Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2010. november 22-én (122. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2532

[…] tekintetében - (3)–(4) bekezdések. A hivatkozott jogszabályhely olyan szerződésérvénytelenségi esetet határoz meg, amikor a Közbeszerzési Döntőbizottságnak nemcsak joga, hanem kötelezettsége is, hogy a megkötött szerződést megtámadja, és kérje a bíróságtól a szerződés érvénytelenségének kimondását, valamint az érvénytelenség jogkövetkezményének alkalmazását. A Döntőbizottság azonban kizárólag a 306/A. § (2) bekezdése szerinti jogsértések esetén indíthat érvénytelenségi pert. Ez két esetkört jelent. Az egyik eset arra terjed ki, amikor a szerződést a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték, a másik eset lényegében arra vonatkozik, ha megsértették a szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályokat. Ez utóbbi esetben szükséges a tényállás megvalósulásához, hogy emiatt az ajánlattevő nem tudott élni jogorvoslati jogával a szerződés megkötése előtt, valamint az is, hogy az ajánlatkérő által elkövetett jogsértés egyúttal befolyásolta az ajánlattevő esélyét a szerződés elnyerésére. Minden egyéb esetben a Ptk. szabályai az irányadóak a szerződés érvényessége, érvénytelensége és a megtámadás tekintetében. A Ptk. az érvénytelenségnek két esetét különbözteti meg: a semmisséget és a megtámadhatóságot. A semmis szerződés olyan érvényességi fogyatékosságban szenved, amely miatt mindenkivel szemben érvénytelen, és erre a tényre bárki hivatkozhat, határidő nélkül. A megtámadhatóság ezzel szemben relatív érvénytelenséget jelent, hiszen – megtámadással válik a szerződés érvénytelenné, – a szerződést kötő másik fél, illetve az támadhatja meg, akinek ehhez törvényes érdeke fűződik, – a megtámadásnak a Ptk.-ban előírt határidőn belül kell megtörténnie. A Ptk. hivatkozott 200. §-ának (2) bekezdése határozza meg a semmis szerződés fogalmát. Eszerint semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütközik. A jogszabályba ütköző módon megkötött szerződés tehát, a hivatkozott rendelkezés alapján, semmis. A semmis szerződés érvénytelenségére a Ptk. 234. §-a alapján bárki határidő nélkül hivatkozhat, továbbá a semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség. A Ptk. 210. §-a sorolja fel azokat az eseteket, amikor a szerződést kötő fél szerződési akarata valamilyen külső körülmény miatt sérült, és erre hivatkozással ez a fél az általa megkötött szerződést megtámadhatja. Ennek esetei a tévedés, a megtévesztés és a fenyegetés. A 210. § (1)–(5) bekezdései a következő rendelkezéseket tartalmazzák: – Aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges […]