Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2012. február 27-én (143. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2903

[…] megőrzéséhez szükséges munkabéremelést nem teljesíti, a jogsértést megállapító jogerős határozattól számított két évig közbeszerzési eljáráson ajánlattevőként nem indulhat, és a központi költségvetésből, valamint elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban nem részesülhet. A (2) bekezdés értelmében az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezmény nem alkalmazható, ha a megállapító határozattal érintett munkáltató a közbeszerzési eljárás során vagy a támogatást nyújtó szerv részére igazolja, hogy a 6/B. § (1) bekezdés szerinti emeléssel érintett munkavállalók kétharmada vonatkozásában a munkabéremelést teljesítette. Fentiek alapján az a következtetés vonható le, hogy egyrészt nem sikerült megteremteni az összhangot a Kbt. és a Met. között, továbbá hogy csak az ajánlattevőkre vonatkozó, speciális kizáró okról van szó, azaz alvállalkozókra, alkalmasságot igazoló szervezetekre nem vonatkozik az előírás. Egyértelmű továbbá, hogy az eljárás során kell kizárni azt az ajánlattevőt, akiről jogerős határozat született azzal a tartalommal, amely szerint a szükséges munkabéremelést nem teljesítette. A szabályozás azonban nem tartalmaz olyan elemeket, amelyek szerint az ajánlatkérő tudhatná, honnan ellenőrizheti a hirtelen született kizáró okot. Mivel a Kbt. kógens, ezért véleményünk szerint ezzel kapcsolatban elsősorban az ajánlattevő nyilatkozatát kell az ajánlatkérőnek elfogadnia, amelyet a többi kizáró okkal együtt, azonos formai követelmények szerint tehet meg. Ennek részletezése elegendő a dokumentációban egészen addig, amíg a Közbeszerzési Hatóság tájékoztatót bocsát rendelkezésre a kérdésben. Nem szabad tehát automatizmusként kezelni, hogy a munkaügyi adatbázisoknak azonnal része lesz a vonatkozó határozati tartalom, hiszen ez idáig elkülönítetten szerepeltek a közbeszerzésben a kizáró okkal kapcsolatos munkaügyi határozatok, így az ajánlatkérőnek ezeket kellett ellenőriznie. Tehát egészen addig, amíg a jogalkotó tájékoztatást nem ad arról, vajon hol nézhet mindennek utána az ajánlatkérő, illetve a Hatóság nem lép a kérdésben, kérhető az ajánlattevő saját nyilatkozata. A következő kérdés, amely felmerül, hogy mi történik akkor, ha valamely ajánlattevő a fenti Met.-előírás értelmében nem lehet ajánlattevő közbeszerzési eljárásokban. Mivel a Kbt. a kizáró okok között nem sorolja fel az itt tárgyalt kizáró okot, de a Met. előírásainak nem felel meg az ajánlat, így automatikusan a Kbt. 74. §-ának alábbi lehetőségei közül az e) pontot alapul véve a jogszabályokban meghatározott feltételek nem teljesítése miatt nyilváníthatja érvénytelennek az ajánlatkérő az ajánlattevő ajánlatát. A Kbt. 74. § […]