Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

9 találat a megadott alkalmassági szempont tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Az ajánlattevő pénzforgalmi számlájának zár alá vétele a közbeszerzési eljárás kontextusában

Kérdés: Mit jelent a közbeszerzés szempontjából, ha az eljárásban ajánlattevőként részt vevő gazdasági társaság pénzforgalmi számláját a nyomozó hatóság - a korábbi vezető tisztségviselő által a társaság felhasználásával elkövetett bűncselekmény (például költségvetési csalás) miatti nyomozás során - kényszerintézkedésként, biztosítási céllal zár alá vette?
Részlet a válaszból: […]határozni, hogy mely körülmények megléte, illetve hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére.Az ajánlatkérő azonban nem tehet egyenlőségjelet a végrehajtási eljárás és a kényszerintézkedésként, biztosítási céllal elrendelt zár alá vétel közé. Végrehajtás esetében ugyanis arról van szó, hogy az adós nem fizetett meg egy jogerősen megítélt követelést, a zár alá vétel azonban ezt még korántsem jelenti, hiszen akár az is elképzelhető, hogy nem kerül megállapításra a bűncselekmény elkövetése, avagy a bíróság nem pénzbüntetést (vagyonelkobzást) alkalmaz. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) 324. § (1) bekezdése alapján a zár alá vétel a vagyonelkobzás vagy a polgári jogi igény biztosítása érdekében a zár alá vétel tárgya feletti rendelkezési jogot függeszti fel.Az ajánlatkérő jellemzően akkor ír(hat)ja elő a pénzügyi-gazdasági alkalmasság körében a végrehajtástól (inkasszótól vagy sorban állástól) való mentességet, amikor a nyertes ajánlattevőnek a közbeszerzés alapján megkötött szerződés teljesítése során töretlen pénzügyi likviditást feltételező finanszírozási kötelezettsége áll fenn, például jelentős pénzösszeget kell előlegeznie a szerződéses vállalás jellegére tekintettel. Ebből következően az ajánlatkérő a szerződés teljesítésére való alkalmasság körében akár azt is előírhatja, hogy az ajánlattevő pénzforgalmi számlája mindennemű büntetőjogi intézkedéstől - így a Be. alapján alkalmazható zár alá vételtől is - mentes legyen. Ha azonban az ajánlatkérő ezt kifejezetten nem írja elő, akkor a végrehajtástól való mentesség követelményéből a zár alá vételtől való mentesség követelménye automatikusan nem következik, hiszen a zár alá vétel jogi természete merőben eltér a végrehajtásétól.Korlátként érvényesül ugyanakkor, hogy az ajánlatkérő csak annyiban írhat elő alkalmassági követelményeket, amennyiben azok a szerződés teljesítéséhez valóban szükségesek [Kbt. 65. § (3) bekezdés], hiszen a Kbt. célja nem a verseny indokolatlan szűkítése, hanem az egészséges verseny[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4722

2. találat: Azonos típusú tapasztalat előírása alkalmassági és értékelési szempontként

