Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

8 találat a megadott gazdasági társaság tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Gazdasági társaság alapításának szükségessége közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Tudnak-e gyakorlati példát mondani arra, hogy az ajánlatkérő milyen típusú beszerzés esetén követeli meg gazdasági társaság alapítását?
Részlet a válaszból: […]szerződésnek minősül, és a Kbt.-nek - a szerződésekre vonatkozó - szabályai teljeskörűen vonatkoznak erre a szerződésre is. A projekttársaság csak a szerződés teljesítésével kapcsolatosan végezhet tevékenységet, köthet szerződést, más gazdálkodó szervezetben nem szerezhet részesedést, és nem is alakulhat át. Az alvállalkozókkal is a projekttársaság szerződik. Fontos felelősségi szabály - egyúttal a szerződés teljesítésének garanciája -, amely rögzíti, hogy a projekttársaság és a nyertes ajánlattevő/ajánlattevők a szerződés teljesítéséért egyetemlegesen felelnek. A projekttársaság vagyonát (alaptőkéjét és alaptőkén felüli vagyonát) az alapítók nem vonhatják el, megszüntetni pedig csak akkor lehet, ha a szerződést teljesítette vagy a szerződésből származó jogokat és kötelezettségeket az alapító(k) teljes egészében átvállalta(ák). A fenti szabályok mutatják, hogy a projekttársaság alapítására vonatkozó ajánlatkérői elvárásnak csak olyan esetekben lehet létjogosultsága, amikor a közbeszerzés tárgya alapján megkötendő szerződés teljesítése ezt igényli. Ebből következően építési beruházás, építési koncesszió és szolgáltatási koncesszió megvalósítása során szokott ez a jogintézmény előfordulni. Vannak olyan esetek is, amikor maga a Kbt. rendelkezik erről a jogintézményről. Az építési koncesszióra vonatkozó törvényi szabályok ugyanis előírják, hogy amennyiben az építési beruházás egyben a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban koncessziós törvény) hatálya alá is tartozik, akkor a koncessziós pályázat helyett közbeszerzési eljárást kell lefolytatni a koncessziós törvény megfelelő alkalmazásával (Kbt. 142. §). A koncessziós törvény 20. §-a pedig rendelkezik[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. január 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2588
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Ajánlatkérői előírás alapján létrehozott gazdasági társaság időtartama, tevékenysége

Kérdés: Ha az ajánlatkérő előírja nyertesség esetére a közös ajánlattevőknek gazdasági társaság létrehozását, az csak a tender szerinti tevékenységre alapítható a szerződés időtartamára, vagy határozatlan időtartamra is, és a társaság folytathat-e más tevékenységet is?
Részlet a válaszból: […]szervezettel kapcsolatos követelményeket, amelyek kizárólag a jogi formával, az alaptőke minimális - a szerződés értékével arányosan meghatározott - mértékével, a gazdálkodó szervezet tevékenységi körével, valamint tevékenységének ellenőrzésével függhetnek össze. Amennyiben tehát a gazdálkodó szervezet tevékenységi körét nem szabályozza, határolja le az ajánlatkérő, akkor a társaság más tevékenységet is folytathat, az adott szerződés teljesítése érdekében végzett tevékenysége mellett, ezt a Kbt. nem zárja ki. [A törvény 52. §-a akként rendelkezik, hogy több ajánlattevő közösen is tehet ajánlatot. Az ajánlatkérő az ajánlattételt nem kötheti gazdálkodó szervezet alapításához,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. július 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2028
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Együttműködési megállapodás csatolásának kötelezettsége közös ajánlattétel esetén

Kérdés: Közös ajánlattétel esetén az ajánlatkérő kötelezheti-e az ajánlattevőt arra, hogy az együttesen ajánlatot tevők csatolják az együttműködésüket tartalmazó megállapodást akkor, ha egyébként nem követeli meg a közös nyertesektől gazdasági társaság létrehozását? Tartalmaz-e erre előírást a Kbt.?
Részlet a válaszból: […]közötti együttműködési megállapodás becsatolása, hiszen ebből állapítható meg, hogy az adott közbeszerzési eljárásban ténylegesen közösen tesznek ajánlatot. Ebből állapítható meg a tagok közötti együttműködés módja, vagy az is, hogy mely tag jogosult a konzorcium (közös ajánlattevők) eljárásban való képviseletére. A közbeszerzési szerződés teljesítésének biztonsága érdekében emellett az ajánlatkérő támaszthat elvárásokat annak érdekében, hogy már az ajánlatból megállapítható legyen a konzorciumi tagok együttműködésének alapja, kerete, továbbá az is, hogy a közbeszerzési szerződés teljesítése során milyen szerződési tevékenységet mely konzorciumi tag lát el. Rendelkezhet arról is az ajánlatkérő, hogy milyen felelősségi szabályokat kíván a tagokkal szemben érvényesíteni. Tekintettel arra, hogy a szerződéssel kapcsolatos feltételek meghatározása az ajánlatkérő kompetenciájába tartozik, erre tekintettel nincs közbeszerzési akadálya annak, hogy az ajánlatkérő a szerződés teljesítése érdekében elvárt feltételeit felhívásában[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. július 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 1667

