján benyújtott megbízást vizsgálat nélkül teljesíti. Megítélésünk szerint ez alapot adhat a jogosulatlan beszedési megbízások benyújtására. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint a Kbt.-ben hivatkozott törvényirendelkezések szinkronban vannak egymással és alkalmazhatóak. Az 54. §rendelkezését a teljes szövegkörnyezetében érdemes vizsgálni. A törvény 54.§-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő - a megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.
1
2