Kérdés: Amennyiben alkalmassági és értékelési szempontként is kérek szakmai tapasztalatot, lehet-e, hogy a kettő átfedésben legyen, tehát ugyanazt a szakmai tapasztalatot értékelem az alkalmasságban és az értékelési szempontban? Vagy a kettő csak egymásra épülhet?
Részlet a válaszból: […]hatással lehet a szerződés teljesítésének színvonalára.Ezt az ellentmondást úgy lehet feloldani, hogy amennyiben azonos típusú tapasztalatot ír elő az ajánlatkérő alkalmasságként és értékelési szempontként, úgy azt nem átfedésben, hanem egymásra épülve teszi. Eleve nem javasolt teljesen különböző tapasztalatot kérni alkalmasságban és értékelési szempontként, hiszen akkor az értékelési szempont igazolására bevont külső szakember nem fog kapacitást biztosító szervezetnek minősülni, ami eleve jogértelmezési problémát vet fel.Az átfedést hasonlóképpen értelmezi, és nem engedi a D. 420/2020. ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság. A jogorvoslati fórum a konkrét esetben megállapította, hogy az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívás II.2.5) pontjait az 1. és 2. részekre vonatkozóan a Kbt. 76. § (6) bekezdés d) pontjába ütközően határozta meg.Az ajánlatkérő a II.2.5) pontokban határozta meg az értékelési szempontokat a Kbt. 76. § (2) bekezdés c) pontja szerinti legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempont körében. Az ajánlatkérő ezen értékelési szempontokban az "MV-VZ vagy azzal egyenértékű, a jogosultság megszerzéséhez előírt gyakorlati időn felüli vízgazdálkodási szakterületen szerzett szakmai gyak. idő (egész hóban) max. összesen 48 hónap, min. 0 hónap", illetve "MV-É vagy azzal egyenértékű, a jogosultság megszerzéséhez előírt gyak. időn felüli építési szakterületen szerzett szakmai gyak. idő (egész hóban) max. összesen 48 hónap, min. 0 hónap felüli építési szakterületen szerzett szakmai gyak. idő (egész hóban) max." kitételeket rögzítette. Az ajánlatkérő alkalmazta a Kbt. 76. § (3) bekezdés b) pontját, amely esetre a Kbt. 76. § (6) bekezdés d) pontja azt a korlátozó rendelkezést rögzíti, hogy egyértelműen el kell különíteni, hogy mely feltételek képezik a teljesítéshez minimálisan szükséges elvárást (alkalmassági követelmény), és melyek jelentik ezenfelül az értékeléskor figyelembe vett tényezőket.Az ajánlatkérő nem tett eleget a Kbt. 76. § (6) bekezdés d) pontja szerinti korlátnak, és a feltételek elkülönített meghatározása sem történt meg. Az értékelés során csupán hozzászámította a vonatkozó jogszabályban előírt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4608

3. találat: Alkalmassági szempont előírása

Kérdés: A felhívásban az ajánlatkérő csak az egyik árbevételi követelményt, azaz a teljes árbevételi követelményt írja elő, miközben igazolásnál mindkettőt, azaz a közbeszerzés tárgya szerinti árbevételt és a teljes árbevételt is kéri. Mi ilyenkor a teendő? Ebben az esetben mi az erősebb, az előírás vagy az igazolás a hirdetményben?
Részlet a válaszból: […]üzleti évre vonatkozóan kérhető, teljes - általános forgalmi adó nélkül számított - árbevételéről, illetve ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyából származó - általános forgalmi adó nélkül számított - árbevételéről szóló - adott esetben az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt - nyilatkozattal, attól függően, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét, ha ezek az adatok rendelkezésre állnak.Mivel a hirdetményben feltételezhetően csak egy értéket szerepeltet az ajánlatkérő az alkalmassági követelmény minimumértékének meghatározásakor, de az igazolás során mindkét árbevétel vonatkozásában kéri annak teljesítését, itt vélhetően aránytalan az előírás. Hiszen a teljes árbevétel és a közbeszerzési tárgya szerinti árbevétel jellemzően nagyságrendileg különbözik egymástól, és jogszerűtlen ugyanazt a mértéket kérni az ajánlattevőktől úgy, hogy valójában a hirdetmény ellenőrzése során csak a teljes árbevételt kérte, írta elő az ajánlatkérő.Ebben az esetben a főszabály az, hogy amit az ajánlatkérő előír,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. december 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4082