4. találat: Képviselő-testületi határozattal létrehozott gazdasági társaság ajánlatkérői minősége

Kérdés: A képviselő-testület határozattal, tehát nem rendelettel létrehozott egy repülőtér-működtető kft.-t, meghatározó többségi tulajdonnal (80 százalék). Az önkormányzati határozat az állami irányítás egyéb jogi eszköze, tehát nem jogszabály, így a kft. létrehozásáról nem jogszabály rendelkezett. A kft. eredményorientált, működtetési és szolgáltatási feladatokat ellátó gazdasági társaság, bár jelenleg még veszteséges, és önkormányzati támogatásra szorul. Kérdésem: a kft. ajánlatkérőnek minősül-e a Kbt. 22. §-a szerint vagy nem, tehát a Kbt. hatálya alá tartozik vagy nem?
Részlet a válaszból: […]státus megállapítható vagy kizárható legyen. [A könnyebb értelmezés érdekében: a Kbt. IV. fejezetének alkalmazásában ajánlatkérők - a Kbt. 22. §-ának a)-d) f)-g) és h)-k) pontjai értelmében: - a minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet; - az állam, az előző, a) pontban meghatározott szervezeteken kívüli központi költségvetési szerv, az elkülönített állami pénzalap kezelője, a társadalombiztosítási költségvetési szerv; - az országos kisebbségi önkormányzat, az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv; - a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat, a települési önkormányzatok társulása, a helyi önkormányzat által a helyben központosított közbeszerzés keretében ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet, a helyi önkormányzati költségvetési szerv, a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a megyei területfejlesztési tanács, a térségi fejlesztési tanács, a regionális fejlesztési tanács; - a közalapítvány; - a Magyar Nemzeti Bank, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság, a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság, a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság, a közszolgálati műsorszolgáltatók, valamint az a közműsor-szolgáltató, amelynek működését többségi részben állami, illetőleg önkormányzati költségvetésből finanszírozzák, továbbá az Országos Rádió és Televízió Testület; - az a jogképes szervezet, amelynek létrehozataláról jogszabály rendelkezik, meghatározva a szervezet által ellátandó feladatot, az irányítására, illetőleg az ellenőrzésére, valamint a működésére vonatkozó szabályokat, feltéve hogy a szóban forgó bekezdés előző pontjaiban meghatározott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. június 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 1337
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Kbt. megkerülése a gyakorlatban

Kérdés: A Kbt. 2/A. §-ának (1) bekezdése szerint nem minősül a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek az a megállapodás, amelyet "a 22. §-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő - tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére - a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90 százaléka az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből származik. A szerződés teljesítéséből származik a szerződés alapján harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg." Valamely önkormányzat egy közfeladat ellátására 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságot alapít, vele a Kbt. eljárása nélkül hosszú távú megállapodást köt. A Kbt. megkerülésének minősül-e, ha ezt a gazdasági társaságot az önkormányzat ezután értékesíti, természetesen a megállapodásaival együtt?
Részlet a válaszból: […]meghatározott követelményeknek. A törvény 305. §-ának (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy az ajánlatkérőként szerződő fél köteles az ajánlattevőnek a szerződésben meghatározott módon és tartalommal való teljesítésétől számított legkésőbb harminc - az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzésekre irányuló eljárások esetében hatvan - napon belül az ellenszolgáltatást teljesíteni, kivéve ha törvény eltérően rendelkezik, vagy a felek az ellenszolgáltatás halasztott, illetőleg részletekben történő teljesítésében állapodtak meg. A (2) bekezdés szerint az ajánlatkérőként szerződő fél által igazolt szerződésszerű teljesítés esetén, az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltét követően az ajánlattevőként szerződő fél azonnali beszedési megbízást nyújthat be a 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő bankszámlája terhére. Egyéb rendelkezések A törvény 306. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatkérőként szerződő fél, ha a nyertes ajánlattevő részére gazdasági társaság alapítását írja elő (Kbt. 52. §-a), és az ajánlattevő a társasági szerződés megkötését, illetőleg az alapszabály elfogadását a szerződés aláírásától számított hatvan napon belül a cégbírósághoz nem jelenti be, a szerződést felmondhatja. Építési beruházás esetében az ajánlattevőként szerződő fél köteles megfelelő felelősségbiztosítási szerződést kötni. Építési beruházás esetében a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítése során az ajánlatkérőként szerződő fél - külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint - köteles a munkát megbízott helyszíni képviselője (műszaki ellenőr) útján ellenőrizni - Kbt. 306. §-ának (2)-(3) bekezdése. A továbbiakban a törvény úgy rendelkezik, hogy a 303. §-ban, a 304. § (2) bekezdésében, valamint az (1)-(3) bekezdésben meghatározott feltételek a szerződésnek akkor is részei, ha a felek erről nem, vagy eltérően állapodtak meg. Építési koncesszió esetében, ha a szerződés egyben a Konc-tv. hatálya alá is tartozik, annak a koncessziós szerződésre és a koncessziós társaságra vonatkozó rendelkezései szerinti eltérésekkel kell a (4) bekezdésben foglaltakat alkalmazni. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre egyebekben a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. A kérdéshez kapcsolódóan utalunk arra, hogy a Kbt. 47. címe - 307-308. §-aiban - tartalmazza a közbeszerzések ellenőrzésével kapcsolatos rendelkezéseket, az alábbiak szerint. Tájékoztatás a szerződés módosításáról és teljesítéséről Az ajánlatkérő köteles a szerződés módosításáról, valamint a szerződés teljesítéséről külön jogszabályban meghatározott minta szerint tájékoztatót készíteni, és hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben közzétenni. A hirdetményt legkésőbb a szerződés módosításától, illetőleg a szerződés teljesítésétől számított öt munkanapon belül kell feladni. Az egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött szerződés esetében a szerződés megkötésétől számítva évenként kell a szerződés részteljesítéséről tájékoztatót készíteni. A tájékoztatóban az ajánlattevőként szerződő félnek nyilatkoznia kell, hogy egyetért-e az abban foglaltakkal. Az előző bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben a törvény negyedik része alapján lefolytatott közbeszerzési eljárás közvetlen ajánlattételi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. április 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 1285
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

