11 találat a megadott dokumentum tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]létre a felek között, melynek részleteit a tárgyalási jegyzőkönyv tartalmazza. Amennyiben megértéséhez feltétlenül szükséges, úgy az adott szerződéses tartalom is feltölthető, de ez nem jelenti azt, hogy minden egyes köztes állapotról az egyes bizottsági üléseket megelőzően és azt követően is fel kellene tölteni a szerződéstervezetek akkori státuszát.Áttételesen kapcsolódik a kérdéshez a hazai jogorvoslati fórum D. 497/2019 számú ügye, ahol "az ajánlatkérő álláspontja szerint hatálytalanok a tárgyi eljárás során történt tárgyalási cselekmények, mivel a végleges ajánlatok nem az EKR-rendszerben kerültek csatolásra. A kérelmező a hatálytalan tárgyalási cselekményeket tartalmazó jegyzőkönyveket az EKR-be feltöltötte. A fenti rendelkezés értelmében továbbá, mivel az ajánlati kötöttséget a végleges ajánlat benyújtása teremti meg, így az eredetileg benyújtott ajánlatot nem lehet végleges ajánlatnak tekinteni."Az érintett ügyben nem csupán a tárgyalás egyes cselekményeiről szóló dokumentumok nem kerültek feltöltésre az EKR-be, hanem maga a végleges ajánlat sem, így annak ajánlati kötöttsége sem tudott beállni. Nem szabad tehát összekeverni az egyes ajánlatokat,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]hiányt tartalmazó nyilatkozatot az ajánlatkérő nem tekinthet nem létezőnek. Ilyen esetben azt kell megvizsgálni, hogy a hiba, hiány felvilágosításkéréssel, hiánypótlással jogszerűen orvosolható-e. Amennyiben a hibás ajánlat a hiánypótlás jogintézményének jogszerű alkalmazásával érvényessé tehető, abban az esetben az ajánlatkérő a Kbt. 71. § (1) bekezdésében előírtakra tekintettel köteles biztosítani az ajánlattevő számára a hiánypótlás lehetőségét. A jelen esetben a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlat hibája, a nyilatkozat hiányos tartalma hiánypótlással kiküszöbölhető, az ajánlatkérő jogsértően nem biztosította a hiánypótlás lehetőségét a kérelmező számára."Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet 11. §-a ugyan utal a dokumentum nemmegfelelőségére, de nem tartalmi okból, hanem kifejezetten informatikai okból. Mivel a dokumentum olvasható volt, így a kormányrendelet 11. § (2) bekezdésének alkalmazása nem volt releváns ebben az esetben. Az aláírás ugyanis nem nem volt olvasható, hanem egyszerűen hiányzott a nyilatkozatról, mely pótolható hiányosság lett volna.A kormányrendelet 11. §-ának (2) bekezdése alapján, amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az ajánlatkérő számára olvasható, illetve megjeleníthető, az ajánlatkérő - ha azt nem tartja szükségesnek - nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt, és úgy kell tekinteni, hogy az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknek. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek, és az ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, azt úgy kell kezelni, mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be, és a Kbt. hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel kell eljárni.Fentiek szerint a Döntőbizottság rögzítette, hogy a kérelmező tévesen hivatkozott az EKR-rendelet 11. §-ának (2) bekezdésére. Jelen esetben nem az volt a hiba, hogy az EKR-ben csatolt dokumentum bár nem felel meg az előírt informatikai jellemzőknek, de olvasható, emiatt hiánypótlás nem szükséges.Hasonlóképpen tévesen hivatkozott a kérelmező az EKR-rendelet 13. §-ának (1) bekezdésében előírtakra is, figyelemmel arra, hogy a jelen esetben technikailag nem elektronikus úton tett nyilatkozatról, hanem elektronikus formátumban benyújtott dokumentumról van szó. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a nyilatkozat tartalmi kelléke a szakember aláírása is. Jelen esetben tehát a nyilatkozat hiányos volt.Érdekes a kormányrendelet 13. §-ának (1) bekezdésére utalás, ami azt mutatja, hogy az ajánlatkérő összekeverte az EKR-ben elektronikusan tett nyilatkozat (template kitöltése) eljárási cselekményt, valamint az elektronikus formában feltöltött, benyújtott dokumentumot.A kormányrendelet 13. §-ának (1) bekezdése értelmében az EKR-ben elektronikus úton tett nyilatkozat tekintetében az ajánlatkérő szervezet vagy - az ajánlatot vagy részvételi jelentkezést a rendszerben benyújtó gazdasági szereplő esetében - a gazdasági szereplő képviselőjének kell tekinteni azt a személyt, aki az EKR-ben az ajánlatkérő szervezet vagy gazdasági szereplő részéről a nyilatkozattételhez[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]másiknál is szükséges lenne, a kereszthivatkozás nem elegendő, hogy az ajánlatkérő valamely más résznél keresse a vonatkozó tartalmat. Az egyes részek ebben a vonatkozásban függetlenek.Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet alábbi, 12. §-ának (2) bekezdésében foglalt szabálya értelmében a korábbi eljárásban benyújtott igazolásra lehet hivatkozni, tehát másik részben történt feltöltésre nem.Az előző bekezdésben hivatkozott rendelkezés szerint az alkalmassági követelményeknek megfelelés és a kizáró okok fenn nem állása igazolásának körében nem kérhető a gazdasági szereplőtől olyan igazolás benyújtása, amelyet ugyanazon ajánlatkérő részére a gazdasági szereplő korábbi közbeszerzési eljárásban az EKR-ben elektronikus úton már benyújtott. Ebben az esetben a gazdasági szereplő nyilatkozik arról, hogy mely korábbi eljárásban benyújtott igazolást kéri figyelembe venni a bírálat során. Az ajánlatkérő attól függetlenül vizsgálja meg, hogy a korábban benyújtott igazolás megfelel-e az adott közbeszerzési eljárásban benyújtandó igazolásra irányadó tartalmi követelményeknek, hogy a korábbi igazolás adott esetben megjelöli, hogy azt mely közbeszerzési eljárásban való felhasználás céljára állították ki.A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ajánlattevő felsorolja például abban, hogy három fájlban töltötte fel a műszaki tartalmat, jelezve a fájlok nevét. A legtöbb segítséget akkor adhatja az ajánlattevő, ha az egyes fájlokat abban a formában nevezi el, ami a legkönnyebb eligazodást nyújtja az ajánlatkérő számára. Mivel a tartalomjegyzék, valamint az oldalszámozás formai kérdések, így hiányosságuk esetében nem lehet az ajánlatot érvénytelennek nyilvánítani a Kbt. alábbiakban hivatkozott 73. § (1) bekezdésének e) pontja alapján.Az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]dokumentumokat, ugyanakkor nincs ellenőrzési kötelezettsége, hiszen csak a hirdetménye ellenőrzése vonatkozásában vannak feladatai. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében más a helyzet, hiszen ott kifejezetten a jogalap vizsgálata történik, mely esetben az ajánlatkérő érdeke, hogy minél tájékozottabb legyen a Hatóság az ellenőrzés során. De általános értelemben az elektronikus közbeszerzés bevezetésével nem keletkezett joga, illetve kötelezettsége a[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]dokumentumokat. Az ajánlatkérőnek és az ajánlattevőnek is fel kell készülnie arra, hogy 25 MB-ot meg nem haladó nagyságú fájlméretre darabolja nagyobb anyagait, ellenkező esetben valóban nem tudja majd feltölteni az EKR-be. Amennyiben az eljárás elektronikusan zajlik, és például egy külső honlapon van feltöltve a dokumentum, melyre
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]űrlap alapjául szolgáló nyilatkozatnak tekintendő. Mivel valóban megtörténhet, hogy a kifejezések nem pontosan azonosak, emiatt az ajánlattevő önhibáján kívül nem a felelős fordítást nyújtja be az űrlap kitöltésével.A kormányrendelet 10. §-ának (2) bekezdése szerint amennyiben valamely nyilatkozatminta az EKR-ben elektronikus űrlapként a nyilatkozat megtételének nyelvén rendelkezésre áll, a nyilatkozatot az elektronikus űrlap kitöltése útján kell az ajánlat vagy részvételi jelentkezés részeként megtenni. Ha az adott nyilatkozatra az EKR-ben elektronikus űrlap áll rendelkezésre, azt akkor is ki kell tölteni, ha az ajánlatkérő az adott nyilatkozat más nyelven történő benyújtását is lehetővé teszi az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben, és az ajánlattevő vagy részvételre[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]rendelkezésre - a papíralapú dokumentum egyszerű elektronikus másolata formájában.Ha azonban például az ajánlat műszaki leírása nem szkennelt formában, hanem az eredeti elektronikus formában, rtf- vagy Word-formátumban kerül feltöltésre, az olvasható lesz, azaz ugyan informatikai formai hibában fog szenvedni, de ennek ellenére nem szükséges az ajánlatkérőnek úgy tekintenie, mintha nem került volna benyújtásra. Erre utalnak a Korm. rendelet 11. §-ának (1)-(3) bekezdései.A kérdés szerinti esetben a 11. § (2) bekezdése irányadó, hiszen megjeleníthető a tartalom, így az ajánlatkérő döntésén múlik, hogy hiánypótoltatja-e a dokumentumot, avagy sem.A Korm. rendelet 11. §-ának (2) bekezdése a következők szerint szól: amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az ajánlatkérő számára olvasható, illetve megjeleníthető, az ajánlatkérő - ha azt nem tartja szükségesnek - nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt, és úgy kell tekinteni, hogy az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknek. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek, és az ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, azt úgy kell kezelni, mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezések és az ajánlatok ajánlatkérő által előírt formai követelményeit.Fentieknek megfelelően nincs arra lehetősége az ajánlatkérőnek, hogy olyan formai feltételeket határozzon meg, melyek nemteljesítése automatikusan érvénytelenséget eredményez, ugyanakkor tartalmi szempontból nem járul hozzá az ajánlathoz. A be­adandó dokumentumok sorrendje egyértelműen ebbe a körbe tartozik. Nem érdekes, hogy az ajánlattevő[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]valójában nincs relevanciája annak, mit ír elő az ajánlatkérő.A rendelkezés szerint az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezések és az ajánlatok
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.