4. találat: Eljárás alkalmassági követelmény hiányos meghatározása esetén

Kérdés: Az alkalmassági követelmények köréből kimaradt a sorban állás hossza. Van-e lehetőség arra, hogy a dokumentációban jelezzük, vagy igazoláskor a standard harminc napot vegyük figyelembe, ami egyébként általánosan elfogadott?
Részlet a válaszból: […]eljárást megindító felhívás feladásától - nem hirdetménnyel induló eljárásokban megküldésétől - visszafelé számított két évre vonatkozó megfelelő nyilatkozattal; attól függően, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét, ha ezek az adatok rendelkezésre állnak.Mivel a fentieknél több információ meghatározása nem kötelező, így valójában megfelel a követelményeknek a sorban állás idejének gyakorlatilag nulla mértékű meghatározása, azaz a legrövidebb sorban állás is ennek megfelelően alkalmatlanságot eredményez. Előírás hiányában az ajánlatkérőnek nincs lehetősége a dokumentációban megjeleníteni azt, csak a hirdetménytartalom módosításával van jogszerűen lehetőség arra, hogy nullától eltérő mérték kerüljön igazolásra és elfogadásra. A sorba állítás törvényi maximumát a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény szabályozza, melynek 60. § (1) bekezdése szerinti maximális mértéke 35 nap.A hivatkozott törvényhely szerint a pénzügyi fedezet hiánya miatt részben vagy egészében nem teljesíthető hatósági átutalást és átutalási végzésen alapuló átutalást a kedvezményezett azonnali[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. november 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4077

5. találat: Értékelési és alkalmassági szempont elválasztása

Kérdés: Az értékelési szempont a szakember tapasztalata úgy, hogy közben az alkalmasságban is ugyanez a feltétel szerepel egy meghatározott tapasztalattal, ami felett az ajánlatkérő értékeli annak mértékét. Lehet ezt egybemosni? Nem kell különválasztani az értékelési szempontot és az alkalmasságot? Nincs itt átfedés? Nem számszakilag, hanem mert ugyanannak a szakembernek a tapasztalatára vonatkozik? Ha igen, akkor hogyan kell hiánypótolni, ha esetleg hiányosság merül fel?
Részlet a válaszból: […]előírható azoknak a szakembereknek (szervezeteknek) - különösen a minőség-ellenőrzésért felelősöknek - a megnevezésével, végzettségük vagy képzettségük, szakmai tapasztalatuk ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe.A problémát elsősorban az jelenti, hogy míg alkalmassági követelményként a szakember hiánypótolható, értékelési szempontként a be nem nyújtott szakember megnevezése például nem hiánypótolható. Ezért került kiegészítésre a hiánypótlás szabálya az alábbiak szerint, és oldódott fel az alkalmasság és értékelési szempont különválasztása a szakember tapasztalatának meghatározása vonatkozásában.Fentieken túl az alábbi hiánypótlásra vonatkozó szabályok ezért szűkítik le nagymértékben a szakember bemutatására vonatkozó hiányosság pótlását a (4) bekezdés szerint, továbbá tisztázzák az eljárást a felolvasólap és a benyújtott, a szakemberre vonatkozó igazolás eltérése esetében.A Kbt. 71. §-ának (4) bekezdése szerint ha az ajánlatkérő megállapítja, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az alkalmasság igazolásához olyan gazdasági szereplő kapacitásaira támaszkodik, vagy olyan alvállalkozót nevezett meg, amely a 62. § (1) bekezdés a)-h), k)-n) és p)-q) pontja szerinti, korábbi eljárásban tanúsított magatartás alapján a j) pontja szerinti vagy - ha az ajánlatkérő előírta - a 63. § szerinti kizáró ok hatálya alatt áll, a