6. találat: Önkormányzati tulajdonban álló kft. mint ajánlatkérő

Kérdés: Társaságunk 100 százalékos önkormányzati tulajdonlás mellett működő kft. Tevékenységünk során az alábbi szolgáltatásokat végezzük: önkormányzati megrendelésre kötelező önkormányzati feladat (parkfenntartás, köztisztaság, hó- és síkosságmentesítés, temetőfenntartás, temetőfejlesztés, gyepmesteri telep üzemeltetése); önkormányzati rendelet alapján kötelező közszolgáltatás (lakosságihulladék-szállítás); egyéb társaságoknak, magánszemélyeknek vállalkozási, üzleti alapon történő temetkezési, termelési- és egyéb hulladékszállítási, egyéb karbantartási, fenntartási feladatai. Kérdésünk: társaságunk a Kbt. előírása [22. §-ának (1) bekezdése] alapján szerepel-e az ajánlatkérők között? Amennyiben az ajánlatkérés társaságunkra kötelező szabály, a törvényben előírt értékhatárok elérése esetén kell-e pályáztatni minden egyes tevékenységünkkel összefüggő beszerzést, szolgáltatás igénybevételét, vagy csak az önkormányzati megrendeléssel összefüggő tevékenységünk esetében?
Részlet a válaszból: […]tevékenységéhez szorosan kötődő beszerzései tekintetében kötelezett közbeszerzésre. Az adott bekezdés c) pontja értelmében az országos kisebbségi önkormányzat, az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, a d) pontja értelmében a helyi önkormányzat, kisebbségi települési önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat, a települési önkormányzatok társulása, a helyi önkormányzati költségvetési szerv, a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv stb. az, amely az i) pont szerint meghatározó befolyást gyakorolhat a kérdezett korlátolt felelősségű társaság felett, így az a saját beszerzéseire közbeszerzést köteles lefolytatni, függetlenül attól, hogy a tevékenység az önkormányzati megrendelésekkel függ-e össze, avagy sem. Ez a megkülönböztetés a klasszikus ajánlattevői kört nem érinti, a közbeszerzés tárgyához kötés a közszolgáltatói kör szabályozásánál jelenik meg markánsan a Kbt.-ben, innen eredhet a hibás feltételezés. A pályáztatási kötelezettség megállapításánál fontos, hogy minél pontosabb[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. december 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 407
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Gazdasági társaságok átvilágítása és a közbeszerzés kapcsolata

Kérdés: Gazdasági társaságok átvilágítását tervezi az önkormányzat. Ez a szolgáltatás a közbeszerzési törvény hatálya alá esik-e?
Részlet a válaszból: […]valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről. Jelen esetben az ajánlatkérő a Kbt. 22. § (1) bekezdésének d) pontja alapján a törvény alanyi hatálya alá tartozik. A gazdasági társaságok átvilágításának költsége feltehetően eléri a 2 millió forintot, így a szolgáltatásra vonatkozó értékhatárokat alapul véve kell a Kbt. eljárásrendje szerint lefolytatni a közbeszerzési eljárást. Megjegyezni kívánjuk, hogy az egyszerű eljárás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. július 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 175
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság megítélése

Kérdés: A helyi önkormányzat által alapított, többségi önkormányzati tulajdonú, köztisztasági hulladékgazdálkodási tevékenységet végző gazdasági társaság a Kbt. hatálya alá tartozik-e? Ha igen, akkor a Kbt. 22. §-ának mely pontja alá?
Részlet a válaszból: […]köztisztaság, a településtisztaság biztosítása. A helyi önkormányzat által alapított többségi önkormányzati tulajdonú, köztisztasági, hulladékgazdálkodási tevékenységet végző gazdasági társaság ennek
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. július 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 167
Kapcsolódó tárgyszavak: ,