Közhasznú alapítvány adományokból történő árubeszerzésének közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: Felszámolási eljárásban felszámolásra került az alapító, egy közhasznú alapítvány. A felszámoló az alapítványt kiengedte a felszámolási eljárás alól. Alapító hiányában a kuratórium gyakorolja a tulajdonosi jogokat, az alapítvány főleg a Covid-járvánnyal összefüggésben egyre komolyabb összegű pénzadományokat kap, melyből egészségügyi intézmény részére műszereket, gépeket vásárol. Az alapítvány felett a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontja alapján az a)-e) pontban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a kormány közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást nem gyakorol, működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) nem finanszírozza. Pénzügyi vagyonát képező – magánszemélyek, gazdasági társaságok által juttatott – adományokból történő áruvásárlása lehet-e közbeszerzés-köteles, ha a támogatási összege meghaladja a nettó 15 millió forintot?
Részlet a válaszából: […] A kérdező kifejezetten a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pont szerint azonosította azokat a pontokat, mely alapján az érintett alapítvány nem tartozik a Kbt. alanyi hatálya alá.A Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontja szerint az a jogképes szervezet, amelyet nem ipari vagy kereskedelmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Kizárás cégkivonatban szereplő zár alá vételre utaló bejegyzés esetén

Kérdés: Fennáll-e kizáró ok abban az esetben, ha a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként részt vevő gazdasági társaság cégkivonatán a jogi személlyel szemben alkalmazott büntetőjogi intézkedésre (zár alá vételre) utaló bejegyzés jelenik meg, amely abból ered, hogy a nyomozó hatóság biztosítási céllal elrendelte a jogi személy iratainak és másik gazdasági társaságban meglévő üzletrészének lefoglalását a korábbi vezető tisztségviselő ellen folyamatban lévő büntetőeljárásban?
Részlet a válaszából: […] Először is meg kell különböztetni a jogi személyre és a jogi személy volt vezető tisztségviselőjére vonatkozó kizáró okokat. A kizáró okok mindkét körére igaz, hogy kizáró oknak csak a Kbt.-ben írt bűncselekmény elkövetését jogerősen megállapító bírósági ítélet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Az ajánlattevő pénzforgalmi számlájának zár alá vétele a közbeszerzési eljárás kontextusában

Kérdés: Mit jelent a közbeszerzés szempontjából, ha az eljárásban ajánlattevőként részt vevő gazdasági társaság pénzforgalmi számláját a nyomozó hatóság – a korábbi vezető tisztségviselő által a társaság felhasználásával elkövetett bűncselekmény (például költségvetési csalás) miatti nyomozás során – kényszerintézkedésként, biztosítási céllal zár alá vette?
Részlet a válaszából: […] A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 5. § (2) bekezdés b) pontja csak a tevékenységüktől bíróság által jogerősen eltiltott (vagy tevékenységükben ugyanígy korlátozott) gazdasági szereplők vonatkozásában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Egyesület mint kapacitást biztosító szervezet

Kérdés: Egyesület bevonható-e egy ajánlatadás során mint kapacitást biztosító szervezet? Az egyesület bizonyos tagja adott eljárásban szakértőként kerülne bemutatásra alkalmasság igazolására. Jól értjük, hogy mivel egyesületek nem végeznek gazdasági tevékenységet, és annak tagjai nem munkaviszonyban állnak az egyesülettel, erre nincs lehetőség?
Részlet a válaszából: […] A kérdés érdekes, hiszen valójában nem tiltja semmi az egyesület megnevezését kapacitást biztosító szervezetként. A probléma inkább abból adódik, hogy van olyan eset, amikor az egyesület nyilatkozata nem elegendő a kapacitást biztosító szervezet vonatkozásában, kivéve, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Kbt. hatálya alatt álló egyházi fenntartású intézmény DKÜ-kötelezettsége uniós forrás elnyerése esetén