kizáró okkal érintett gazdasági szereplő kizárása mellett hiánypótlás keretében felhívja az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt a kizárt helyett szükség esetén más gazdasági szereplő megnevezésére.A (9) bekezdés értelmében a 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti értékeléshez az ajánlatkérő által bemutatni kért szakemberek személye hiánypótlás keretében csak a (4) bekezdésben foglalt esetben és csak úgy változhat, hogy a hiánypótlásban az értékeléskor figyelembe veendő minden releváns körülmény tekintetében a korábbival legalább egyenértékű szakember kerül bemutatásra. Ha a hiánypótlás során a korábbinál nagyobb tapasztalattal, magasabb képzettséggel rendelkező személy kerül bemutatásra, az ajánlatkérő az értékeléshez akkor is csak az általa pótolt szakember adatait veheti figyelembe, a hiánypótlás ilyenkor is csak az érvényessé tételt szolgálja, és nem eredményezi az értékeléskor figyelembe veendő tényezők változását. Ha a 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti értékeléshez bemutatott szakemberekre vonatkozó, a felolvasólapon feltüntetett adat és az ajánlatban a szakemberre vonatkozóan csatolt dokumentum tartalma között ellentmondás van, és nem sikerül felvilágosítás vagy a már bemutatott szakemberre vonatkozó dokumentum hiánypótlása keretében a felolvasólapon feltüntetett adatot alátámasztani, az ajánlatkérő az értékeléskor - feltéve, hogy az a felolvasólapon szereplő adatnál az értékeléskor kevésbé kedvező - azt az adatot veszi figyelembe, amelyet a szakemberre vonatkozóan csatolt dokumentumok alátámasztanak. Az ajánlatkérő az értékelt adat ezen megállapított értékéről az eljárásban részt vevő minden ajánlattevőt, az érték megállapítását követően haladéktalanul, egyidejűleg értesít. Ha a felolvasólapon feltüntetett adat és a szakemberre vonatkozóan csatolt dokumentum tartalma között olyan ellentmondás áll fenn, hogy a felolvasólapon szereplő adat az értékeléskor kevésbé kedvező, az értékeléskor a felolvasólapon szereplő adatot kell figyelembe venni.A fenti gyakorlat tehát lehetővé teszi a szakember vizsgálatának akár párhuzamosan alkalmassági követelményként és értékelési szempontként történő alkalmazását, mellyel kapcsolatban az alábbiakban mutatunk be két releváns, jogorvoslati példát.A 358/2017. számú ügyben a kérelmező az ajánlattételi határidőre benyújtott ajánlatának felolvasólapján a 2. részszempontra a 3 darab alapadatot megadta, azonban nem nyújtotta be az ajánlatát az ajánlattételi határidőre a Kbt. 76. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti értékeléshez a felolvasólapon megadott darabszámnak megfelelően a szakemberek nevére, végzettségére és szakmai gyakorlatára vonatkozóan. A hiánypótlás a Kbt. 76. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti értékeléshez a Kbt. 71. § (9) bekezdése alapján sem volt alkalmazható, tekintettel arra, hogy a kérelmező a 2. részszempontra az ajánlatkérő által bemutatni kért szakemberek személyét az ajánlatában az ajánlattételi határidőre nem nevezte meg. A fentiek alapján a kérelmező az ajánlattételi határidő lejárta előtt a vonatkozó minőségi kritériumra a Kbt. 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti értékeléshez értékelhető ajánlatot nem tett, amelynek alapján az ajánlata a Kbt. 71. § (8), (9) bekezdésére, és a Kbt. 81. § (11) bekezdésére figyelemmel jogszabályba ütközik, így az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. november 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4074

