Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2011. január 31-én (125. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2588

[…] szerződésnek minősül, és a Kbt.-nek – a szerződésekre vonatkozó - szabályai teljeskörűen vonatkoznak erre a szerződésre is. A projekttársaság csak a szerződés teljesítésével kapcsolatosan végezhet tevékenységet, köthet szerződést, más gazdálkodó szervezetben nem szerezhet részesedést, és nem is alakulhat át. Az alvállalkozókkal is a projekttársaság szerződik. Fontos felelősségi szabály - egyúttal a szerződés teljesítésének garanciája –, amely rögzíti, hogy a projekttársaság és a nyertes ajánlattevő/ajánlattevők a szerződés teljesítéséért egyetemlegesen felelnek. A projekttársaság vagyonát (alaptőkéjét és alaptőkén felüli vagyonát) az alapítók nem vonhatják el, megszüntetni pedig csak akkor lehet, ha a szerződést teljesítette vagy a szerződésből származó jogokat és kötelezettségeket az alapító(k) teljes egészében átvállalta(ák). A fenti szabályok mutatják, hogy a projekttársaság alapítására vonatkozó ajánlatkérői elvárásnak csak olyan esetekben lehet létjogosultsága, amikor a közbeszerzés tárgya alapján megkötendő szerződés teljesítése ezt igényli. Ebből következően építési beruházás, építési koncesszió és szolgáltatási koncesszió megvalósítása során szokott ez a jogintézmény előfordulni. Vannak olyan esetek is, amikor maga a Kbt. rendelkezik erről a jogintézményről. Az építési koncesszióra vonatkozó törvényi szabályok ugyanis előírják, hogy amennyiben az építési beruházás egyben a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban koncessziós törvény) hatálya alá is tartozik, akkor a koncessziós pályázat helyett közbeszerzési eljárást kell lefolytatni a koncessziós törvény megfelelő alkalmazásával (Kbt. 142. §). A koncessziós törvény 20. §-a pedig rendelkezik […]