Kérdés: Egyházi fenntartású intézményként többségi állami támogatás miatt a Kbt. hatálya alatt vagyunk. Uniós forrást nyertünk. DKÜ-kötelesek vagyunk?
Részlet a válaszából: […] Mint egyházi fenntartású intézmény, vélhetően a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontja szerint tartozik a kérdező a törvény hatálya alá, nem pedig önként csatlakozóként. A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

A VBÜ kormányrendelet hatálya

Kérdés: A Védelmi Beszerzési Ügynökség kapcsán merült fel, hogy a VBÜ kormányrendelet hatálya alá tartozunk-e. Ha nem vagyunk közbeszerzés-kötelesek, csak leginkább a nagyobb EU-s projektek erejéig, de a VBÜ kormányrendelet mégis úgy fogalmaz, hogy ránk is vonatkozik, abban az esetben melyik jogszabály az erősebb?
Részlet a válaszából: […] A központi beszerző szerv kijelöléséről, a védelmi és biztonsági feladatokkal összefüggő beszerzések körének meghatározásáról és a védelmi és biztonsági feladatokkal összefüggő beszerzések központosított rendszeréről szóló 329/2019. kormányrendelet hatályának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Tevékenység kiszervezésének hatása a teljesítés folyamatára

Kérdés: Egy tevékenység kiszervezése esetén van-e lehetőség arra, hogy tovább folytatódjon a teljesítés?
Részlet a válaszából: […] A teljesítés szakaszában a jogutódlás keretei között lehetőség van kiszervezésre az alábbiak szerint:A Kbt. 139. § (1) bekezdésének b) pontja alapján a nyertes ajánlattevőként szerződő fél vagy felek személye csak az alábbi esetekben változhat meg: (...) ha a szerződő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Független akkreditált szaktanácsadó vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége

Kérdés: Független akkreditált szaktanácsadó vagyok. Az egyik ügyfelem felhívott vagyonnyilatkozat-tételre, melynek hiányában a megbízási szerződésünket megszünteti. Valóban köteles vagyok megadni a nyilatkozatot? (Nem vagyok közszolgálatban álló személy, így értelmezésem szerint erre nem vagyok kötelezhető.)
Részlet a válaszából: […] Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. §-a értelmében a közszolgálatban álló személy, amely javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult akár önállóan, akár testület tagjaként, valóban köteles a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Dokumentumfeltöltéssel kapcsolatos követelmények az EKR-ben

Kérdés: Megjelent egy jogeset, mely szerint a dokumentum megfelelő formában történő feltöltése az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe alapvetés, ettől eltérni nem lehet. Előadáson mást hallottunk, így nem világos, hogy milyen formában kell követni az ajánlatkérő fájlformátumra vonatkozó igényeit a nyilatkozatok feltöltése során. (Az eset száma: D.94/2019.)
Részlet a válaszából: […] Alábbiakban a Közbeszerzési Döntőbizottság D.94/2019. számú ügyét elemezzük, és vonjuk le az esetből következtetéseinket. Előrebocsátjuk, hogy ebben az esetben a jogkérdés valójában nem csak a megfelelő fájlformátum volt, azaz nem lehet az esetet minden szempontból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlattevő megbízhatóvá nyilváníthatósága

Kérdés: Egy ügyben az ajánlattevő kezdeményezte, hogy a Közbeszerzési Hatóság nyilvánítsa megbízhatónak egy olyan ügyben, melyben gyakorlatilag adót csalt az ajánlattevő. Miért engedi ezt a KH, és milyen mozgástere van az ajánlatkérőnek, aki ezt nem szeretné engedni? Egyáltalán mi alapján dől el, hogy egy bűncselekményt meg nem történtnek kell tekinteni a Kbt. rendelkezése ellenére?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján a kötelező kizáró okok közül az alábbi kettőről lehet szó.A Kbt. 62. §-ának (1) bekezdése szerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3
4
17