6. találat: Mutatószám előírása alkalmassági követelmények keretében építési beruházásoknál

Kérdés: Alkalmassági követelmények keretében előírhatok-e mutatószámot?
Részlet a válaszból: […]előírásának egyértelmű tiltására az alábbiak szerint:A gazdasági és pénzügyi helyzet tekintetében, a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező saját vagy jogelődje számviteli jogszabályok szerinti beszámolójának - vagy annak meghatározott részének - vizsgálata esetén a beszámoló adataiból[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. július 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4026
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Külső szakember, leendő munkavállaló bevonása alkalmassági követelmények igazolására

Kérdés: Az ajánlattevő külső szakembert szeretne bevonni az alkalmassági követelmények igazolására, majd később a szerződés teljesítésébe. Elegendő-e, ha rendelkezésre állási nyilatkozatot vagy megbízási szerződést csatol az ajánlattevő a leendő munkavállaló vonatkozásában, és nem jelöli meg kapacitást nyújtó szervezetként?
Részlet a válaszból: […]más szervezet vagy személy kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben meg kell jelölni az ajánlatban, több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben ezt a szervezetet és az eljárást megindító felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági követelményt vagy követelményeket, amelynek igazolása érdekében az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ezen szervezet erőforrására vagy arra is támaszkodik. A (8) bekezdésben foglalt eset kivételével csatolni kell az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet olyan szerződéses vagy előszerződésben vállalt kötelezettségvállalását tartalmazó okiratot, amely alátámasztja, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt.A (9) bekezdés alapján a törvény végrehajtási rendeletében foglaltak szerint előírt, szakemberek - azok végzettségére, képzettségére - rendelkezésre állására vonatkozó követelmény, valamint a releváns szakmai tapasztalatot igazoló referenciákra vonatkozó követelmény teljesítésének igazolására a gazdasági szereplő csak akkor veheti igénybe más szervezet kapacitásait, ha az adott szervezet olyan mértékben vesz részt a szerződés vagy a szerződés azon részének teljesítésében, amelyhez e kapacitásokra szükség van, amely - az ajánlattevő saját kapacitásával együtt - biztosítja az alkalmassági követelményben elvárt szaktudás, illetve szakmai tapasztalat érvényesülését a teljesítésben. Az (1) bekezdés c) pontja szerinti követelmény igazolására akkor vehető igénybe más szervezet kapacitása, ha az adott szervezet valósítja meg azt a feladatot, amelyre vonatkozóan a nyilvántartásban szereplés, szervezeti tagság vagy engedéllyel rendelkezés kötelezettsége fennáll. A (7) bekezdés szerint csatolandó kötelezettségvállalásnak ezt kell alátámasztania. A (7) bekezdés szerinti kötelezettségvállalásnak a referenciákra vonatkozó követelmény teljesítését igazoló más szervezet tekintetében azt kell alátámasztania, hogy ez a szervezet ténylegesen részt vesz a szerződés teljesítésében, az ajánlatkérő a szerződés teljesítése során ellenőrzi, hogy a teljesítésbe történő bevonás mértéke e bekezdésekben foglaltaknak megfelel.Az egységes európai közbeszerzési dokumentum II. rész C. pontja előírja más szervezet kapacitásainak igénybevételére vonatkozó adatok megadását. A magyarázat a bevonás kapcsán az alábbiak szerint fogalmaz:"Amennyiben igen, minden egyes érintett szervezetre vonatkozóan külön egységes európai közbeszerzési dokumentumban adja meg az e rész A. és B. szakaszában, valamint[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. július 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4023

8. találat: Kapacitást nyújtó szervezet megjelölése alvállalkozóként

Kérdés: A Döntőbizottság friss határozata szerint (D.169/2017.) - mely a 2017-es módosított Kbt.-re hivatkozik - kapacitást nyújtó szervezetet nem kötelező alvállalkozóként megjelölni a szakmai tapasztalatot igazoló referenciák vonatkozásában. Valóban így kell-e eljárni a jövőben, elégséges-e beírni a kapacitást nyújtó szervezetet, megnevezni azt, és a rendelkezésre állásáról szóló nyilatkozatot becsatolni? Mondhatja-e az ajánlattevő, hogy a kapacitást nyújtó szervezet tanácsot ad időnként, a szolgáltatását nem pénzszolgáltatás ellenében végzi, számla kibocsátására nem kerül sor, emiatt nem minősül alvállalkozónak?
Részlet a válaszból: […]a szakmai tapasztalatot igazoló referenciák körében a kapacitást nyújtó szervezet tényleges részvételét a szerződés vagy a szerződés részének teljesítésében, amely garantálja az elvárt szakmai tapasztalat meglétét a közbeszerzési szerződés teljesítése során, amely mértékben a más szervezet kapacitására a teljesítés során szükség van;- alvállalkozói teljesítés szintje: ha az ajánlat tartalma alapján megállapítható, úgy az egyéb érdekelt nem köteles a kapacitást nyújtó szervezetet alvállalkozóként megjelölni, amennyiben a Kbt. 65. §-ának (7) és (9) bekezdése alapján a kapacitást nyújtó szervezet teljesítéshez szükséges rendelkezésre állásának mértéke nem éri el az alvállalkozó közvetlen teljesítésének a szintjét. Az érintett esetben a kapacitást nyújtó szervezet a kötelezettségvállalást tartalmazó okiratban foglalt feladatokat közvetetten, a szerződés teljesítése folyamán csökkenő részvétellel nyújtja. A kapacitást nyújtó szervezet igénybevétele a szerződés ajánlattevő általi teljesítéséhez szükséges mértékhez igazodik, a kapacitást nyújtó szervezet a szerződés teljesítése során szaktudásával, illetve szakmai tapasztalatával tanácsadás, illetve konzultáció nyújtásával vesz részt közvetetten a szerződés teljesítésében;- ellenszolgáltatás nélküli tevékenység végzése: egyrészt az egyéb érdekelt által a teljesítés megszerzésében és a felügyeletében történő részvétel, rendelkezésre állás, ellenőrzés, másrészt a fentiekben rögzített tanácsadási és konzulensdelegálási feladatellátás is olyan szolgáltatásnak minősülnek, amelyek kimerítik a szerződés teljesítésében történő közvetlen részvétel jogszabályi fogalmát, azok a szerződés tárgyát képező feladatok szerves részét képezik. A kapacitást nyújtó szervezet tehát alvállalkozói minőségben vesz részt a teljesítésben, és a számlakibocsátás, illetve pénzmozgás vagy éppen annak hiánya pedig nem befolyásolja az alvállalkozói minőség megállapíthatóságát.(A pénzügyi, gazdasági alkalmassági kérdést ebben az esetben nem vizsgáljuk, hiszen a kezesség vállalásával más típusú "igénybevétele" történik az ebben a formában kapacitást nyújtó szervezet esetében.)Mivel a fenti jogesetben a kapacitást nyújtó szervezet referenciát biztosított, bevonásának tartalma a benyújtott kötelezettségvállalásról szóló nyilatkozat és előszerződés alapján tanácsadásra vonatkozott, melyet ellenszolgáltatás nélkül nyújtott, így valójában tevékenységét tekintve a teljesítésbe bevonásra került, ugyanakkor alvállalkozóként való megjelölése nem vált szükségessé.A jogeset részletesen kitér az irányelvi rendelkezések értelmezésére, ugyanakkor valójában a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. július 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4022

9. találat: Alkalmassági szempontok ingatlan beszerzésénél

Kérdés: Egy (egyedileg meghatározott) konkrét ingatlan tulajdonjogának megszerzésére (megvételére) irányuló közbeszerzési eljárásban mit kell (lehet) vizsgálni az ajánlattevő (például az ingatlan tulajdonosa) alkalmasságának vonatkozásában?
Részlet a válaszból: […]tulajdonjogának, vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak - vételi joggal vagy anélkül történő - megszerzése is az ajánlatkérő részéről [Kbt. 242. §-ának (2) bekezdése]. Figyelemmel arra, hogy az elmondottak szerint az ingatlan tulajdonjogának megszerzése árubeszerzésnek minősül, véleményünk szerint az alkalmasság vonatkozásában a Kbt. 67. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szempontok közül kell kiválasztani az ilyen irányú beszerzésnél szóba jöhető igazolási módot. A Kbt. 67. § (1) bekezdésének a)-f) pontjai szerint az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága árubeszerzés esetében - figyelemmel annak jellegére, mennyiségére, rendeltetésére - igazolható - az előző legfeljebb három év legjelentősebb szállításainak ismertetésével (legalább az ellenszolgáltatás összege, a teljesítés ideje, a szerződést kötő másik fél megnevezésével); - a műszaki-technikai felszereltségének, a minőség biztosítása érdekében tett intézkedéseinek, illetőleg vizsgálati és kutatási eszközeinek leírásával; - azoknak a szakembereknek (szervezeteknek), illetőleg vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőség-ellenőrzésért felelősek; - a beszerzendő áru leírásával, mintapéldányának, illetőleg fényképének[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. május 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 621
Kapcsolódó tárgyszavak: ,